B�thory Istv�n erd�lyi fejedelem megv�laszt�s�t k�vet�en a fejedelem oldal�n harcolt a Habsburg-p�rtiak ellen. Radn�tn�l kardj�t a foga k�z� fogva �t�szott a Maroson, majd k�t ellens�ges katon�t leter�tett, ami miatt a Bekes G�sp�r oldal�n harcol�k megfutottak. Ez�rt a tett��rt B�thory kinevezte az erd�lyi fejedlems�g test�rs�g�nek parancsnok�nak. B�thory hadnagyak�nt �rdemeket szerzett. K�vette B�thoryt Lengyelorsz�gba is, ahol a magyar gyalogs�g parancsnokak�nt v�gigharcolta a kir�ly orosz hadj�rat�t. Tettei�rt a kir�ly Szentelt lovagjai k�z� emelte. B�thory Istv�n lengyel kir�ly oldal�n 1576-t�l 1582-ig harcolt Oroszorsz�g ellen egy sz�kely dand�r parancsnokak�nt, majd Rettegett Iv�nnal k�t�tt b�ke ut�n hazament Erd�lybe. B�thory Istv�nnak k�sz�nheti, hogy a s�falvi s�b�nya kamaraisp�nja lett, de emelett Sim�nfalv�n �s L�v�t�n jelent�s birtokokat kapott.

B�thory Zsigmondt�l nemesi c�met kapott, hab�r mint sz�kely ember eleve, mint minden sz�kely, nemesnek sz�m�tott �s f�ldadom�nyt kapott. B�thory Andr�snak, majd Mihai vajd�nak lett f�vez�re. 1601-ben szembefordult a havasalf�ldi vajd�val �s Basta t�bornagy r�muralm�val; el�bb B�thory Zsigmondot igyekezett a tr�nra visszahozni, majd a goroszl�i csata ut�n maga �llt a cs�sz�rellenes p�rt �l�re. Ekkor vette fel a fejedelem c�met is.

1603-ban t�r�k seg�ts�ggel t�rt Erd�lybe �s kiverte a cs�sz�ri seregeket, azonban m�g ebben az �vben Brass� mellett (j�lius 17-�n) elesett a Basta seregei ellen v�vott csat�ban. Lev�gott fej�t Radu havasalf�ldi vajd�nak vitt�k, test�t Michael Weiss brass�i b�r� titokban temette el saj�t kertj�ben.

Szekeres Luk�cs S�ndor: Sz�kely M�zes Erd�ly sz�kely fejedelme. R�szletek a k�nyvb�l: "Sz�kely M�zes az Erd�lyi Fejedelems�gegyetlen sz�kely fejedelme, akinek szem�lyis�ge, �let�tja �s t�rt�nelmi hivat�sa a magyars�g megmarad�s��rt folytatott harc�nak olyan k�pvisel�i k�z� sorolhat�, mint az utols� szabadon v�lasztott magyar nemzeti kir�ly II. J�nos vagy ismertebb nev�n J�nos Zsigmond, illetve az �t k�vet� erd�lyi fejedelmek k�z�l B�thory Istv�n, Bocskay Istv�n, Bethlen G�bor �s II. R�k�czi Ferenc. Ezek a nagy magyar szem�lyis�gek mindannyian arra tett�k fel az �let�ket, hogy a magyar nemzet fennmarad�s�nak int�zm�nyes kereteit tudj�k meg�rizni, mert tudat�ban voltak annak, hogy a vil�gt�rt�nelem sz�npad�n csak �gy tud tart�san, sok�ig megmaradni �s fejl�dni egy n�p vagy nemzet, ha l�tezik az int�zm�nyes kereteket biztos�t� �llam, amelyen bel�l a t�rsadalmi, gazdas�gi, kultur�lis viszonyai �rv�nyes�lni tudnak.

