A 15 �ves h�bor� kora

A hossz� - vagy m�s n�ven tizen�t �ves - h�bor� (1591/1593-1606) a dunai Habsburg-monarchia �s az Oszm�n Birodalom�sszecsap�sa volt a Magyar Kir�lys�g ter�let�n. A Habsburgokkal sz�vets�gben harcolt az Erd�lyi, a Havasalf�ldi, a Moldvaifejedelems�g, a N�met-R�mai Birodalom �s a P�pai �llam t�mogat�s�val. A h�bor�hoz t�bb eur�pai �llam �s t�r�k uralom alatt �l� n�p, �gy a szerbek �s bolg�rok is csatlakoztak, akik k�z�l sokat hajd�k k�z� szerveztek. A harcban k�zvetve �rintve volt Perzsia is, amely �zsi�b�l k�t�tte le a t�r�k er�k egyr�sz�t. A kezdeti kereszt�ny sikerek ut�n az er�viszonyok kiegyenl�t�dtek, �gy 1606-ban az eredeti �llapothoz k�pest l�nyeg�ben kev�s v�ltoztat�ssal k�t�ttek b�k�t.

Legfontosabb hadsz�nt�r

Bocskai-felkel�s

Kismarjai Bocskai Istv�n (Kolozsv�r, 1557. janu�r 1. – Kassa, 1606. december 29.) Erd�ly fejedelme 1605 �s 1606 k�z�tt. Jelent�s szerepet j�tszott a reform�ci�ban.

Bocskai Istv�n 1576-ban hazat�rt Erd�lybe, �s nem ment vissza a Habsburgok udvar�ba. Ittmarad�s�t az is indokolta, hogy miut�n az erd�lyi fejedelmet, B�thory Istv�nt ekkor lengyel kir�lly� is megv�lasztott�k, � b�r nem mondott le Erd�ly tr�nj�r�l, de a fejedelems�get ezent�l Bocskai s�gora, a vajd�v� kinevezett B�thory Krist�f korm�nyozta. (B�thory Krist�f feles�ge Bocskai n�v�re, Bocskai Erzs�betvolt.)

V�grendelet�ben a f�ggetlen Erd�ly fenntart�s�t k�t�tte ut�dai lelk�re, amelyik kedvez�bb k�lpolitikai k�r�lm�nyek k�zt majd megval�s�thatja a szult�n �s a cs�sz�r birodalma k�zt az orsz�g egys�g�t �s a nemzeti kir�lys�got.

"�n Bocskai Istv�n, Istennek kegyelmess�g�b�l Magyarorsz�gnak �s Erd�lynek fejedelme, sz�kelyeknek isp�nja… mint nemzetemnek, haz�mnak igaz j�akar�ja, ford�tom elm�met a k�z�ns�ges �llapotnak elrendel�s�re �s abb�l is az �n tan�csomat, tetsz�semet, igaz�n �s j� lelkiesm�rettel (meghagyom) meg�rom, szeretettel intv�n mind az erd�lyieket �s magyarorsz�gi h�veinket az egym�s k�zt val� sz�p egyezs�gre, atyafi�i szeretetre. Az erd�lyieket, hogy Magyarorsz�gt�l, ha m�s fejedelems�g alatt lesznek is, el ne szakadjanak. A magyarorsz�giakat, hogy az erd�lyieket el ne tasz�ts�k, tarts�k � atyafiainak �s � v�reknek, tagjoknak… Valameddig pedig a magyar korona ott fenn, n�lunkn�l er�sebb nemzets�gn�l a n�metn�l l�szen, �s a magyar kir�lys�g is a n�meteken forog, mindenkor sz�ks�ges �s hasznos egy magyar fejedelmet Erd�lyben fenntartani, mert n�kik javokra, oltalmokra l�szen. Ha pedig Isten adn�, hogy a magyar korona Magyarorsz�gban magyar k�zhez kelne egy koron�s kir�lys�g al�, �gy az erd�lyieket is intj�k: hogy att�l nemhogy elszakadn�nak, vagy abban ellent tartan�nak, de s�t seg�lj�k tehets�gek szer�nt �s egyenl� �rtelemb�l azon korona al�, a r�gi m�d szer�nt, adj�k magokat."

B�thory G�bor 
somlyai B�thory G�bor (Nagyv�rad, 1589. augusztus 15. – Nagyv�rad, 1613. okt�ber 27.) erd�lyi fejedelem, a B�thory csal�d utols� uralkod�ja a fejedelmi tr�non.Erd�ly hatalm�t Havasalf�ld, Moldva �s a lengyel kir�lys�g megszerz�s�vel akarta n�velni. Havasalf�ld elleni t�mad�s�val azonban mag�ra harag�totta a t�r�k�ket, m�g er�szakos korm�nyz�s�val �s erk�lcstelen mag�n�let�vel elidegen�tette az erd�lyi rendeket, f�leg a sz�sz polg�rs�got, melynek �nkorm�nyzat�t eltiporta, �s f�v�ros�t, Szebent megsz�llotta. A sz�szok 1611-ben beh�vt�k ellene Radul havasalf�ldi vajd�t, de B�thory kiverte az orsz�gb�l. A b�csi udvar ekkor Forg�ch Zsigmondot haddal k�ldte ellene; a k�s�rlet azonban kudarcba fulladt, s ezut�n kiegyezett a cs�sz�rral, a Port�t viszont nem siker�lt kiengesztelnie, 1613-ban hadat ind�tott B�thory ellen. A fejedelem, hogy tr�nj�t megmentse, hajland� lett volna V�radot t�r�k k�zre adni, mire a hajd�k meggyilkolt�k.

(forr�s: wikip�dia)