A feketet�i v�s�rt minden �v okt�ber�nek m�sodik h�tv�g�j�n rendezik meg Erd�ly nyugati r�sz�n, Csucsa mellett, Feketet�n (Negreni).
In Feketet�, Transsylvania, a jumble sale is organized annually, in october.

Feketet� (Negreni)  a Kir�lyh�g�n �tvezetõ fõ�tvonal ment�n, Erd�ly t�rt�nelmi hat�r�n fekszik, a Sebes-K�r�s partj�n, Csucs�t�l tizenegy kilom�terre. A telep�l�st jelzõ t�bl�k szerint hat kilom�ter hossz�, de a faluhoz tartoz� h�zakat a k�rnyezõ hegyek tetej�n is tal�lunk. A faluFekhethetow n�ven 1406-ban jelenik meg okiratokban. Ekkor a lakoss�g nagy r�sze m�r rom�n volt. Oklevelek szerint az orsz�gos �s heti v�s�ri szabadalmat 1815-ben kapta a telep�l�s, de val�sz�nûleg m�r kor�bban is tartottak itt v�s�rt. A hagyom�ny szerint a h�romnapos v�s�r a szombattal kezdõd�tt. Ekkor volt az �llatv�s�r, ahov� a k�rny�krõl napokig hajtott�k az �llatokat Vas�rnap volt a mesters�gek v�s�ra, ahol a teknõv�j�k, csizmadi�k, szab�k, szûcs�k, fazekasok, farag�k, szit�sok, k�t�lverõk �s egy�b k�zmûvesek k�n�lt�k a paraszti h�ztart�s kell�keit. A v�s�r harmadik napj�n �lelmiszert �rultak.

A hagyom�nyos m�c telep�l�sszerkezet miatt a hegyekben sz�tsz�rtan �lõ n�pess�g e v�s�rokon nem csak a kereskedelmi, hanem a t�rsadalmi sz�ks�gleteit is megszervezte. Hasonl�an a gãinai le�nyv�s�rhoz, hajdan�n itt mutatt�k be egym�snak a h�zass�gra �rett fiatalokat, kiknek j�võj�t a sz�lõk egyezked�se hat�rozta meg. A kommunista rezsim a v�s�rnapokat a h�tv�ge k�t napj�ra szûk�tette. A rendszerv�lt�s elõtt Feketet�n javar�szt erd�lyiek, reg�tiak vettek r�szt, de (el)j�ttek Besszar�bi�b�l �s B�ns�gb�l is �rusok. Ekkor m�g csup�n a h�tk�znapi kell�kek v�s�ra volt itt. A hetvenes, nyolcvanas �vekben komoly valut�nak sz�m�tott a negyed- vagy f�lkil�s k�v�, szappan, m�rk�sabb cigaretta. Egy m�vesebb kab�tot f�l kil� Rio k�v��rt meg lehetett kapni, de v�s�roltak itt m�r Patek Philippe �r�t, dedik�lt Ady k�tetet is. A r�gis�g hajdan�n �cskas�gnak sz�m�tott, nem ritkas�gnak. Az alkun�l hivatkozni lehetett az �ru kor�ra, mint �rt�kgyeng�tõ tulajdons�gra.  �szer-jellege 1989 ut�n kapott hangs�lyt, amikort�l egyre t�bb turista, p�nzesebb k�lf�ldi l�togatott el ide. Ezzel egy�tt term�szetesen az �rakat is felvert�k. A k�zzel faragott favill�k, t�ny�rok �s kanalak, s�- �s fûszertart�k gazdag v�laszt�ka k�z�tt ma is b�ng�szhet az �rdeklõdõ. Ugyanakkor a nyolcvanas �vek elej�n m�g l�that� v�s�ri mutatv�nyosok, erõmûv�szek eltûntek, mint ahogy av�radi �s kolozsv�ri magyarok t�bbs�ge is az egykori v�s�rosb�l m�ra csak, mint turista l�togat el. A g�bor-cig�nyokat viszont k�ptelen kikezdeni az idõ. Mi�ta v�s�r a v�s�r, jelen vannak �s ma is meghat�roz� k�pe a sok kalapos, bajuszos f�rfi �s a sz�nes szokny�s asszonyn�p.