Sz�kely M�zes 1553-ban sz�letett Erd�ly udvarhelysz�ki Udvarhely v�ros�ban l�f�sz�kely csal�d sarjak�nt, de sz�lei k�z�l csak az apja nev�t jegyezt�k fel a kr�nik�sok, akik szerint Liter�ti Sz�kely J�nosnak vagy r�viden Liter�ti J�nosnak, illetve J�nos de�knak nevezt�k. Sz�kely M�zes sz�let�sekor a Magyar Kir�lys�g az egykori eur�pai nagyhatalomb�l m�r h�rom r�szre szakadt, a k�z�ps� r�sz�t elfoglalta a T�r�k Birodalom, de a Habsburgok terjeszked�si politik�j�nak k�sz�nhet�en a megmaradt Magyarorsz�g is k�t r�szre esett a Nyugati Magyar Kir�lys�gra �s a Habsburgokkal szembe�ll� Keleti Magyar Kir�lys�gra. A Keleti Magyar Kir�lys�got II. J�nos magyar kir�ly hal�la ut�n (1571) �gy nevezik, hogy Erd�lyi Fejedelems�g.

A 16. sz�zad Eur�p�ja nem csak a k�t nagy birodalom – a T�r�k �s Habsburg – k�z�tti harc vagy az un. �jvil�g megh�d�t�s��rt folytatott vet�lked�s t�rt�nete, hanem az �j szellemi, egyh�zi meg�jhod�s id�szaka is, amikor megsz�nik a r�mai katolikus egyh�z kiz�r�lagoss�ga �s elindul a kereszt�ny egyh�z megreform�l�s�nak folyamata, helyet adva olyan kezdem�nyez�seknek, mint a luther�nus, reform�tus �s unit�rius egyh�z megsz�let�se.

Sz�kely M�zes erd�lyi fejedelem �let�r�l viszonylag kevesen foglalkoztak behat�an �s alaposan, mely annak tulajdon�that� egyr�szt, hogy � volt az egyetlen sz�kely fejedelme Erd�lynek, m�sr�szt az�rt mert a legkisebb magyar t�rt�nelmi egyh�znak, az unit�riusnak volt a tagja, harmadsorban pedig az�rt, mert csak mind�ssze h�rom h�napig volt fejedelem.

A magyar nemzet tagjaik�nt a sz�kelyeknek, - akik ugyan magyar nyelven besz�ltek �s besz�lnek -, vannak olyan saj�toss�gai, amelyek sokban meg is k�l�nb�ztethet�k a magyarokt�l. A sz�kelyek eredetmond�juk, saj�t hit�k �s a magyar kr�nik�sok szerint is igaz, hogy a szk�t�kt�l, hunokt�l sz�rmaztatj�k magukat (ugyan�gy, mint a magyarok), de nem a magyarokkal egy�tt j�ttek be a K�rp�t-medenc�be, hanem j�val kor�bban. A sz�kelyek saj�t hagyom�nyaik szerint a hunokkal egy�tt j�ttek be a K�rp�t-medenc�be �s Atilla hun kir�ly Csaba fi�nak n�p�hez tartoztak, mely n�pi hagyom�nynak lehet t�rt�nelmi val�s alapja is, hiszen az �sszes magyar kr�nika ezt er�s�ti meg. A hunok hatalmas n�pe val�sz�n�, hogy nem t�nt el nyomtalanul a t�rt�nelem s�lyeszt�j�ben, hanem m�s n�pekkel keveredve, ha m�s n�ven is, de fennmaradt m�s n�pek alkot�r�szeiben. Itt term�szetesen nem csak a magyarokat �s sz�kelyeket kell �rteni a hunok lesz�rmazottj�nak, hanem r�szben a bolg�rok, jap�nok, koreaiak, ujgurok �s m�s n�peket is ide lehet sorolni.

