A Mez�s�g sz�v�ben sz�letett, a Kolozs megyei V�lasz�ton 1908. janu�r 8-�n, arisztokrata csal�dban, a k�lvinista vall�s jegy�ben, gr�f Wass Endre �s a B�nffy Ilona gyermekek�nt. A csal�d a nemesi c�met, a Czegei tavat �s a k�r�l�tte l�v� dombokat m�g Szent L�szl� kir�lyt�l nyerte. Ezeknek a domboknak az egyik�n �llt a vasas-szentgotth�rdi udvarh�z, melyben a kis Albert sz�letett, s ott ter�lt el az a mez�s�gi f�ld is, melyet m�velni, szeretni tanult, m�g a t�rt�nelem vihara ki nem t�pte onnan.

A csal�d r�gi kast�lya ma m�r nem �ll. A kommunizmus �veiben lerombolt�k. Hely�n egy konzervgy�r �ktelenkedik. M�sodik otthona, a czegei kast�ly is e rombol�si d�h �ldozata lett.

Albert, a kis gr�f, tanulm�nyait a nagy m�lt� Farkas utcai Reform�tus Koll�giumban kezdte, Kolozsv�ron. Kiv�l� nevel�sben r�szes�lt. Itt �retts�gizett 1926-ban. Ezt k�vet�en gazdas�gi tanulm�nyokat folytatott a magyar�v�ri �s a debreceni gazdas�gi akad�mi�n, majd N�metorsz�gban �s a p�rizsi Sorbonne-on. Neh�z id�k j�rtak az erd�lyi magyar arisztokr�cia sz�m�ra. Tanulm�nyai v�gezt�vel m�gis visszat�rt a csal�d birtok�ra, s gazd�lkodni kezdett megalapozott tervei szerint. A gazd�lkod�st�l azonban minduntalan a szavak vil�ga ragadta el. Versek �r�s�val kezdte. Versesk�teteivel felh�vta mag�ra az erd�lyi helikonist�k figyelm�t.

Meg is h�vt�k a gr�f Kem�ny J�nos marosv�csi birtok�n megrendezett, vad�szattal egybek�t�tt, irodalmi �s m�v�szeti tal�lkoz�ra. Meghat�roz�, �letre sz�l� �lm�nye fakadt az ilyen tal�lkoz�kb�l. Vil�gn�zeti felfog�sa, a transzilvanizmus �leteszm�nye is ekkor forrott ki benne a maga teljess�g�ben. Gondolatvil�g�ban misztikus szintre emelte Erd�lyt �s az erd�lyi szellemis�get. Sz�m�ra Erd�ly nem csak egy f�ldrajzi egys�g, ebben a sz�ban benne van mindaz, ami igaz, j� �s tisztess�ges.

1934-ben megjelent Farkasverem c�m� reg�nye, mely nev�t orsz�gszerte ismertt� tette. Az irodalmi k�r�k akkora elismer�ssel fogadt�k e m�v�t, hogy a kor legnagyobb hazai irodalmi kit�ntet�s�t, a Baumgarten-d�jat �t�lt�k oda. 1944-ben a Magyar Tudom�nyos Akad�mia tagjai sor�ba v�lasztotta, majd a kolozsv�ri egyetem d�szdoktor�v� avatt�k.

�s kit�rt a II. vil�gh�bor�. 1943-ban a magyar csapatok oldal�n a keleti frontra vez�nyelt�k. I. �s II. oszt�ly� n�met Vaskereszttel �rkezett haza. De a front egyre k�zeledett haz�ja fel�. Sz�l�f�ldj�t, a rom�n �s orosz katon�k t�mad�sait�l v�dve, h�trafele l�pdelve hagyta el. Akkor nem tudhatta m�g, hogy utolj�ra j�rt e t�jakon. �s val�ban, m�r csak l�zas �lmaiban, a gondolat sz�rnyain lop�zhatott haza.

