Erd�ly volt a h�bor� legfontosabb mell�khadsz�ntere. Az Erd�lyi Fejedelems�g 1595-t�l vett r�szt a h�bor�ban. Ebben az �vben a fejedelem - B�thory Zsigmond - eleinte alig t�bb mint 15 ezer embert tudott fegyverbe sz�l�tani, ez�rt szeptember 15-�n k�nytelen volt a jobb�gysorsba s�lyesztett k�zsz�kelyeket felszabad�tani, �gy szerezve meg t�mogat�sukat. Ennek a l�p�snek k�sz�nhet�en mintegy 25 ezer sz�kely f�rfi is csatlakozott a fejedelmi sereghez, �gy 40 ezer f�nyi sereggel tudott elindulni a szorongatott helyzetben lev� Vit�z Mih�lyhavasalf�ldi vajda seg�ts�g�re. A havasalf�ldi - erd�lyi seregek Gyurgyev�n�l veres�get m�rtek a t�r�k�kre, k�zben egy m�sik erd�lyi sereg Borb�ly Gy�rgy vezet�s�vel elfoglalta Lipp�t�s Borosjen�t.

Zsigmond azonban alig hogy hazat�rt a hadj�ratb�l visszavonta a k�zsz�kelyek sz�m�ra kiadott oklevelet, ez�rt 1596. tavasz�n felkel�s t�rt ki (v�res farsang), amelyet azonban a fejedelem katon�i v�rbe folytottak. Ez ut�n azonban B�thory t�bbet nem sz�m�thatott a sz�kelyek seg�ts�g�re, ez�rt az abban az �vben ind�tott v�llalkoz�sai rendre kudarcba fulladtak. Az am�gy is labilis idegrendszer� B�thory ez�rt megegyezett Rudolf cs�sz�rral, hogy birtokok�rt cser�ben a Habsburg Birodalmon bel�l lemond az erd�lyi tr�nr�l, amit 1598-ban meg is tett, de r�vid id� m�lva meggondolta mag�t �s visszat�rt a tr�nra, de egy �v m�lva �jra lemondott unokab�tyja, B�thory Andr�s jav�ra, majd kik�lt�z�tt Lengyelorsz�gba.

B�thory Andr�s megpr�b�lt b�k�t k�tni a t�r�k�kkel, �gy hogy a Habsburgokkal is megtartsa a j� viszonyt, ugyanakkor viszont az orsz�g v�delm�nek �rdek�ben v�d- �s dacsz�vets�get k�t�tt a Havasalf�ld �s Moldva uralkod�j�val is. Id�k�zben azonban Rudolf megegyezett Mih�ly vajd�val B�thory elt�vol�t�s�ban. Enek �rdek�ben 1599 �sz�n Mih�ly had�zenet n�lk�l megt�madta Erd�lyt. A fejedelem sebt�ben �sszeszedte sereg�t majd kivonult a rom�n sereg ellen, de okt�ber 28-�n a sellenberki csat�ban veres�get szenvedett. A fejedelem n�h�ny h�s�ges embere k�s�ret�ben megpr�b�lt Lengyelorsz�gba menek�lni, de Cs�kszentdomokos mellett, a P�sztorb�kk�n az �rd�g Bal�zs vezette sz�kelyek meggyilkolt�k.

Mih�lyt az oldal�n �ll� sz�kelyek �s sz�szok 1600 elej�n megv�lasztott�k fejedelemnek, Rudolf cs�sz�r azonban csak mint Erd�ly korm�nyz�j�t volt hajland� elismerni. Hab�r kezdetben az erd�lyi f�rendek is mellette �lltak, hamar elidegen�tette �ket mag�t�l, azzal, hogy rom�n boj�rokat helyezett minden tiszts�gbe �s a v�rak �l�re is saj�t h�veit �ll�totta. Egyed�l a sz�kelyek tartottak ki mindv�gig h�s�gesen mellette, mivel felszabad�totta �ket a jobb�gyi f�gg�s al�l �s k�l�n hadsereget szervezett bel�l�k. Uralkod�sa alatt teljesen kifosztotta az �llami kincst�rat, aminek eredm�nyek�nt nem tudta zsoldosait fizetni, akik ez�rt rabolni, fosztogatni kezdtek. A p�nz�gyi helyzet orvosl�sa v�gett megt�madta �s elfoglalta Moldv�t is, de hamarosan kider�lt, hogy Moldva sincs r�zs�s helyzetben. Az uralkod�s�val el�gedtlen nemess�g fell�zadt �s B�thory Zsigmondot h�vta vissza a fejedelems�gbe, akit Rudolf cs�sz�r parancs�ra Giorgio Basta kassai f�kapit�ny is seg�tett. Mih�ly sereg�t a miriszl�i csat�ban legy�zt�k, � pedig egyel�re k�nytelen volt elmenek�lni.

