A Duna Eur�pa k�l�nb�z� t�jain folyik kereszt�l, ahol a t�rt�nelem folyam�n igen k�l�nb�z� n�pek �ltek. M�gis a Duna alapvet�en meghat�rozta �s hasonl�v� tette e n�pek t�rt�net�t, mik�nt t�pl�l�kforr�sk�nt, kereskedelmi �tvonalk�nt, illetve term�szetes akad�lyk�nt m�k�d�tt a foly�.

K�rny�k�n kis sz�m� neanderv�lgyi embert�l sz�rmaz� leletet tal�lni. Azonban a foly� k�rny�k�nek �ltal�nos ben�pesed�se csak a fels� paleolitikumban, az aurignaci kult�ra folyam�n t�rt�nt meg. �l az a feltev�s, hogy ezek a n�pek a Duna ment�n v�ndoroltak d�l-franciaorsz�gi, k�s�bbi lakhely�kh�z. Az �jk�korban a Duna k�zvet�t� szerepe is fokozatosan n�tt. Als� szakasz�n a f�ldm�vel�s a i. e. 6. �vezredben jelent meg, a fels� szakasz�hoz gyorsan, a i. e. 5. �vezredre elterjedtek a termel�s technik�i. K�s�bb t�bb kult�ra innen terjedt �szak-, kisebb r�szben Nyugat-Eur�pa fel�. A bronzkorban a nagyr�vi, a vaskorban a hallstatti kult�ra elterjed�se mind-mind a Dun�hoz k�thet�. A f�mm�vel�s korai elterjed�s�nek nagyban kedvezett a foly� k�rny�ki hegyek magas �rctartalma. A primit�v cserekereskedelem is hamar kialakult a Duna k�rny�k�n, k�s�bb ehhez sz�razf�ldi utak is csatlakoztak.

forr�s: wikip�dia