a k�l�nb�z� t�rt�neti h�tter� moldvai magyar csoportok �lt�zete, melyeknek sok eleme a r�gies → erd�lyi magyar n�pviseletekhez kapcsolhat�, de t�bb meghat�roz� von�suk k�l�nb�zik azokt�l �s K-eur�pai–balk�ni p�rhuzamokra mutat. A n�i fejreval�k k�zt pl. megtal�ljuk az Erd�lyben sokfel� viselt csepeszt, de a t�bbi magyar csoportn�l ismeretlen kerp�t �s kerparuh�t is. Az ut�bbin�l az asszonyok kontyukat vessz�- vagy dr�tkarik�ra tekerik, s ezt egy nagy piros, cs�kos vagy kock�s als� f�k�t�be, a kerp�ba rejtik. Ef�l� vagy turb�nszer�en csavarj�k a kerparuh�t – egy hossz�, t�bb� vagy kev�sb� mint�zott kend�t –, vagy csak r�bor�tj�k oly m�don, hogy k�toldalt k�t v�ge al�cs�ngj�n, esetleg egyik sz�r�t a nyak k�r�l megtekerik vagy f�l is t�zik. A csepeszhez hasonl� f�k�t� f�l� is kend�t ter�tenek, k�z�tt�k a selyemsz�lb�l h�zilag sz�tt, igen finom burundzsikos vagy borondzsikos kend�t. A moldvai cs�ng� viselet m�sik saj�ts�ga a ruhak�nt viselt hossz� v�szoning. Ujjai is hossz�ak. K�t szab�sm�dj�t ismerj�k: az egyiket �l-mell�varrottnak nevezhetj�k, mivel nyakban �pp�gy r�ncolj�k, mint a mell�varrott ingeket, csup�n az ujjakat nem a nyakba szabj�k, hanem ann�l valamivel lejjebb varrj�k be. A m�sik szab�sn�l egyenes darabokb�l �ll�tj�k �ssze az inget bevarrott form�ra, nyaka �s k�zel�je r�ncolt. Mindk�t ingf�l�t �sszevarrj�k a → pendellyel. Az ingek ujj�nak k�ls� fele h�mzett. Jellemz� r�juk a t�m�tt ferde cs�kok sora sz�nes gyapj�sz�llal kivarrva, valamint a k�l�nb�z�k�ppen be�ll�tott �s keretezett v�llfoltok. Der�kban sz�les h�zisz�ttes gyapj� �vvel tekerik k�r�l ezt az inget. Az als� testen cs�kozott fekete gyapj�sz�ttes katrinca van vagy az �nnepi selyem fota. Ez t�gla alak� keskeny lepelruha, amit a der�kon k�r�ltekernek �s egym�sra hajtanak. Ezt ugyancsak h�zi sz�v�s� keskeny �vvel, a bern�ccel r�gz�tik a testhez. Alkalomt�l f�gg�en a katrinc�nak vagy fot�nak egyik vagy m�sik, esetleg mind a k�t sark�t felt�zik. Ujjatlan, h�mzett, el�l csuk�d� b�rmelles illik ehhez a viselethez t�len �s ny�ron is, h�v�s id�ben h�zilag sz�tt gyapj� → szokm�ny. – A cs�ng� f�rfiak �lt�zete hasonl� a r�gies erd�lyihez: a hossz�, k�v�l viselt ing, a sz�k gatya a bocskorral, a t�sz� �s a feh�r poszt� → harisnya. Egyez�k a szokm�nyok is �s a csukly�s sz�r�k. A kor�bbi divat� f�rfikalapoknak igen nagy a karim�ja, a kucsm�k pedig igen magasak. – Irod. L�k� G�bor: A moldvai magyarok hajviselete �s fejreval�i (N�pr. �rt., 1935); L�k� G�bor: A moldvai cs�ng�k (Bp., 1936).