1945 h�sv�tj�n elhagyta Magyarorsz�g ter�let�t, maga �s szerettei �let�t mentve. Ett�l kezdve, ami �let�ben meghat�roz� �s kit�r�lhetetlen �rt�k volt – a sz�l�f�ld, a t�j, a nyelv, az emberek, a hazai leveg�, az otthoni gondok �s gondolatok – m�veiben �ltek tov�bb.

Els� �llom�sa N�metorsz�g volt. A bajor erd�ben egy fakitermel�sn�l dolgozott. Feles�g�vel �s n�gy gyermek�vel egy padl�sszob�ban h�z�dott meg a „f�ld�nfut� gr�f”. Itt sz�letett meg, fat�nkre helyezett �r�g�p�n, a bevallottan legkedvesebb �s legnevezetesebb m�ve: A Funtineli boszork�ny �s a vil�g lelkiismeret�be beleki�lt�: Adj�tok visza a hegyeimet!

Neve, ez ut�bbi m�ve �s m�g n�h�ny hasonl� lelk�lettel meg�rt �r�sa miatt, valamint katonai tev�kenys�ge ok�n felker�lt a rom�n hat�s�gok feketelist�j�ra. Sz�l�f�ldj�n 1945-ben hal�los �t�letet hirdettek ki f�l�tte, s a jog k�ny�rtelen k�vetkezetess�ge szerint azt �rv�nyben tartott�k hal�la szomor� pillanat�ig. �s m�g azon is t�l. Megal�z� b�r, de messi�si: �t�let az igazs�g k�rhoztat�sa volt. H�bor�s b�n�snek titul�lt�k. Bevall�sa szerint �rtatlan volt. Tan�ja p�ros, amire a jog is k�telez: szava �s sz�ve, mindkett� nemes. Teljes vagyon�t el�t�l�ire hagyta, csup�n lelk�t mentette �ce�non t�lra.

1951-ben haj�ra sz�llt, elhagyta Eur�p�t. Sz�v�ben mentette egy kis n�p, az erd�lyi magyars�g t�rt�nelmi b�nat�t �s hitte, hogy gy�gy�rt tal�l r�, „az Igazs�g f�ldj�n”. Erre tette r� �let�t. Beleki�ltotta Amerika �s a nagyvil�g lelkiismeret�be: sz�l�f�ldj�n rab mad�r az igazs�g.

El�sz�r egy ohi�i farmon b�resk�nt dolgozott, m�g fel nem figyeltek nagyszer� titkaira. Egy katonai akad�mia k�rte fel algebr�t tan�tani. Tan�tv�nyait megbabon�zta szem�lyis�g�vel. �gy szerzett tudom�st r�la a Floridai �llami Egyetem (University of Florida), �s megh�vta n�met �s francia nyelvet, valamint eur�pai irodalmat �s t�rt�nelmet tan�tani. R�gt�n r�d�bbent az amerikai k�ztudat f�lrevezetetts�g�re a trianoni d�nt�s �ltal megcsonk�tott Magyarorsz�g �s sz�l�f�ldje, Erd�ly sors�val kapcsolatban. �let�t tette r� a t�rt�nelmi igazs�g ismertet�s�re. Gyakran mellbe v�gta azonban az amerikai ember r�szv�tlens�ge a dolgok ir�nt, melyeket � �let�vel szolg�lt. P�ratlan tehets�ge r�v�n m�veivel mentette a magyar sz�t �s magyar lelkis�get. Tette ezt hatalmas irodalomszervez� igyekezet�vel �s teljes vagyon�val, melyet Amerika �s az „amerik�s magyarok” juttattak neki.