A sz�kelyek nem csak saj�t identit�sukr�l vallott n�zeteikben, hanem sz�mos egy�b tulajdons�gukkal is k�l�nb�ztek a magyarokt�l. A 16. sz�zad k�zep�ig a sz�kelyek nemesnek sz�m�tottak, akik csak a magyar kir�ly koron�z�sakor vagy els� fia sz�let�sekor aj�nd�koztak egy-egy �kr�t a kir�lynak, de ezen k�v�l m�s ad�terheteket nem viseltek, ad�mentess�g�k �gy maradhatott fenn sok�ig, hogy a magyar kir�ly v�delm�ben fejenk�nt k�telesek voltak saj�t k�lts�g�k�n, fegyveresen megjelenni, ak�rcsak a magyar nemesek. A sz�kelyek hadserege jelentette az Erd�lyi Fejedelems�g legf�bb fegyveres erej�t. A sz�kelyek saj�tos t�rsadalomszervezete, saj�tos int�zm�nyes jogaik, �rott vagy a sz�besz�d alapj�n szok�sjogk�nt is �rv�nyes�ltek a Magyar Kir�lys�g �s az Erd�lyi Fejedelems�g fenn�ll�sa alatt, mint ahogy ter�leti auton�mi�jukat is meg�rizt�k eg�szen 1877-ig. M�r a 13. sz�zad elej�n (1235) eml�tik a t�rt�nelmi forr�sok, hogy a sz�kelyeknek isp�nja, vagyis saj�t vezet�j�k van, a Sz�kelyf�ld ter�leti megszervez�sekor a k�zigazgat�si egys�geik pedig nem a megy�k, hanem a sz�kek, �nm�ll� saj�t jogint�zm�nyeik voltak, stb. A sz�kelyek k�z�tt maradt fenn legk�s�bbi ideig a saj�tos sz�kely, vagy sz�kely-magyar rov�s�r�s, k�z�tt�k maradt fenn legtov�bb a sz�nt�f�ldek, legel�k, erd�k �s altalajkincsek k�z�ss�gi haszn�lata, a kir�lyi jog – a jus regium – pedig a legk�s�bb terjedt ki r�juk, stb.

Sz�kely M�zes fiatal kor�ban �desapja mellett a sz�kelyf�ldi s� kereskedelm�vel foglalkozott, ugyanis �desapja Liter�ti Sz�kely J�nos volt az egyik els� sz�kely s�kamar�s, miut�n II. J�nos magyar kir�ly 1562-ben a sz�kelyek sorozatos l�zong�sa miatt fejedelmi tulajdonba vette, addig a sz�kely nemzet k�z�s tulajdon�t k�pez� s�b�ny�kat. II. J�nos magyar kir�ly korai hal�l�t k�vet�en a t�bbs�g�ben protest�ns erd�lyi rendek, a katolikus B�thory Istv�nt v�lasztott�k meg fejedelemnek. Erd�lyben ugyanis m�r 1568-ben t�rv�nybe foglalt�k – Eur�p�ban el�sz�r - a katolikus, reform�tus, unit�rius �s luther�nus vall�sok egyenjog�s�g�t, vagyis a vall�sszabads�got. A 16. sz�zad v�ge fel� is az Erd�lyi Fejedelems�g Eur�pa egyik jelent�s �s prosper�l� �llama volt, lakoss�g�nak t�lnyom� r�sze magyar �s sz�kely volt, akik mellett sz�szok, rom�nok �s kisebb sz�mban m�s n�pek is �ltek. A francia Pierre Lescalopier, IX. K�roly kir�ly Franciaorsz�g k�vet�nek utaz�sa 1574-ben Erd�lybe le�r�sb�l is megtudhatjuk ezeket az adatokat.

