Tam�si �ron 1897. szeptember 20-�n sz�letett Farkaslak�n kisbirtokos parasztcsal�dban. T�z testv�re k�z�l n�gy �lte meg a feln�ttkort. 1910-ben ker�lt a sz�kelyudvarhelyi gimn�ziumba. 1916-t�l katona. 1917-ben tett hadi�retts�git Gyulafeh�rv�ron. 1918-ban karpaszom�nyos �rvezet�k�nt az olasz frontra ker�lt. Fels� iskol�it Kolozsv�rott v�gezte: 1918–1921 jogot hallgatott, majd a Kereskedelmi Akad�mi�n tanult, ahol 1922-ben szerzett diplom�t. 1922–23-ban banktisztvisel�k�nt dolgozott Kolozsv�ron �s Brass�ban. 1922-t�l jelentek meg novell�i. 1923–25-ben az Amerikai Egyes�lt �llamokban �lt: alkalmi munk�kat v�llalt, majd banktisztvisel� lett. 1926-t�l �js�g�r� Erd�lyben, a kolozsv�ri �js�g munkat�rsa. Kapcsolatban �llt az Erd�lyi Helikon, a Korunk �r�ival, valamint a n�pi �r�kkal. Legh�resebb m�ve, az „�bel a rengetegben” c�m� reg�nye 1932-ben jelent meg. 1934-ben tagja lett a V�lasz szerkeszt�s�g�nek. 1935 �prilis�ban r�szt vett a n�piek �s G�mb�s Gyula minisztereln�k tal�lkoz�j�n: t�mogatta az �j Szellemi Front �tlet�t. � szervezte 1937-ben a V�s�rhelyi Tal�lkoz�t, a rom�niai magyars�g probl�m�it taglal� tan�cskoz�st. A harmincas �vek v�g�n mozgalmi-politikai aktivit�sa cs�kkent. 1942 november�ben t�bb n�pi �r�val egy�tt a lillaf�redi �r�tal�lkoz� r�sztvev�je volt, ahol K�llay Mikl�s minisztereln�k �s a magyar hadvezet�s l�tta vend�g�l a t�bb mint f�lsz�z megh�vottat. �r�saiban gyakran �br�zolta a sz�kelyek �let�t, st�lusa a „t�nd�ri realizmus”. Reg�nyek, elbesz�l�sek mellett sz�npadi m�veket is �rt. N�gyszer kapott Baumgarten-d�jat (1929-ben, 1930-ban, 1933-ban �s 1943-ban). 1944-ben telep�lt �t Budapestre. 1945–47-ben a Nemzetgy�l�s tagja, a Nemzeti Parasztp�rt budapesti t�rv�nyhat�s�gi bizotts�gi tagja. 1943–1949 k�z�tt az MTA levelez� tagja. Az �tvenes �vekben a mell�z�tt �r�k k�z� tartozott, de 1953-t�l �jra megjelenhettek �r�sai. 1954-ben Kossuth-d�jat kapott, s ugyanebben az �vben tagja lett a Nagy Imre �ltal �jj�szervezett Hazafias N�pfront Orsz�gos Tan�cs�nak. 1956 szeptember�t�l tagja s egyben egyik aleln�ke lett az �r�sz�vets�g eln�ks�g�nek. 1956. okt�ber 23-a ut�n a n�pi �r�k k�z�l els�k�nt tett hitet a forradalom mellett: 26-�n felolvasta a r�di�ban „Magyar foh�sz” c�m� �r�s�t, amely nyomtat�sban is megjelent az Irodalmi �js�g november 2-i sz�m�ban. �vott „az oszt�lyjelleg� harcok” visszat�r�s�t�l, s a Parasztsz�vets�g �jj�szervez�s�t szorgalmazta; „a nemzeti hagyom�nyok szellem�nek” megfelel� int�zm�nyrendszer l�trehoz�s�t s�rgette. Okt�ber 31-�n bev�lasztott�k a Pet�fi P�rt n�ven �jj�alakult Nemzeti Parasztp�rt szellemi ir�ny�t� test�let�be. � �rta �s olvasta fel az �r�sz�vets�g december 28-i taggy�l�s�n a „Gond �s hitvall�s” c�m� nyilatkozatot, amelyben az �r�k ki�lltak a levert forradalom c�lkit�z�sei, eszm�nyei mellett. 1957. decemberben, engedve a nyom�snak, elhat�rolta mag�t a forradalomt�l, ugyanakkor a hatalmat az erk�lcsi �s eszt�tikai �rt�kek m�lt�nyl�s�ra k�rte. Az �r�sz�vets�g 1959-es �jj�alak�t�sakor az alap�t� tagok k�z�tt volt, az 1962. �vi k�zgy�l�sen a n�pi �r�k k�z�l egyed�l � sz�lalt fel. 1963-ban a B�ketan�cs eln�ks�gi tagja lett. 1966. m�jus 26-�n halt meg Budapesten.

forr�s:rev.hu