 Bthory Istvn
1533. szeptember 27-n Somlyn szletett Bthory Istvn (1477–1534) – aki 1530–1534 kztt Jnos kirly erdlyi vajdja volt – s Telegdi Katalin (1492–1547) fiaknt. Az akkoriban Erdlyhez tartoz Partiumban csaldja birtokolta a somlyi mellett a szatmri sszinri uradalmat is.
Erdlyi fejedelemsge
 Bthory Zsigmond
1572-ben Nagyvradon szletett Bthory Kristf, akkor vradi kapitny s Bocskai Erzsbet fiaknt. Apja halla utn 1581 mjusban a kolozsvri orszggyls vajdv vlasztotta, de az nll kormnyzst csak1588-ban vette t, mikor letette a fejedelmi eskt.
Az erdlyi hadsereggel visszavette a trktl Lippt s Jent, majd Mihly havasalfldi vajdval egyttmkdve oktber 28-nGyurgyevnl megverte a nagyvezr seregt; viszont 1596. oktber 26-n Mezkeresztesnl az egyeslt erdlyi s csszri hadak csatt vesztettek a trk ellen. Miutn ltta, hogy a Porta bosszjtl orszgt nem tudja megvdeni, 1597-ben tadta Erdlyt a csszrnak, krptlsul Oppeln s Ratibor szilziai hercegsgeket kapta, s elhagyta a fejedelemsg terlett, Prgba tvozott. De elhatrozst megbnta, s 1598. augusztus 20-n katonai puccsal jra elfoglalta a trnt. 1599 mrciusban ismt lemondott Bthory Andrs bboros javra. Annak halla utn, 1601. februr 4-n megint fejedelemm vlasztatta magt. A csszri csapatok rmuralmval torkig lev nemessg mell llt, azonban augusztus 3-n Goroszlnl a Szkely Mzes s Csky Istvn vezette erdlyi sereget Bastatbornagy s Mihly havasalfldi vajda egyeslt serege legyzte: kisebb csatrozsok utn 1602 jliusban jra lemondott s vgleg eltvozott Erdlybl, miutn kvetkezetlen, kapkod politikjval teljesen tnkretette a fejedelemsget. Tvozsa utn az erdlyi magyarok Szkely Mzest vlasztottk fejedelmkk.
 Szkely Mzes
Szkely Mzes udvarhelyszki Udvarhely vrosban szletett 1553-ban, kortrsa Szamoskzy Istvn, kornak legnagyobb trtnsze szerint. Sokan szletsi idejt - tvesen - 1550-re teszik, mint ahogy Lvtt tartjk szlfalujnak. Kt fia volt, Szkely Istvn, aki korn meghalt, illetve ifj. Szkely Mzes.
Erdlyben folytatott tevkenysgei
(forrs: wikipdia)
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Bthory Istvn