B�thory Istv�n erd�lyi fejedelem megv�laszt�s�t k�vet�en egy kisebb belh�bor� t�rt ki, ugyanis a Habsburgok azt szerett�k volna el�rni, hogy ne az erd�lyiek �ltal szabadon v�lasztott fejedelem legyen a vezet�, hanem a b�csi udvarnak loj�lis Bekes G�sp�r. Ebben a belharcban t�nt ki Sz�kely M�zes, aki mint B�thory Istv�n fejedelem test�rkaton�ja, 1575 nyar�n a Maros melletti Radn�tn�l kardj�t a sz�j�ba fogva �t�szott a foly�n �s olyan sikeres t�mad�st hajtott v�gre, a t�bbi katon�val egy�tt, hogy a fejedelem kinevezte a test�rs�g parancsnok�nak �s r�b�zta a test�rs�gi dand�r vezet�s�t is. B�thory Istv�n erd�lyi fejedelmet a lengyel szejm Lengyelorsz�g kir�ly�v� v�lasztotta 1575. december 14-�n, B�thory pedig sz�mos erd�lyi magyar �s sz�kely katon�t felk�rt arra, hogy k�s�rje el �t �s seg�tse elk�pzel�seinek v�grehajt�s�ban. Ezek k�z�tt az erd�lyi katon�k k�z�tt tal�ljuk Sz�kely M�zest is, aki r�szt vett Gdanszk v�ros�nak pacifik�l�s�ban, illetve a t�bb �vig tart� lengyel-orosz h�bor�ban, ugyanis Rettegett Iv�n orosz c�r Lengyelorsz�g, Litv�nia �s Lettorsz�g jelent�s ter�leteit megh�d�totta �s m�g tov�bbi ter�leteket is meg akart h�d�tani. B�thory Istv�n lengyel kir�lyk�nt el�rte, hogy az oroszok vissza kellett vonuljanak az elfoglalt ter�letekr�l �s olyan b�kek�t�sre k�nyszer�tette az oroszokat, hogy csak ez�rt a tett��rt is a lengyelek a mai napig egyik legnagyobb kir�lyukk�nt emlegetik. B�thory t�bb ezer erd�lyi magyar �s sz�kely katon�ja mellett v�gig ott harcolt Sz�kely M�zes is, akit a kir�ly vit�zs�g��rt „szentelt lovagg�” �t�tt, majd a h�bor� befejez�s�vel 1583-t�l a sz�kelyf�ldi S�falva s�b�ny�j�nak kamaraisp�nj�v� nevezett ki �s jelent�s birtokokat adom�nyozott neki. Ebben az id�ben n�s�lt meg, de els� feles�g�nek m�g a neve sem maradt fenn, ugyanis hamar meghalt. Ezt k�vet�en elvette feles�g�l Kornis Ann�t, akit�l k�t fi�gyermek�k sz�ltetett Sz�kely Istv�n �s ifj. Sz�kely M�zes. S�falvi kamaraisp�nk�nt utolj�ra 1591-ben eml�tik utolj�ra az oklevelekben.

