Erd�ly 

1. Cs�ng�
2. Sz�kely
3. Egy�b:​​

• ​Kalotaszegi,
• Torock�i,
• Sz�ki,
•  Szatm�r, Szil�gys�g,Mez�s�gi, Aradi
• K�pek

​Sok kisebb-nagyobb n�pcsoport, szemre igen elt�r� �lt�zete tartozik ide, melyeknek k�z�s tulajdons�ga a r�giess�g, valamint az, hogy b�r n�h�ny von�sukban megv�ltoztak, alapjukban nem haladtak v�gig a t�bbi magyar viselet 19–20. sz.-i �talakul�s�nak �tj�n. A n�i viseletekb�l pl. nem lett sokszokny�s parasztviselet. Noha eljutott Erd�lybe is egyn�h�ny „magyarorsz�gi” �lt�zetdarab, mint pl. a sz�r Kalotaszegre vagy a zsin�ros, fekete poszt�b�l szabott, csizmanadr�gos �lt�zet, de ez csak kev�s helyen illeszkedett az �lt�zetek rendj�be, s ott is csak a fiatals�g ruhat�r�t gyarap�totta. P�ldak�nt Kolozsv�r f�ldm�ves el�v�ros�t, a H�st�tot eml�tj�k. Itt ismerik a zsin�ros poszt��lt�zetet. A magyar gyolcsb�l val� b�gatya ide�lj�t itt a sz�reti b�lokon a der�kra k�t�tt s a k�t l�b sz�r�ra – a nadr�g f�l� – h�zott egy-egy pendellyel pr�b�lt�k megval�s�tani, el�be a leg�ny k�t�nyt k�t�tt. A lobog�s ujj� ing megfelel�je pedig a mell�nyujjba varrt k�t b� �s hossz� ujj. A t�lnyom�an h�zi k�sz�t�s� v�szon-, gyapj�- �s pamutsz�ttesek sz�v�san tartj�k magukat. Egyik jellemz�je az erd�lyi magyar n�pviseletnek a meleg fels�ruh�k sokf�les�ge (a zek�kre, condr�kra, szokm�nyokra gondolunk) �s a sok �s ugyancsak v�ltozatos b�rruha �ltal�nos visel�se. – Egyik megk�l�nb�ztet� von�sk�nt eml�tj�k a f�rfiak �s n�k sok k�z�s �lt�zetdarabj�t. „Kitelelt” az Alf�ld�n is ugyanabban a k�dm�nben �s csizm�ban ak�r egy hattag� csal�d is, k�zte f�rfiak, n�k, gyerekek – de ez szeg�nys�gb�l, sz�ks�gb�l t�rt�nt, az�rt, mert csak egy-egy darabjuk volt. Erd�lyben azonban azonos anyagb�l, azonos form�ra, nemegyszer azonos sz�nben k�sz�tett�k a k�t nem egyes fels�ruh�it. – Az id�sek �s fiatalok ruh�zat�nak sz�nek �ltal val� megk�l�nb�ztet�se �ltal�nos a hat�rokon bel�li magyarokn�l is, Erd�lyben azonban olyan m�rt�kben, szinte ki�lezve tal�lhat� meg, mint sehol m�sutt. Itt nemcsak a mez�n �l�nkpiros szokny�ban dolgoz� fiatal n�k v�lnak el a s�t�tes szokny�j� id�sebbekt�l, de a f�rfiingeket is nem egy helyen az�ltal k�l�nb�ztetik meg, hogy a fiatal�t piros, az �regebb�t fekete galand k�ti �ssze nyakban. Az erd�lyi magyar n�pviseletnek van egy negat�v megk�l�nb�ztet� von�sa is: a n�i fejviseletek formav�ltozatainak viszonylag sz�k�s k�re, ha azokat pl. a mo.-iakkal �sszevetj�k. – Egy-egy ruhadarab v�ltozatlan form�ban tarthat ki t�bb nemzed�ken �t. �gy v�lik lehet�v�, hogy egy-egy kelengy�ben a nagysz�l�t�l, s�t a d�dsz�l�t�l �r�kl�tt darabokat is hordhatj�k. Egyed�l Erd�lyb�l ismer�nk 1700-as �vekb�l dat�lt �lt�zetdarabot, a muszujt – ilyen korai szoknya tal�n nem is maradt fenn m�sutt, de nem is raktak �vsz�mot a szokny�ra. – Az egys�ges saj�ts�gokon bel�l az �lt�zetalakul�snak sz�mos szintje k�l�nb�ztethet� meg. Itt csak a sz�ki, szinte uniformiz�lt �lt�zetre hivatkozunk, melyhez hasonl�that� Mo.-on Ajak k�zs�g �lt�zete. Saj�tos jegyeik miatt – a szakirodalom �s gy�jt�sb�l sz�rmaz� adatok alapj�n – k�l�n t�rgyaljuk a → kalotaszegi viseletet, a →torock�i viseletet a → sz�kelyf�ldi viseleteket, a → h�tfalusi cs�ng� viseletet �s a → sz�ki viseleteket. Mint �tmeneti t�pust a → Fekete-K�r�s v�lgyi viseletet is hozz�sz�m�thatjuk az erd�lyi magyar n�pviselethez, tov�bb� a bel�le kiv�lt → bukovinai sz�kely viseletet �s a → moldvai cs�ng� viseleteket. – Irod. Malonyay Dezs�: A magyar n�p m�v�szete (I–V., Bp., 1907–22); Nagy Jen�: A kalotaszegi magyar n�pi �lt�zet (Bukarest, 1957); Nagy Jen�: A torock�i magyar n�pi �lt�zet (Bukarest, 1958); ifj. K�s K�roly: N�p�let �s n�phagyom�ny (Bukarest, 1972); K�s K�roly–Szentimrei Judit–Nagy Jen�: K�szoni sz�kely n�pm�v�szet (Bukarest, 1972).

forr�s: mek.niif.hu