A foly� szakaszai

A Duna forr�sk�tja (Donauquelle)

A Duna Esztergom �s P�rk�ny k�z�tt

A Duna meglehet�sen hossz� foly�, sokf�le t�jon folyik kereszt�l. Alapvet�en (mint minden foly�t) a Dun�t is h�rom szakaszra lehet bontani, a Fels�-, a K�z�ps�- �s az Als�-Dun�ra. A fels� szakasz a Duna forr�s�t�l nagyj�b�l a Morva foly� torkolat�ig tart. Itt alapvet�en a gyors sodr�s, a v�zszint jelent�s es�se jellemz�. A foly� nagy m�rt�kben bontja a partj�n�l l�v� k�zeteket, m�ly�ti medr�t, a keletkezett hordal�kot tov�bb sz�ll�tja.

A k�z�ps� szakasz a Morva torkolat�t�l nagyj�b�l a K�rp�tok d�li vonulat�ig, Sz�r�nyv�rig tart. A k�z�ps� szakaszon a foly� sebess�ge m�rs�kl�dik. Az als� szakasz, amely Sz�r�nyv�rt�l a Duna-delt�ig �r, jellemz�en nagyon lass� foly�s� �s kis es�s�. A Duna-delta alapvet�en j�l elk�l�n�thet� az als� szakasz tov�bbi r�szeit�l. Egyr�szt, mivel itt a Fekete-tenger hat�sai – dag�lykor a visszafoly�s – is jellemz�ek, illetve itt m�r szinte �ll�v�zz� alakul a Duna, minden hordal�k�t lerakja. Ez�ltal egyre nagyobb ter�letet vesz el a tengert�l.

A Duna kialakul�sa

A Duna v�zgy�jt�ter�let�n leghamarabb, a harmadkor elej�n a krist�lyos magashegys�gi r�szeken alakultak ki a foly�k. Teh�t azInn, a Mura, a Dr�va, a Morva �s a V�g kialakul�sa j�val megel�zte a f�foly� l�trej�tt�t. Komolyabb meghosszabbod�sukr�l azonban csak a hegys�gek k�z�tti tenger�bl�k visszah�z�d�sakor, a mioc�n id�szak�ban lehetett sz�.

Maga a Duna a plioc�n id�szakban kezdett l�trej�nni. A Nyugati-Alpok vizein t�pl�lkoz� �sduna a Bajor-medence felt�lt�se ut�n indult meg mai �tj�n. Felt�telezhet�en valamikori v�zgy�jt� ter�lete j�val nagyobb lehetett a main�l. Err�l �rulkodnak a m�r kisz�radt v�lgyek a Sv�b-Alb d�li vonulatain. Az az�ta kialakult m�lyebben fekv� Rajna a Duna forr�ster�let�r�l nagy mennyis�g� vizet sz�ll�tott �s sz�ll�t ma is el. Mivel a hegys�g itt nagyr�szt por�zus m�szk�b�l �ll, rengeteg f�ldalatti b�v�patak sz�ll�tja a Duna forr�ster�let�r�l a vizet ink�bb a Rajna fel�. K�t nagy v�znyel� tal�lhat� a Sv�b-Alb hegys�gben, amelyeket „Dunai V�znyel�nek” (n�met�l: Donauversickerungnak) h�vnak. Az ide foly� v�z sz�razabb ny�ri napokon teljes m�rt�kben elsziv�rog �s nagyr�szt N�metorsz�g legb�viz�bb forr�s�n az Aachtopfon kereszt�l a Rajn�ba torkollik, csak a marad�k halad a Duna fel�. Mivel a lefoly� hatalmas v�zmennyis�g lassan, de biztosan koptatja a m�szk�vet, geol�gusok j�sl�sa szerint a Duna legfels� foly�sa egy nap teljesen elt�nik, �s minden viz�t a Rajna gy�jti be majd.

A Vaskapu

A Duna als�bb szakaszai a medenc�k folyamatos felt�lt�s�vel j�hettek l�tre. A plioc�n v�g�n jutott el a Duna a Kisalf�ldig. Ekkor a mai nyugat-kelet ir�ny helyett �szak-d�l ir�nyban folyt itt a foly�, �s az akkor m�lyebben fekv�Dr�va-Sz�va-k�ze fel� folyva nagyj�b�l a mai Dr�va medr�t �rhette el. Csak apleisztoc�n id�szakban alakult ki a kisalf�ldi foly�sa, �s t�lt�d�tt fel a magyar Alf�ld, majd a Din�ri-hegys�g �s a K�rp�tok tal�lkoz�s�n�l l�v� Vaskapu �tt�r�se ut�n a Rom�n-alf�ld is.