Sz�kely M�zes �let�ben jelent�s fordulatot jelent –mint ahogy az erd�lyi magyars�g �let�ben is -, hogy B�thory Zsigmond fejedelem 1594-ben szak�tott a T�r�k Birodalommal val� b�k�s egy�tt�l�ssel �s a Habsburgok mellett k�telezte el mag�t, orsz�g�t �s n�p�t bevonva a hosszas tizen�t �ves h�bor�nak is nevezett t�r�kellenes h�bor�ba. Sz�kely M�zes a t�r�kellenes h�bor�ban sz�mos sikeres csat�t v�vott, de Facs�d ostrom�n�l megsebes�lt. Ekkor szabad�tott�k fel a teljes Havasalf�ldet a t�r�k uralom al�l, mely h�bor�ban az erd�lyiek hadserege meghaladta az 50.000 f�t – ami eur�pai m�rc�vel m�rve is igen jelent�s hader�nek sz�m�tott -, mely seregben a harc oroszl�nr�sz�t �pp a sz�kelyek v�vt�k, akiknek B�thory Zsigmond meg�g�rte, hogy ha kem�nyen harcolnak a t�r�k�k ellen, akkor visszakapj�k �si szabads�gjogaikat. A gy�zelmes hadj�rat befejez�se ut�n az idegbeteg B�thory Zsigmond azonban visszavonta adott szav�t, ami miatt l�zong�s t�rt ki a sz�kelyek k�z�tt, amit megtorl�s k�vetett. Az ingatag lelk� B�thory Zsigmond fejedelem harmadik lemond�sa ut�n nagyb�tyj�ra B�thory Andr�s b�borosra b�zta az Erd�lyi Fejedelems�g vezet�s�t, akit az orsz�ggy�l�s meg is v�lasztott, de a hisz�keny papfejedelem nem vette �szre, hogy a h�tt�rben a Habsburg Rudolf cs�sz�r biztat�s�ra Mih�ly havasalf�ldi vajda (akit a rom�n t�rt�n�szek Vit�z Mih�lyk�nt, Mihai Viteazul-nak neveznek) t�mad�st fog int�zni. B�thory Andr�s fejedelem az erd�lyi hadsereg vezet�s�t Sz�kely M�zesre b�zta, de a fejedelem t�l k�s�n kezdte megszervezni a hadsereget, m�sr�szt a Habsburgok �ltal felbiztatott sz�kelyek egy r�sze is Mih�ly vajda p�rtj�ra �llt. Ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt 1599-ben az erd�lyi hadsereg Schellenbergn�l veres�get szenvedett, a cs�ki sz�kelyek m�g a menek�l� b�boros fejedelmet is meg�lt�k.

Sz�kely M�zesnek nem volt m�s v�laszt�sa, mint sok m�s erd�lyi magyar �s sz�kely nemes t�bbs�g�nek, hogy letette a h�s�gesk�t Rudolf cs�sz�r megb�z�s�b�l kinevezett Mih�ly vajd�nak. Mih�ly vajda Sz�kely M�zest kinevezte az erd�lyi hadsereg parancsnok�nak, de hamarosan szembefordultak egym�ssal, Sz�kely M�zes el is menek�lt Lengyelorsz�gba, hogy r�gi bar�tja Jan Zamoysky lengyel kancell�r fegyveresei seg�ts�g�vel �zze ki a vajd�t �s a Habsburg-p�rti csapatokat. Sz�kely M�zes t�voll�t�ben az erd�lyi magyars�g fegyveresei Miriszl� mellett legy�zt�k Mih�ly vajd�t, aki elmenek�lt. Az erd�lyiek pedig �jb�l visszah�vt�k fejedelm�knek B�thory Zsigmondot. A vajda �s Giorgio Basta gener�lis Habsburg Rudolf p�nz�n felfogadott zsoldosokkal 1601. augusztus 3-i csat�ban Goroszl�n�l veres�get m�rt az erd�lyi hadseregre, melyet Sz�kely M�zes �s Cs�ky Istv�n vezetett. Basta gener�lis vallon zsoldosaival azonban Mih�ly vajd�t is meggyilkoltatta, majd folytatt�k az erd�lyi lakoss�g puszt�t�s�t. Az erd�lyi t�rt�nelem egyik �rdekes sz�nfoltja, hogy John Smith kapit�ny, a h�res angliai utaz�, m�s angliai katon�kkal egy�tt 1602. tavasz�n �t�llt az erd�lyiek oldal�ra �s Sz�kely M�zessel egy�tt harcoltak a Habsburg zsoldosok ellen.

