Erdly erdtemplomos falvai nven kerlt fel a Vilgrksg listjra ht dl-erdlyi falu, a 13.-16. szzadbeli jellegzetes ptkezsi mdszervel:
-
Nagybaromlak, Szeben megye
-
Berethalom, Szeben megye
-
Kelnek, Fehr megye
-
Przsmr, Brass megye
-
Szszfehregyhza, Brass megye
-
Szszkzd, Maros megye
-
Szkelyderzs, Hargita megye
Trtnet
Az erdlyi szsz falvak a 13. szzadban jelentek meg, amikor a magyar kirlyok szszokat teleptettek a vidkre. Klnbz kivltsgokat lveztek s a sajtos kzssgforml kultrjuk vszzadokn t fentmaradt. Mivel a vidket lland trk s tatr betrsek fenyegettk, a szszok klnbz mret erdtmnyeket ptettek. A 15. szzad kzeprl mr 250 szsz falu erdtemplomrl maradtak fenn adatok. A legfontosabb vrosokat teljesen megerstettk, a kisebb falvak pedig egy-egy erdtemplom kr csoportosultak. A templomokat vastag fallal vettk krl, amelyet lrsekkel, szurokntkkel, gyilokjrkkal s a kor hadszati szintjnek megfelel egyb vdelmi elemekkel lttak el. Veszly esetn a teljes lakossg a falon bellre kltztt. Az erdtemplom sarokbstyiban s vdfalaiban raktroztk a csaldok gabona- s szalonnakszlett, bke- s hboridben egyarnt, olyan zr alatt, amelyet a tulajdonos nem nyithatott ki egyedl. Itt riztk a lnyok kelengysldjt is. Az lstrakat hetente ktszer lehetett kinyitni, s a kzssg elljri felgyelete alatt kivenni a tartalkbl.
A templomerdk azonban csak ideiglenes vdelmet biztostottak a tmadsok ellen, ezrt elre lthat veszly esetn a falvak laki a legkzelebbi erdtett vrosba menekltek. Nagyszeben a 13. szzadban, Brass s a tbbi szsz vros a 14.-15. szzadban ptette meg kfalt, amelyet folyamatosan erstettek s bvtettek.
A 18. szzadra a vrtemplomok elvesztettk vdelmi funkcijukat, de a szsz falvak lakossga mg a 19.-20. szzadban is sok helyen a toronyban rizte nnepl ruhit. Szintn tovbb l a „Speckturm”, azaz „szalonnatorony” elnevezs.
(Forrs Wikipdia)
|