„Korának egyik legérdekesebb egyénisége volt”

Megemlékezésünket rendhagyó módon egy kis kétkedéssel kezdjük. Ugyanis, ha bármely itthoni lexikális irodalmat megnézünk Orbán Balázs születési évének 1830. febr. 3. van megadva. Kezdve a Pallas Nagylexikontól a Magyar Életrajzi lexikonon át egészen a Wikipédiáig. Ugyanakkor a zarándokhellyé vált Szejke-fürdői síremléken kőbe, ill. ércbe van vésve, hogy Orbán Balázs 1829-1890. Felvetődik a kérdés, hogy akkor most melyik a hiteles? Jó időben, jókor emlékezünk-e meg róla? Érzésem szerint inkább hihetünk a hitelesebbnek tűnő, tiszta székely forrásoknak..

Szülőfalujában, Székelylengyelfalván levő szobra alatt is az 1829-es születési évszám szerepel.2005-ben Székelylengyelfalván megnyílt az Orbán Balázs emlékszoba, helyt adva Orbán Balázs emlékeinek ragyogó gyűjteményének. Ebből az alkalomból megjelent egy nagyon szép, hiánypótló kis kiadvány a Haáz Rezső Múzeum és Alapítvány gondozásában, melyben az emlékszoba dokumentumai, továbbá Orbán Balázs néhány még kiadatlan, minőségi fotográfiája található remek nyomdai kivitelben.

A kiadványban hiteles másolata van a lengyelfalvi  Orbán bárók családfájának, továbbá áttekinthetjük életrajzát és pályafutásának  főbb állomásait is .Ezek szerint Orbán Balázs

1829. február 3-án született Lengyelfalván. Édesapja báró Orbán János huszárszázados. Édesanyja Knechtel Eugénia. Apai ágon székely-magyar, anyja olasz-francia, apai ágon selmecbányai német származású. Testvérei: Félix, Celeszta, Eugénia és Ottó.

1837-1844 között a székelyudvarhelyi római-katolikus gimnáziumban tanult, majd 1846-ig a református kollégiumban folytatta tanulmányait.

1846. áprilisában családjával a Török Birodalom fővárosába, Sztambulba utazott. Odaérkezésük előtt meghalt anyai nagyanyja, örökségüket lefoglalta a mohamedán egyház. Tizenhét évig tartó pert kezdenek a vagyon visszaszerzésére, ami csak részben sikerül.

1847-1848-ban beutazta Egyiptomot, Palesztinát, Szíriát, Kis-Ázsiát, Görögországot, a birodalom tartományait. Egy athéni kávéházba, angol újságból értesült a magyar forradalom és szabadságharc eseményeiről.

1849-ben 250 sztambuli és Olaszországból érkező magyarból szabadcsapatot szervezett, de csak Drinápolyig jutottak el, itt értesültek a világosi fegyverletételről, találkoztak az első menekülőkkel. Ezután felvállalta az emigránsok segítségét, lakáshoz, jövedelmet biztosító foglalkozáshoz juttatását.

1850-ben Kiutahiába találkozott Kossuth Lajossal, ez az ismeretség egész életére meghatározó volt. Haláláig őrizte Kossuth emlékét. Kossuth bizalmába fogadta ifjú rajongóját, aki figyelmeztette az életére törő császári bérgyilkosokra, ellenőrizte a konyhájába kerülő ételeket.i 1851-ben a konstantnápolyi Magyar Egyesület jegyzője volt. Tovább utazott Londonba, mert a császári konzul kikérte, mint katonakötelest..

1852 januárjában részt vett Kemény Farkas, volt honvédezredes temetésén, aki január 4-én hunyt el. Még abban az évben Jersey szigetére, az európai emigráció egyik gyülekezőhelyére költözött Kossuth Lajos ajánlásával. Gróf Teleki Sándorral lakik egy házban. Gyakori vendége volt Victor Hugonak. Környezetében ismerkedik meg a fényképezés technikájával. Reményi Ede virtuóz hegedűművészt elkísérte angliai hangverseny körútján, aki itt alapozta meg a hírnevét.

1853-1855, a British Múzeum gyűjteményeiben kutat, könyvtárában a beutazott keleti országokról szóló írásokat tanulmányozza, amit később használ fel. Megismerkedett az olasz forradalmár Garibaldival, az orosz Herzennel, a francia szocialista Louis Blanc-val.

1854-ben kérte az angol állampolgárságot, de visszautasították.

1860-ban a Keletről hozott gyűjteményét az Erdélyi Múzeumnak adományozta., majd rá egy évre hat kötetben megjelent az Utazás keleten című útleírása. Nem fogadja el a közigazgatásban felajánlott állásokat, minden idejét a kutatómunkának szenteli. Kelet tündérvilága, avagy Szaif Züliázán szultán címen arab rege gyűjteményt fordít és ad ki Kolozsváron.

1861-1863. Nagybátyja, Mikes Benedek zabolai kastélyának könyvtárában kutat.

forrás:http://www.karpatiharsona.info