A Maros als� szakasz�n egy darabig (18 km) hat�rfoly� Magyarorsz�g �s Rom�nia k�z�tt. Itt �gynevezett „mozg�” az �llamhat�r. Ez azt jelenti, hogy minden tizedik �vben felm�rik a hat�rfoly� medr�t, majd a haj�z��t k�z�pvonal�ban �llap�tj�k meg az �llamhat�rt. Mozg� hat�rvonalon nincs ter�letkiegyenl�t�s a szomsz�dos orsz�gok k�z�tt. Ezen a r�szen sok szigetet �p�t (p�ld�ul aMagyarcsan�d szomsz�ds�g�ban l�v� �n. „Senki szigete”), �s m�g a medr�t is kism�rt�kben v�ltoztatja napjainkban. Egy rom�n geod�ta szerint az ut�bbi t�z �vben a Maros mederv�ltoz�sa miatt Rom�nia ter�lete k�r�lbel�l 5000 n�gyzetm�terrel n�vekedett Magyarorsz�g rov�s�ra. Term�szetesen az is elk�pzelhet� a j�v�ben, hogy a foly� d�li ir�nyban v�ltoztatja meg medr�t. A legutols� geod�ziaifelm�r�s 2006. �vben volt, az �j �llamhat�r meg�llap�t�sa most folyik.

A foly� szennyez�se jelent�s, f�k�nt Rom�ni�ban.

A v�zj�r�sa igen ingadoz�, a mak�i v�zm�rc�n eddig m�rt legalacsonyabb (-100 centim�ter, 1983) �s legmagasabb v�z�ll�s (625 centim�ter, 1975) k�z�tt csapong. Ez k�l�n�sen akkor okoz gondot, ha �rad�sa a Tisz��val egybeesik. V�zhozama is jelent�sen v�ltoz�, p�ld�ul 1970-ben mutatott 30 m³/s �s 2500 m³/s k�z�tti �rt�ket is. Torkolat�t�l d�lre, a Tisza foly� viz�ben egy darabig l�tv�nyosan keveredik a k�t foly� vize (mivel sz�n�k, az �ltaluk sz�ll�tott hordal�k mennyis�ge elt�r egym�st�l)

Vadreg�nyes, t�bbnyire term�szetes �llapotban fentmaradt �rt�ri erdeinek �rt�kes a n�v�ny- �s �llatvil�ga. A Maros magyar szakasz�nak �rt�ri erd�i a K�r�s-Maros Nemzeti Parkhoztartoznak, ugyanitt, a foly� rom�n oldal�nak �rt�ri erd�i is v�dettek (Maros-�rt�r Nat�rpark). A magyar oldalon 28,5 km esik v�delem al�.

A Marosban a magyarorsz�gi halfauna nagy r�sze megtal�lhat�. A halak k�z�l v�dett, bennsz�l�tt fajok is vannak, mint p�ld�ul a homoki k�ll�, selymes durbincs, magyar buc� �s an�met buc�. A v�dett k�f�r� cs�k, a menyhal �s selymes durbincs m�g gyakori a Marosban. A foly� �rter�nek jellegzetes �llata a b�n�ti csiga.

A Maros partj�n nagy sz�mban tal�lhat�ak f�z-ny�r ligetek, bokorf�zesek, gabona- �s kap�s n�v�nyek, valamint n�das �s mocs�ri gyomn�v�nyek. Gyakran fordul el� a talpas muhar, at�rpepek�k�s, a hamvas szeder, a sub�s farkasfog, a farkasalma, a nagycsal�n �s a tarackb�za.

forr�s: wikip�dia