• Berethalom (rom�nul Biertan, kor�bban Ghiertan, n�met�l Birth�lm) falu Rom�ni�ban, Erd�lyben, Szeben megy�ben, a t�rt�netiKir�lyf�ld�n.

K�pek->Tov�bbi k�pek

• Fekv�se

A 600 m�teres magass�got
meghalad� dombok k�z�tt, a
 Nagy-K�k�ll� partj�n fut� D14-es �tt�l 9 km-re d�lre, 
Medgyest�l 24 km-re
d�lkeletre, Segesv�rt�l 23, 
Erzs�betv�rost�l 10 km-re
d�lnyugatra fekszik, 388–400
m�teres tengerszint feletti
magass�gban.

• N�v�nytakar�

Az emberi tev�kenys�g kezdete el�tt a k�rnyez� t�jat minden�tt erd�
bor�totta. 1872 �s 1887 k�z�tt 8143 holdas (4690 hekt�ros)
hat�r�nak 39%-a volt erd�, 32%-a sz�nt�, 14%-a r�t �s kert, 6%-a
sz�l� �s 5%-a legel�. A 2000-es �vekre az erd�ter�let kevesebb mint
a fel�re zsugorodott, a sz�l�k pedig szinte teljesen elt�ntek. A 700
hekt�rt bor�t� erd�k f�inak kb. 48%-a b�kk, 20%-a gyerty�n, 18%-a
t�lgy (t�lnyom�r�szt kocs�nytalan t�lgy) �s 6%-a feh�r ak�c.
Hat�r�ban 57 tiszta viz� k�t �s forr�s tal�lhat�.
 

• Nev�nek eredete

Nev�nek el�tagja a n�met Bert / Beret f�rfin�vb�l (ami a Berta f�rfi
p�rja), ut�tagja vagy a 'sziget, f�lsziget' jelent�s� n�met Holm, vagy
amagyar halom sz�b�l val�. T�rt�neti n�valakjai: Berthelm (1283), 
Buratholm (1289), Berethalm �s Beretholm (1315), Britholm 
(1331),Berethelm (1344), Virthalm (1359), Byrtholm (1366), Birchalin 
(1373), Birthelm (1397), Birthalm (1406), Berthalm (1418), 
Berethalom �sByrthalom (1428), Byrthalben �s Birthelbm (1432), 
Byrthallen (1520), Byrtalhem (1523), Bertan (1733), Bertalom (1750), 
Gyerty�n (1826),Birthalmea (1839), Birth�lm (1854).
 

• l�tnival�k

• A falu k�zep�n emelked� dombon �ll Erd�ly egyik legszebb 
  er�dtemploma. A templom 1282-ben m�r l�tezett. �t�p�t�s�nek
  kezdet�t egy1402-es oklev�l dat�lja, amelyben IX. Bonif�c p�pa b�cs�t hirdetett fel�p�t�s�re. 1486-ban m�r biztosan er�d�tett volt, mert M�ty�s ekkor lak�i harmad�t felmentette a hadba vonul�s al�l, hogy a telep�l�sen �ll� v�rat �rizhess�k. A munk�val 1524-
  ben k�sz�ltek el, erre utalnak kapuja felett II. Ul�szl� �s Szapolyai
  J�nos c�merei. 1938–1942-ben Hermann Phleps ir�ny�t�sa alatt
  restaur�lt�k. Az 1977-es f�ldreng�st k�vet� helyre�ll�t�s�t 1991-
  ben Europa Nostra-d�jjal ismert�k el. 1993 �ta a Vil�g�r�ks�g 
  r�sze.

• Maga a templom g�tikus, torony n�lk�li csarnoktemplom, amely eredetileg Nagyboldogasszony tisztelet�re �p�lt. Acsillagboltozatos, soksz�g z�r�d�s� szent�lyt cs�cs�ves diadal�v v�lasztja el a h�l�boltozatos haj�t�l. D�li �s �szaki kapujarenesz�nsz st�lus�. Sz�rnyasolt�ra a legnagyobb Erd�lyben, 28 k�pe 1483 �s 1515 k�z�tt k�sz�lt. Az 1515-ben k�sz�lt, g�tikussekrestyeajt� bonyolult z�rszerkezete tizen�t z�rb�l �ll. Intarzia d�sz�ti, bels� oldal�n faragott v�zil�fej is l�that�. Az ajt� arany�rmet nyert az 1900-as p�rizsi vil�gki�ll�t�son. A templomt�rben helyezt�k el a berethalmi c�hek megmaradt z�szl�it.
   
• A bels� falgy�r�t a 14. sz�zad v�g�n vagy a 15. sz�zad elej�n �p�tett�k. A falak ment�n n�gy torony �s egy b�stya (a Keleti-b�stya /Ostbastei) helyezkedik el. A falat a 19. sz�zadban visszabontott�k. A tornyok k�z�l a leg�rdekesebb a templom d�li oldal�n a fa v�delmi szint� Katolikus torony (Katholischer Turm), mely
  onnan kapta nev�t, hogy a reform�ci�t k�vet�en a katolikus vall�shoz ragaszkod� berethalmiak sz�m�ra f�ldszintj�n k�poln�t alak�tottak ki. A k�polna falait
  bel�lr�l 15. sz�zadi falk�pek bor�tj�k, amelyek t�bbek k�zt az Angyali �dv�zletet, Szent Gy�rgy�t, az �t�l� Krisztust �s Krisztust mandorl�ban �br�zolj�k. Az ugyancsak faerk�lyesMauz�leumtoronyba (Mausoleumsturm) temett�k a sz�sz p�sp�k�ket, itt l�that�k s�reml�keik is. A fa harangtorony a 19. sz�zad elej�n �p�lt. A templom �szaknyugati oldal�n az �ratorony (Stundenturm) l�that�. A Mauz�lemtorony �s a Katolikus torony k�z�tt �ll az �n.Scheidungshaus. A k�z�ss�g ide z�rta azokat az egym�ssal �ssze nem f�r� h�zasp�rokat, amelyek a sz�tv�l�st fontolgatt�k. K�t hetet kellett elt�lteni�k egy �gyban, egy asztal mellett, egyetlen �tk�szlettel. N�gysz�z �v alatt egyetlen p�r akadt, amely a k�t h�t ut�n sz�t is v�lt.
• A bels� �s a k�z�ps� falgy�r� tal�lkoz�s�n�l �ll a
  nyugati kaputorony (Rathausturm), amelyben a v�rosh�za is m�k�d�tt. Itt v�gz�dik a r�gi kocsibej�r�, amelyet bels� szakasz�n, a Rathausturm �s a Szalonna-torony (Speckturm) k�z�tt ma is mindk�t oldalr�l fal hat�rol. A Szalonna-toronyig a kocsik a k�ls� falgy�r� d�li kaputorny�n kereszt�l jutottak be. A
  gyalogos bej�rat a templomer�d t�ls�, �szaknyugati v�g�ben ny�lik. A k�z�ps� �s a bels� fal k�z�tt ide 1795-ben �p�tettek l�pcs�t, amelyet 1845-ben fedtek be faszerkezettel.
• Az er�d�tt a domb l�b�n�l, az �szakkeleti szakasz kiv�tel�vel m�g egy k�ls� falgy�r�vel is meger�s�tett�k, amelyet h�rom b�stya �s k�t torony v�dett.

• Az ortodox templom 1799-ben, a g�r�g katolikus 1856-ban �p�lt.

forr�s: wikip�dia