Gyulafehérvártól 30 km-re, Szászsebestől 14 km-re délkeletre fekszik.
1269-ben Kelnuk néven említik először. Egykor székelyek lakták, Sepsikálnok székelyei innen települtek át a 12. században. Román stílusú templomát még ők építették a 12. száazdban, majd a Kelneki család lakótornyot épített mellé. A szászok kettős védőfallal vették körül, lakótornyát megmagasították. Az erősség ellenállt Mihály vajda 1599. évi és a tatárok 1658.évi ostromának is.
A 18. század óta pusztul. 1910-ben a településnek 1702, többségben román lakosa volt, jelentős németkisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Szeben vármegye Szászsebesi járásához tartozott. 1992-ben társközségeivel együtt 3115 lakosából 2747 román, 312 cigány, 49 német és 6 magyar volt.
Képek->További képek
forrás: wikipédia
|