Sz�kely M�zes csapatai 1602. j�lius�ban T�vis mellett veres�get szenvedtek Giorgio Basta gener�lis zsoldosait�l, ami miatt az erd�lyiek t�bbs�ge a t�r�k h�dolts�gban l�v� Temesv�rra menek�lt, B�thory Zsigmond erd�lyi fejedelem pedig v�glegesen lemondott az Erd�lyi Fejedelems�g tr�nj�r�l. Sz�kely M�zes, Bethlen G�borral �s m�s erd�lyi hazafiakkal egy�tt 1602-1603 tel�n megszervezte Erd�ly felszabad�t�s�t, elnyerte a T�r�k Birodalom szult�nj�nak III. Mohamed j�v�hagy�s�t arra vonatkoz�an, hogy Erd�ly fejedelme lehessen. Sz�kely M�zes 1603. m�rcius�ban elind�totta csapatait az Erd�lyi Fejedelems�g felszabad�t�s�nak �rdek�ben. Sz�kely M�zes �s a f�ggetlens�gp�rti erd�lyi magyarok miut�n a t�r�k Port�t�l, Lengyelorsz�g vezet�s�t�l, a Kr�mi K�ns�gt�l �s Moldva vajd�j�t�l, illetve az otthon maradt erd�lyiekt�l b�tor�t�st nyertek, megindultak csapataikkal az Erd�lyi Fejedelems�g felszabad�t�s�ra. Ahogy �tvette Sz�kely M�zes 1603. m�rcius h�napban a fejedelmi szerz�d�slevelet, mely a t�r�k Porta beleegyez�s�t jelentette, hogy Erd�ly fejedelme lehessen, elind�totta Temesv�ron l�v� erd�lyi csapatait az orsz�g felszabad�t�s�ra. Az erd�lyi csapatok mellett, ott vannak Bekt�s pasa t�r�k katon�i is. Sz�kely M�zes csapatvez�rei – Keresztesi P�l �s Nagy Albert – sz�kely �s magyar fegyveresek �l�n, kieg�sz�lve t�r�k �s tat�r fegyveresekkel 1603. m�rcius�ban elindultak Kar�nsebes v�r�nak elfoglal�s�ra. A lovas katon�k mellett gyalogos csapatok is felvonultak, s�t k�t nagy falt�r� �gy�t is felvontattak a v�r ostrom�hoz. Keresztesi P�l �s Nagy Albert igyekezett az ostrom megkezd�se el�tt �g�rget�sekkel, ijesztget�sekkel �s fenyeget�sekkel r�venni a n�met zsoldosokat, illetve a v�rban l�v� magyarokat, hogy adj�k fel a v�rost, hogy ezzel k�m�lj�k meg az embereket a f�l�sleges v�ront�st�l. A Kar�nsebes v�r�ba menek�lt magyar nemesek t�bbs�ge, k�zt�k Vajda Gy�rgy a v�ros b�r�ja, Fodor Ferenc, G�nd�r Ferenc, Laczk� Simon, T�th Mikl�s �s m�sok egyet�rtettek abban, hogy a v�rat Sz�kely M�zes csapatai vegy�k �t a n�metekt�l. M�sok azonban, k�zt�k Vajda Istv�n, Gerlistye Mikl�s, Theodorik Mikl�s, J�sika Mikl�s �s m�s Rudolf p�rti nemesek azonban nem �rtettek egyet Kar�nsebes v�r�nak Sz�kely M�zes csapatainak val� �tad�s�val. M�r majdnem �ssze�tk�z�sre ker�lt sor a v�rban, a k�t t�bor k�z�tt, amikor Keresztesi P�l �jabb �s nyomat�kosabb figyelmeztet�s�re, hogy ha tov�bbra is ellen�llnak, akkor a v�rosban a harcok miatt m�g a v�ros h�zai is el�ghetnek, a v�r lakosai beengedt�k Sz�kely M�zes csapatait.

