J�nos Zsigmond hal�la ut�n a speyeri egyezm�ny �rtelm�ben Erd�lynek Miksa uralma al� kellett volna ker�lnie (ebben az esetben Bekes G�sp�r lehetett volna a vajda), ugyanakkor II. Szelim szult�n is ki�ll�totta azt az okm�nyt (athname), amely megnevezte az �j fejedelmet. Az erd�lyi rendek a kritikus helyzetben gy�l�st h�vtak �ssze, �s 1571. m�jus 25-�n a gyulafeh�rv�ri orsz�ggy�l�s egyhang�lag fejedelemm� v�lasztotta az orsz�g leghatalmasabb f�ur�t, B�thory Istv�nt. Az athnam�t csak ezut�n hirdett�k ki (ott is az � neve szerepelt…), ugyanakkor a fejedelem, mint erd�lyi vajda, titokban h�s�get esk�d�tt Miks�nak is. A t�r�k�ket csak az �rdekelte, hogy a Kir�lyi Magyarorsz�g �s Erd�ly ne ker�lj�n egy k�zbe, ez�rt volt jobb jel�lt B�thory, mint a Habsburg-p�rti Bekes, �s ez�rt j�rultak hozz� 1572-ben B�thory fejedelems�g�nek �r�kletess� t�tel�hez. Miksa ugyan sz�vesen elfoglalta volna Erd�lyt, de emiatt, 3 �vvel a drin�polyi b�ke ut�n, nem kock�ztathatott meg egy t�r�kellenes h�bor�t, �gy j� k�pet v�gott B�thoryhoz, s�t �gy tett, mintha �r�lne is, hogy egy unit�rius ut�n egy katolikus lett a fejedelem.

A j� viszony azonban nem tartott sok�ig: Miksa t�mogatta Bekes 1573-as B�thory-ellenes szervezked�s�t. A fejedelem azonban lesz�molt ellenfeleivel: Bekes k�nytelen volt Magyarorsz�gra menek�lni, v�ra, Fogaras pedig csal�dj�val egy�tt B�thory kez�be ker�lt. Bekes azonban nem nyugodott: a Kir�lyi Magyarorsz�g ter�let�r�l hadsereget gy�jt�tt, Erd�lyben pedig a sz�kelyeket �s a sz�szokat igyekezett fell�z�tani. Miksa a meg�resedett lengyel tr�nra v�gyott, amire B�thory is jel�lt volt. Hogy ki�sse ellenfel�t, Miksa t�mogatta Bekes erd�lyi akci�j�t. A fejedelem v�g�l 1575. j�lius 8-�n a kerel�szentp�li csat�ban v�gleg legy�zte ellenfel�t, aki (miut�n Miksa persze megtagadta �t!) k�nytelen volt Lengyelorsz�gba menek�lni. Bekes elleni h�bor�ban t�nt ki Sz�kely M�zes, aki a radn�ti �s a kerel�szentp�li csat�kban olyan vit�z�l harcolt, hogy a fejedelem megtette �t a fejedelmi test�rs�g parancsnok�nak. A fejedelem m�g a csatamez�n felakasztat 5 elfogott f�urat, egy h�nap m�lva pedig orsz�ggy�l�si j�v�hagy�ssal m�g 43 Bekes-p�rtit (k�zt�k 7 f�urat) v�geztet ki. A csat�ban ker�lt fogs�gba a k�lt�Balassi B�lint is, akit a fejedelem 1577-ig az udvar�ban tart. A gy�zelemmel megszil�rdul B�thory uralma (b�r III. Mur�d t�r�k szult�n Erd�ly �ves ad�j�t 10 000-r�l 15 000 Ft-ra emeli), �s a stabil Erd�llyel a h�ta m�g�tt javul az es�lye a lengyel tr�nra is.

Belpolitik�j�ban a fejedelmi hatalom meger�s�t�s�re t�rekszik: fel�lvizsg�lja a kor�bbi fejedelmi birtokadom�nyokat, sz�mba veszi az �llami j�vedelmeket, fejleszti a kereskedelmet �s a b�ny�szatot. Az erd�lyi vall�si t�relmet � sem bolygatja (ugyanakkor megtiltja a tov�bbi �j�t�sokat), b�r c�lja a katolicizmus er�s�t�se a t�bbs�g�ben protest�ns fejedelems�gben. 1579-ben Kolozsv�rra telep�ti a jezsuit�kat, �s mint vall�si �j�t�t, a d�vai v�rb�rt�nbe z�ratja D�vid Ferenc unit�rius p�sp�k�t. 1581-ben jezsuita koll�giumot alap�t Kolozsv�ron, amely a mai Szegedi Tudom�nyegyetem jogel�dje. Udvar�ban Padov�ban v�gzett �rtelmis�giekkel veszi k�r�l mag�t, innen indul p�ld�ul aWessel�nyiek �s a Bethlenek felemelked�se is. Maga a fejedelem is kiv�l� politikai �r�, levelei st�lusremekek. �rz�keny l�lek lehetett, hiszen a zongora egyik �s�n: virgin�lon j�tszott, amit saj�t szob�j�ban tartott. Uralma idej�n volt az Erd�lyi Fejedelems�g els� vir�gkora.

(forr�s: wikip�dia)