Zsigmond azonban csal�d�st okozott Rudolf sz�m�ra, mivel az addigi politik�j�t feladva t�rgyal�sokat kezdem�nyezett a t�r�k�kkel, ami�rt ez�ttal Basta �s Mih�ly �sszefogtak �s a goroszl�i csat�ban megvert�k csapatait, �t mag�t pedig �jra, ez�ttal v�gleg sz�m�zet�sbe k�nyszer�tett�k.

Basta ezt k�vet�en jobbnak l�tta, ha megszabadul Mih�lyt�l, ez�rt 1601. augusztus 19-�n vallon zsoldosaival meggyilkoltatta. Ezut�n � lett Erd�ly t�nyleges ura, mint Rudolf cs�sz�r megb�zottja. Az orsz�gban r�muralmat vezetett be, zsoldosai szabadon gar�zd�lkodtak. Ez ellen t�rt ki a Sz�kely M�zes vezette felkel�s, 1603-ban. A felkel�k k�z�tt ott volt a k�s�bbi erd�lyi fejedelem, Bethlen G�bor is. A felkel�k m�rcius v�g�n lend�ltek t�mad�sba t�r�k-tat�r seg�dcsapatokkal meger�s�tve, Temesv�rr�l kiindulva. �prilis 15.-re m�r Segesv�r, H�romsz�k �s a Partiumkiv�tel�vel eg�sz Erd�lyt siker�lt elfoglalnia. M�jus 9-�n az orsz�ggy�l�s fejedelemm� v�lasztotta.

A Habsburgok megpr�b�ltak b�k�t k�tni vele, de � a b�ke aj�nlatot elutas�totta. Ekkor azonban a Habsburgoknak siker�lt mozg�s�taniuk sz�vets�ges�ket, Radu �erban havasalf�ldi vajd�t, aki d�lr�l t�madt Erd�lyre, majd Brass� mellett sz�tverte Sz�kely M�zes sereg�t, a csat�ban a fejedelem is elesett.Basta ezt k�vet�en jobbnak l�tta, ha megszabadul Mih�lyt�l, ez�rt 1601. augusztus 19-�n vallon zsoldosaival meggyilkoltatta. Ezut�n � lett Erd�ly t�nyleges ura, mint Rudolf cs�sz�r megb�zottja. Az orsz�gban r�muralmat vezetett be, zsoldosai szabadon gar�zd�lkodtak. Ez ellen t�rt ki a Sz�kely M�zes vezette felkel�s, 1603-ban. A felkel�k k�z�tt ott volt a k�s�bbi erd�lyi fejedelem, Bethlen G�bor is. A felkel�k m�rcius v�g�n lend�ltek t�mad�sba t�r�k-tat�r seg�dcsapatokkal meger�s�tve, Temesv�rr�l kiindulva. �prilis 15.-re m�r Segesv�r, H�romsz�k �s a Partiumkiv�tel�vel eg�sz Erd�lyt siker�lt elfoglalnia. M�jus 9-�n az orsz�ggy�l�s fejedelemm� v�lasztotta.

A fejedelem holttest�t Michael Weiss brass�i b�r� titokban temette el a saj�t kertj�ben. Erd�lyben Basta zsoldosai gar�zd�lkodtak tov�bb, b�ntetetlen�l a Bocskai-felkel�s siker�ig.

(forr�s wikip�dia)