erdelyfold
Men

dvzllek a honlapon. Eu v urez bun venit! Erdlyrl sok informci sszegyjtve s minden egy helyen megtallsz. Kedved szerint nzegesd ket. Kpekkel csatolva. Forrsok feltntetve a cikkek vgn.

FOLDAL ERDLY ROMNIA lmnybeszmol rdekessgek

 
Chat
 
Oldal infrmcik

Szerkeszt: Vavyan
Nyits: 2011.05.20.
Tma: Erdly
Forrsok megjelentse:
cikkek vgn

 
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
Vendgeim
Induls: 2011-05-20
 
Orbn Balzs

 „Kornak egyik legrdekesebb egynisge volt”



Megemlkezsnket rendhagy mdon egy kis ktkedssel kezdjk. Ugyanis, ha brmely itthoni lexiklis irodalmat megnznk Orbn Balzs szletsi vnek 1830. febr. 3. van megadva. Kezdve a Pallas Nagylexikontl a Magyar letrajzi lexikonon t egszen a Wikipdiig. Ugyanakkor a zarndokhelly vlt Szejke-frdi sremlken kbe, ill. rcbe van vsve, hogy Orbn Balzs 1829-1890. Felvetdik a krds, hogy akkor most melyik a hiteles? J idben, jkor emlkeznk-e meg rla? rzsem szerint inkbb hihetnk a hitelesebbnek tn, tiszta szkely forrsoknak..

Szlfalujban, Szkelylengyelfalvn lev szobra alatt is az 1829-es szletsi vszm szerepel.2005-ben Szkelylengyelfalvn megnylt az Orbn Balzs emlkszoba, helyt adva Orbn Balzs emlkeinek ragyog gyjtemnynek. Ebbl az alkalombl megjelent egy nagyon szp, hinyptl kis kiadvny a Haz Rezs Mzeum s Alaptvny gondozsban, melyben az emlkszoba dokumentumai, tovbb Orbn Balzs nhny mg kiadatlan, minsgi fotogrfija tallhat remek nyomdai kivitelben.

A kiadvnyban hiteles msolata van a lengyelfalvi  Orbn brk csaldfjnak, tovbb ttekinthetjk letrajzt s plyafutsnak  fbb llomsait is .Ezek szerint Orbn Balzs

1829. februr 3-n szletett Lengyelfalvn. desapja br Orbn Jnos huszrszzados. desanyja Knechtel Eugnia. Apai gon szkely-magyar, anyja olasz-francia, apai gon selmecbnyai nmet szrmazs. Testvrei: Flix, Celeszta, Eugnia s Ott.

1837-1844 kztt a szkelyudvarhelyi rmai-katolikus gimnziumban tanult, majd 1846-ig a reformtus kollgiumban folytatta tanulmnyait.

1846. prilisban csaldjval a Trk Birodalom fvrosba, Sztambulba utazott. Odarkezsk eltt meghalt anyai nagyanyja, rksgket lefoglalta a mohamedn egyhz. Tizenht vig tart pert kezdenek a vagyon visszaszerzsre, ami csak rszben sikerl.

1847-1848-ban beutazta Egyiptomot, Palesztint, Szrit, Kis-zsit, Grgorszgot, a birodalom tartomnyait. Egy athni kvhzba, angol jsgbl rteslt a magyar forradalom s szabadsgharc esemnyeirl.

1849-ben 250 sztambuli s Olaszorszgbl rkez magyarbl szabadcsapatot szervezett, de csak Drinpolyig jutottak el, itt rtesltek a vilgosi fegyverlettelrl, tallkoztak az els meneklkkel. Ezutn felvllalta az emigrnsok segtsgt, lakshoz, jvedelmet biztost foglalkozshoz juttatst.

1850-ben Kiutahiba tallkozott Kossuth Lajossal, ez az ismeretsg egsz letre meghatroz volt. Hallig rizte Kossuth emlkt. Kossuth bizalmba fogadta ifj rajongjt, aki figyelmeztette az letre tr csszri brgyilkosokra, ellenrizte a konyhjba kerl teleket.i 1851-ben a konstantnpolyi Magyar Egyeslet jegyzje volt. Tovbb utazott Londonba, mert a csszri konzul kikrte, mint katonaktelest..

1852 janurjban rszt vett Kemny Farkas, volt honvdezredes temetsn, aki janur 4-n hunyt el. Mg abban az vben Jersey szigetre, az eurpai emigrci egyik gylekezhelyre kltztt Kossuth Lajos ajnlsval. Grf Teleki Sndorral lakik egy hzban. Gyakori vendge volt Victor Hugonak. Krnyezetben ismerkedik meg a fnykpezs technikjval. Remnyi Ede virtuz hegedmvszt elksrte angliai hangverseny krtjn, aki itt alapozta meg a hrnevt.

1853-1855, a British Mzeum gyjtemnyeiben kutat, knyvtrban a beutazott keleti orszgokrl szl rsokat tanulmnyozza, amit ksbb hasznl fel. Megismerkedett az olasz forradalmr Garibaldival, az orosz Herzennel, a francia szocialista Louis Blanc-val.

1854-ben krte az angol llampolgrsgot, de visszautastottk.

1860-ban a Keletrl hozott gyjtemnyt az Erdlyi Mzeumnak adomnyozta., majd r egy vre hat ktetben megjelent az Utazs keleten cm tlersa. Nem fogadja el a kzigazgatsban felajnlott llsokat, minden idejt a kutatmunknak szenteli. Kelet tndrvilga, avagy Szaif Zlizn szultn cmen arab rege gyjtemnyt fordt s ad ki Kolozsvron.

1861-1863. Nagybtyja, Mikes Benedek zabolai kastlynak knyvtrban kutat.

forrs:http://www.karpatiharsona.info