Pet�fi S�ndor (1823-1849) 1823. janu�r elsej�n sz�letett Kisk�r�s�n. Apja Petrovics Istv�n m�sz�rosmester; szlov�k anyanyelv� �desanyja, Hr�z M�ria az esk�v� el�tt szolg�l�l�ny volt. A csal�d a k�vetkez� �vben Kiskunf�legyh�z�ra k�lt�z�tt, s a k�lt� a gyermekkori eml�kek r�v�n ezt a v�rost vallotta sz�l�hely�nek. Pet�fi az egy tantermes kecskem�ti evang�likus elemi iskol�ban kezdte meg tanulm�nyait. A gondos apa anyagi lehet�s�geihez m�rten �ratta be fi�t �jabb �s �jabb iskol�kba: S�rszentl�rinc, a pesti evang�likus, majd a piarista gimn�zium, az asz�di gimn�zium, v�g�l pedig Selmecb�nya k�vetkezett. A fi� igencsak ingadoz� sz�nvonalon tanult. Egyed�l Asz�don kapott kit�n� bizony�tv�nyt; a felvid�ki v�rosk�ban, Selmecb�ny�n f�l�vkor buk�sra �llt. Apja, akinek h�z�t elvitte a jeges �r, �s akinek v�llalkoz�sai cs�dbe jutottak, egy szemreh�ny� lev�lben kitagadta fi�t. Ekkor, tizenhat �ves kor�ban kezd�dtek a fiatalember v�ndor�vei. Gyalogosan v�gott neki a nagyvil�gnak. El�bb Pestre ment, s a nemr�giben fel�p�tett Nemzeti Sz�nh�z k�r�l buzg�lkodott: statiszt�lt, a kocsm�ba szaladg�lt s�r�rt, a sz�n�szn�ket k�s�rte haza l�mp�ssal az �jszak�ban. Rokonai r�v�n Ostffyasszonyf�ra ker�lt, majd Sopronban - �letkor�t letagadva - katon�nak �llt, de betegs�ge, gyenge fizikai �llapota miatt leszerelt�k. Folytatta v�ndor�tj�t, bej�rta az orsz�g minden t�j�t. V�ndorsz�n�szkedett a Dun�nt�lon, P�p�n a koll�gium di�kja volt; megfordult Pesten, Kecskem�ten, Kom�romban, bej�rta az Alf�ldet. Az 1842-es �v meghozta els� irodalmi siker�t, megjelent A boroz� c�m� k�ltem�nye. Ugyanebben az �vben a Haz�mban c�m� vers al� el�sz�r �rta a Pet�fi S�ndor nevet. Pozsonyban az Orsz�ggy�l�si Tud�s�t�sok m�sol�s�b�l pr�b�lt meg�lni. Az �hez�st�l, az �lland� koplal�st�l bar�tai mentett�k meg. Pestre utazott, majd �jra a sz�n�szettel pr�b�lkozott. 1843 tel�n nagybetegen �rkezett meg Debrecenbe. Febru�r m�sodik fel�ben lem�solta addig �rt k�ltem�nyeit, s Tokajon, Miskolcon, Eger v�ros�n �t Pestre gyalogolt. Bekapcsol�dott az irodalmi �letbe. A Pesti Divatlapn�l seg�dszerkeszt�lett; Versek c�mmel kiadt�k els� k�tet�t. 1844 �sz�n kezdte el �rni Kukorica Jancsi t�rt�net�t. A verses mes�t Jancsi hazat�rt�ig, Iluska s�rj�nak megl�togat�s�ig k�sz�tette el. Bar�tai, els�sorban V�r�smarty Mih�ly biztat�s�ra azt�n folytatta Jancsi kalandjait, �s vezette el a f�h�st T�nd�rorsz�gba. A J�nos vit�z 1845. m�rcius 6-�n jelent meg. A neh�z �vek ut�n egy r�vid id�re nyugalmasabb szakasz k�vetkezett �let�ben. K�t boldog h�napot t�lt�tt el Dunavecs�n, csal�dja k�r�ben. 1845 tavasz�n a Felvid�ken j�rt; �lm�nyeit az �ti jegyzetekben rajzolta meg. 1846 �sz�n Nagyk�rolyban, a megyeb�lon ismerkedett meg Szendrey J�li�val. B�r az apa nem n�zte j� szemmel, hogy el�kel� neveltet�s� l�ny�nak egy k�lt� udvarol, Pet�fi - f�lre�rt�sekt�l sem mentes jegyess�g ut�n - 1847 szeptember�ben feles�g�l vette J�li�t. A Toldi megjelen�se ut�n (1847-ben) bar�ts�got k�t�tt Arany J�nossal. Az elk�vetkez� h�napok a szabads�g �s szerelem jegy�ben teltek. „�gy �rzem a forradalmat, mint a kutya a f�ldreng�st” - �rta bar�tj�nak. A vil�gforradalmat v�rta, a t�rsadalmi igazs�goss�g�rt k�zd�tt verseiben. 1848. m�rcius 15-e „Pet�fi napja” a magyar t�rt�nelemben. El�z� este meg�rta a Nemzeti dalt, a forradalom jelk�pes �nek�t. A Pilvax k�v�h�zb�l elindulva t�rsaival mozg�s�totta az egyetemi ifj�s�got, kinyomtatt�k a 12 pontot, kiv�vt�k a sajt�szabads�got. A forradalom els� napj�nak f�szerepl�je kir�lyelleness�ge, radik�lis politikai n�zetei miatt fokozatosan kiszorult a k�z�letb�l. J�niusban megbukott a szabadsz�ll�si k�vetv�laszt�son.

Source: http://hu.shvoong.com