A foly� legfiatalabb szakasza a Dobrudzsa nyugati oldal�n tal�lhat� d�l-�szak ir�ny� foly�sa, amely puszt�n a pleisztoc�n id�szak v�g�n alakult ki. Ekkor �rte el a szint�n pleisztoc�n kialakul�s� Fekete-tengert a Duna. A holoc�n id�szak�ban az Al-Duna �szaki �s a Duna-delta kialak�t�s�t v�gezte a foly�. A Duna mai napig �vi mintegy �t m�terrel a tenger belseje fel� „nyomja” a sz�razf�ldet.

A Duna jellegzetess�ge az �n. teraszokra tagol�d�s. Egyes teraszok a k�l�nb�z� id�kben a Duna �rter�t jelentett�k, amelyek keresztmetszetei fiatals�gi sorban egyre kisebb, nagyj�b�l koncentrikus f�lk�r alakba rendez�dnek.

A Duna t�jform�l� szerepe

A Duna Visegr�dn�l

A Duna t�jform�l� szerepe kett�s, egyszerre �p�t �s puszt�t is. A rombol�s els�sorban a gyorsabb foly�s�, hegyi szakaszokon, m�g az �p�t�s a lassabb foly�s�, alf�ldi r�szeken jellemz�. A puszt�t�s m�rt�ke f�gg a foly� sebess�g�t�l. �gy a nagy sodr�s� helyeken komoly m�rt�ket �lthet, m�g a kev�sb� gyors foly�sokn�l szinte eleny�sz� a foly� ilyen ir�ny� tev�kenys�ge. A foly� �lland�an koptatja �s m�ly�ti medr�t. A kem�nyebb k�zetek koptat�sa j�val hosszabb id�t vesz ig�nybe, mint a puh�k�, ez�rt a Duna jellemz� geol�giai k�pz�dm�nyei a szikl�k, amelyek a puh�bb, m�ra m�r elkopott k�zetekbe �gyazott kem�nyebb k�zeteket jelentik. A Dun�n, t�bb helyen is tal�lni szikl�s szakaszokat, ahol ezek a k�pz�dm�nyek meglehet�sen s�r�k. Ezek k�z�l a legismertebbek a Passau feletti, az aschahi, a Grein �s Stunden k�z�tti, valamint a vaskapui szakaszok.Magyarorsz�gon kisebb sz�mban Nyerges�jfalun�l, D�m�s �s Nagymaros k�z�tt, valamint Budafokn�l tal�lni szikl�kat.

A foly� nagy mennyis�g� hordal�kot sz�ll�t, amely a fels� szakaszon m�g igen nagy m�reteket, lejjebb m�r csak porszemnyi nagys�got vehet fel. Ha a v�zszint hirtelen apad�snak indul, a Dun�n jellemz�en kialakulnak a z�tonyok, amelyek ebb�l a hordal�kb�l sz�rmaznak. A v�zszint ism�telt n�veked�s�vel a z�tonyok is elt�nnek, a foly� tov�bb sz�ll�tja a hordal�k�t. Jellemz�en z�tonyos r�sz a Duna Rajka �s G�ny� k�z�tti szakasza, ahol a B�s–nagymarosi v�zl�pcs� meg�p�t�s�vel a hasonl� k�pz�dm�nyek m�g nagyobb sz�mban elszaporodtak. A Duna k�l�nleges k�pz�dm�nyei az aldunai sell�k, amelyek a mederfen�k kisebb-nagyobb kit�remked�seit jelentik.

A l�sz�s s�kvid�keken kereszt�lhalad� foly� m�lyen belev�jja mag�t a puha k�zetbe, ez�rt itt megfigyelhet�k a magaspartok. Ilyen szakaszok els�sorban a jobb parton tal�lhat�k G�ny��s Kom�rom, valamint �rd �s Moh�cs k�z�tt. Ezeken a helyeken fokozottabb f�ldcsuszaml�s vesz�ly van, mivel a foly� fokozatosan al��ssa a hegyoldalakat.

Egyre kisebb sz�mban, de m�g jellemz�ek a Duna ment�n a mocsarak, amelyek lerakott hordal�kk�pokon alakultak ki. Ezekb�l a legnagyobbak Bajororsz�gban, a Hans�g �s a Duna-delta ter�let�n tal�lhat�k. A Duna �p�t�munk�jak�nt j�ttek l�tre a hordal�kk�pok, amelyek esetenk�nt szigeteket is l�trehoznak, illetve a Duna-delta (els�sorban a Kilia-�g) ter�let�n aturz�sok.

forr�s: wikip�dia