Szamosk�zy Istv�n le�r�s�b�l az k�vetkeztethet� ki, hogy maga Sz�kely M�zes is bevonult Kar�nsebes v�r�ba, ahonnan csapataival Lugos fel� vonulta tov�bb.rem�nytelen�l megv�deni Lugos v�r�t, ugyanis m�g Lugos v�ros katon�i sem �lltak mell�je. Lugos v�rparancsnok�hoz Nagy Albert �s Ali csausz k�ld�tts�gbe mentek, hogy fejezze be a v�rkapit�ny az �rtelmetlen ellen�ll�st, ugyanis Sz�kely M�zes csapatai k�nny�szerrel be tudj�k venni a v�rat, annak ellen�re, hogy m�g az �gyukat sem vontatt�k oda Temesv�rr�l. Ezt k�vet�en a kar�nsebesi Gyur�ka Gy�rgy �s Somogyi Istv�n, tov�bb� Lugos v�ros magyar polg�rai sz�l�tott�k fel a v�r v�d�it, a felesleges v�ront�s elker�l�s�re �s Lugos v�r�nak felad�s�ra. Szamosk�zy Istv�n az erd�lyi szerbeket �s rom�nokat illet� ep�s megjegyz�s�n t�l, azt is l�thatjuk, hogy az erd�lyi magyarokon k�v�l, m�g az erd�lyi szerbek �s rom�nok is a f�ggetlen Erd�lyi Fejedelems�g p�rtj�n voltak, mert �ket is nyomorgatt�k Basta kegyetlen zsoldosai. Kar�nsebesen sz�letett meg a fejedelem M�zes nev� fia �s itt halt meg pestisben k�s�bb a fejedelem feles�ge �s nagyobb fia, Sz�kely Istv�n.

1603. �prilis 15-i t�bori orsz�ggy�l�sen az erd�lyi rendek megv�lasztott�k fejedelemnek, majd az orsz�g f�v�ros�nak felszabad�t�sa ut�n 1603. m�jus 9-�n �nnep�lyesen be is iktatt�k.

Sz�kely M�zes fejedelem 1603. m�jus �s j�nius folyam�n az Erd�lyi Fejedelems�g nagy r�sz�t sikeresen felszabad�totta – n�h�ny sz�sz v�ros kiv�tel�vel -, Basta zsoldosait Erd�lyb�l ki�zte, de orsz�g-�p�t� munk�j�t nem tudta folytatni, ugyanis a Habsburg korm�nyzat megb�zta Radu Serban havasalf�ldi vajd�t, hogy t�madja meg a f�ggetlens�gp�rti erd�lyieket. A Habsburgok felbiztatt�k a cs�ki �s h�romsz�ki sz�kelyeket, hogy t�madj�k meg a t�rv�nyesen megv�lasztott erd�lyi fejedelmet, akiknek egy r�sze csatlakozott is a havasalf�ldi vajd�hoz, m�g m�sok a sz�kely fejedelem p�rtj�n harcoltak. Ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt 1603. j�lius 17-�n Brass� melletti csat�ban veres�get szenvedtek az erd�lyiek, a v�res csat�ban –melyet Erd�ly Moh�cs�nak is neveznek- mintegy 4000 magyar �s sz�kely vesztette �let�t Sz�kely M�zessel egy�tt. Tov�bb folytat�dott a kegyetlen puszt�t�s, ami azt eredm�nyezte, hogy Erd�ly lakoss�ga jelent�sen megcsappant �s ekkor kezdett megv�ltozni etnikai �sszet�tele is.

Sz�kely M�zes fejedelem vezette harc a f�ggetlen Erd�lyi Fejedelems�g v�delm�ben, ha ideiglenesen el is bukott, de nem volt eredm�nytelen, mert hamarosan Bocskay Istv�n vezet�s�vel, a k�vetkez� �vben �jb�l megkezd�d�tt a magyars�g �nrendelkez�s��rt folytatott harca, mely k�zdelem v�g�vel a Habsburgok k�nytelenek voltak b�k�t k�tni, Bocskayt Magyarorsz�g �s Erd�ly fejedelm�nek elismerni."

(Forr�s: wikip�dia)