Amerikai Magyar Sz�pm�ves C�h n�ven saj�t kiad�v�llalatot alap�tott. �sszesen tizenkilenc magyar �s negyvenh�rom angol nyelv�, legink�bb ismeretterjeszt� t�m�j� k�nyvet �s foly�irat sorozatot adtak ki, melyeket d�jtalanul k�ld�tt meg amerikai k�z�piskol�k �s egyetemi k�nyvt�rak sz�m�ra. Wass Albert k�nyv- �s foly�irat kiad� munk�j�nak a c�lja az volt, hogy felkeltse az amerikai olvas�k�z�ns�g �s a politikai k�r�k figyelm�t Erd�ly probl�m�ja ir�nt. S mik�zben ilyen l�zasan dolgozott haz�j��rt, Magyarorsz�gon �s Erd�lyben �vtizedekig nem volt szabad a nev�t sem kiejteni. Hal�lra �t�lt�k szellem�t is. De felt�madt. M�r egy �vtizede, hogy k�z�tt�nk j�r.

�t �vvel ezel�tt, 1998 febru�rj�ban, vad�szpusk�ja oltotta ki �let�t. V�get vetett annak a k�l�nleges, s�t k�l�nlegesen nagyszer� �let�tnak, amelynek jelszava: „ismertess�tek az igazs�got s az igazs�gszabadokk� t�szen”. T�l volt a kilencvenen. Sokan mondj�k, hogy �ngyilkos lett. Egyed�l volt, �v�i n�lk�l. �lete v�ge fel� betegs�ggel k�szk�d�tt, s menek�lt a mag�ny el�l, amely gyerekkor�ban oly sokszor t�rsa volt. De mivel egyed�l maradt, mer�nylet �ldozata is lehetett. Nem z�rhatjuk ki ezt a lehet�s�get sem, hisz �lete folyam�n a rom�n szervek gy�l�lete az �ce�non t�l t�bbsz�r is megkereste.

Wass Albertet a Kolozsv�ri Reform�tus Koll�giumban arra tan�tott�k – amint kilencvenedik sz�let�snapj�n maga id�zte –, hogy nem h�si hal�lt kell halni, hanem h�si �letet kell �lni. � megtette ezt. Utols� lehelet�ig. Szerette az igazs�got, gy�l�lte a hazugs�got, ez�rt halt meg sz�m�zet�sben, magyar VII. Gergelyk�nt.

Hamvait titokban hozt�k haza. Egy r�sz�t a marosv�csi Kem�ny v�r parkj�ban helyezt�k �r�k nyugalomra, a Helikoni asztalhoz k�zel, m�sik r�sz�t sz�lnek eresztett�k az Istensz�k�n, a Kelemen-havasok magas cs�cs�n, ahogyan rendelkezett. 1995-ben �rta egyik bar�tj�nak: „… ha befejeztem ezt az �letet szelek sz�rny�n, csillag-�sv�nyen hazat�rek �jra …”

Befejez�s�l �lljanak itt b�cs�z� szavai, melyeket, az � szerkeszt�s�ben utols� alkalommal megjelen� amerikai �js�gban jegyzett 1989-ben: „…a k�nyvek megmaradnak, s a nyomtatott bet� sz�v�s erej�vel tov�bbra is harcolnak Erd�ly nagyjai�rt – ahogy lehet. Sz�vem m�ly�b�l k�sz�n�m annak a maroknyi h�s�ges magyarnak az �nfel�ldoz� kitart�s�t, akik mindv�gig mellettem maradtak �s lehet�v� tett�k, hogy legal�bb ennyit megtegyek. �ldja meg �ket az �r minden f�jdalmas csal�d�s k�zepette a tiszta lelkiismeret isteni aj�nd�k�val. �k megtett�k, ami t�l�k tellett. Ha minden magyar k�vette volna p�ld�jukat, a magyarok dolga m�sk�pp �llna ma. Hadd b�cs�zzam t�l�k a Szent�r�s szavaival: «Ismertess�tek az igazs�got s az igazs�g szabadokk� t�szen!» Az �r irgalma legyen mivel�nk �s bocs�ssa meg sok-sok v�tkeinket, amiket magunk k�r�ra ostoba g�ggel elk�vett�nk.”

forr�s:http://www.hhrf.org