Pr�zsm�r (rom�nul Prejmer, n�met�l Tartlau, sz�szul Tuartlen) falu Rom�ni�ban, Erd�lyben, Brass� megy�ben, a Barcas�gban.

k�pek->Tov�bbi k�pek

• Fekv�se

Brass�t�l 17 km-re �szakkeletre fekszik.

• Nev�nek eredete

El�sz�r egy 1235-b�l sz�rmaz� oklev�l 1270-es m�solat�ban Prasmar n�ven, 1240-ben Tartilleri n�ven, majd 1329-ben n�met�l,Torthlewk�nt eml�tik. K�s�bbi n�v- �s �r�sv�ltozatai: Tartlau (1415), Tartlen (1488) Bratschmer (1601), Pr�sm� (1826), Pr�sm�r (1850),Presmer (1873). N�met neve a Tatrang foly� n�met nev�b�l val�, magyar �s rom�n nev�nek eredete bizonytalan.

• L�tnival�k

• Evang�likus temploma a Barcas�g legjelent�sebb templomer�dje. Az els� templomot tal�n 1218-ban kezdt�k �p�teni, majd az 1240-es �vekben a kerci ap�ts�g folytatta az �p�tkez�st, jellegzetes ciszterci st�lusban. A 15. sz�zadban a megk�zel�t�leg egyenl� sz�r� kereszt alaprajz� templom f�l� tornyot, a szent�ly �szaki �s d�li fal�hoz egy-egy k�poln�t emeltek. Az olt�r h�ta m�g�tt domborm�v� s�rk� tal�lhat�, rajta szak�llas angyalok. 1480-ban k�sz�tett Szent Kereszt-sz�rnyasolt�ra az egyik legr�gebbi Erd�lyben. A templom k�r� h�rmas v�d�falrendszert �p�tettek. A k�ls� v�d�fal a v�rost vette k�r�l, a toronyb�l sz�tn�zve m�g ma is f�lismerhet�ek az egykori v�ros hat�rai, amelyen bel�l a telkek �s a h�zak is kisebbek voltak. A k�ls� falgy�r�b�l semmi sem maradt, a k�z�ps�nek azonban m�g �llnak r�szletei �s a templom k�zel�ben k�t egykori v�d�tornya. A bels�v�ron bel�l, a templomudvar �s az el�udvar fal�ban alak�tott�k ki azt a 275 kamr�t, amelyek ostrom idej�n mened�ket adtak a lak�knak, b�keid�ben pedig term�nyeket t�roltak benn�k. A t�bb szinten egym�s f�l� �p�tett kamr�kat fa �llv�nyzaton lehet megk�zel�teni. A k�t udvart alag�t k�ti �ssze, amelyet a v�d�k �t helyen tudtak elz�rni kapukkal �s r�ccsal. A barbak�nban m�k�d�tt a v�rosh�za. A bels�v�rat vizes�rok vette k�r�l, amelybe a k�rnyez� forr�sok viz�t vezett�k. Az oszlopsoros bej�rati sz�rnyat a 19. sz�zad elej�n �p�tett�k, hely�n kor�bban felvon�h�d �llt. D�lnyugati oldal�n, a barbak�n �s a bels� falgy�r� k�z� a 18. sz�zadban �p�tettek alacsonyabb v�d�falat. Em�g�tt m�k�d�tt a s�t�de, ahol a v�rban �rz�tt lisztb�l s�t�ttek kenyeret. Az er�dtemplomot 1964 �s 1970 k�z�tt restaur�lt�k.
• Hat�r�ban, de belter�let�n is sz�mtalan forr�s t�r fel. A medenc�kbe vezetett forr�sok �s a mocs�r ny�jt t�pl�l�kot a faluban �l� nagysz�m� g�ly�nak.
• A d�lkeleti faluv�gen �ll� ortodox templom 1769-ben �p�lt. Eredetileg eg�sz fal�t bebor�t� k�ls� falfest�s�b�l m�r csak k�t r�szlet l�that�.
• A falut�l keletre term�szetv�delmi ter�let: 252 hekt�r erd� �s 6 hekt�r mocs�r. A ter�leten megtal�lhat� a l�pi ny�lfarkf�, a feh�r z�szpa, a szib�riai hamuvir�g, a szib�riai n�szirom, a harmatf�, az �szaki galaj, a kock�sliliom, az illatos csengetty�vir�g, abarcas�gi ist�c (Armeria maritima spp. barcensis) �s a lisztes kankalin.

forr�s: wikip�dia