Miben mennyi az annyi? Az idei v�s�rt a l�bbelik t�mkelege �s a p�nznemek zûrzavara hat�rozta meg. A valutanemek k�osz�ban mindk�t oldalon �rdemes volt a zavarosban hal�szni. Az �rakat a rom�n ajk�, jobb m�d� elad�kn�l eur�ban, az egyszerûbb n�pekn�l lejben sz�molt�k. A magyarokn�l mindezek mellett forintban is lehetett kalkul�lni. A r�gi lej nagy �sszegeit csak az idõsek haszn�lt�k, akik nem egyszer teljesen belezavarodtak a null�k rengeteg�be. A lelem�nyesebb vevõk mindh�rom valutanemben k�rtek �raj�nlatot, �gy amelyiket rosszabbul sz�m�tott�k �t, az nyert.

Az alku a v�s�ron k�telezõ – de nem mindenkire �rv�nyes. A j�l fogy�, kurrens term�kekn�l semmilyen erõ nem mozd�tott az �ron. Miut�n elõadtam nagy �vû v�teli aj�nlatomat a n�pviseletben �lldog�l� p�linka�rus b�csik�nak, szel�den csak a fej�t cs�v�lta nemlegesen. Rem�nytelennek l�tszott minden konstrukci�. Ak�rmennyit veszek ak�rmilyen valut��rt. Legfeljebb t�bbsz�ri k�stolgat�ssal lehetett n�h�ny centilitert poty�zni. Minõs�gi kritik�nak helye nincs. Mindketten tudtuk: ilyet csak n�la lehet kapni. A piac t�rv�nye pedig kegyetlen. Az �r merev volt, ak�r a b�f�sekn�l a miccs. Mert azt t�bbnyire elõre les�t�tt�k a szak�csok. E fûszeres h�sfalatok szeml�tom�st egys�ges kiszerel�sben jelentek meg mindegyik konyh�n�l. A k�zi teker�st m�r senki nem v�llalta fel. Az elõre csomagolt, gy�ri mititei sem m�retben, sem �zben nem okozott meglepet�st. Az �r��rt is egys�gesen m�sf�l lejt k�rtek.

A s�lt h�sokkal, parasztr�g�k�nt, hossz� percekig k�zd�tt, aki �hes volt. Hosszan tart� �z, hosszan tart� r�g�s. Az aranyfog sem seg�tett. Az olajos s�ltkrumpli valamelyest. Desszertk�nt friss k�rtõskal�csot, vattacukrot, t�bbf�le prot�zisszaggat� nug�t v�s�rolhattunk. Magyarorsz�gi ismerõseim k�r�ben nagy sikernek �rvendett a m�zbaton. A l�pet addig kellett r�gni, am�g egy �ztelen gitt� nem csom�sodott a sz�jban. Ezut�n d�nteni kellett a k�t lehetõs�g k�z�tt. Volt, aki nyelt.

S�toros diszn�toros. A sz�kiek rendesen berendezkedtek: saj�t budival �s alkalmi faszerkezetû s�rs�torral is jelen voltak. Est�nk�nt �lõ zen�vel csalogatt�k be a vend�gsereget. Tizen�t deka s�lt kolb�sz k�t marok olajos szalmakrumplival k�zel kilenc, az �rny�ksz�k s�t�tsz�rke vizû mosd�v�z haszn�lattal egy lejbe ker�lt. Akinek volt a zseb�ben n�h�ny szelet keny�r, vagyonokat sp�rolhatott az �tkez�skor. A n�pi hangulatra �hes kamer�k falt�k az autentikus pillanatokat. Az alkalmi leg�nyestõl belengõ padl�zat akaratlanul is t�ncra lend�tetteaz �ld�g�lõket. A bõgõs a k�nnyebb sz�ll�t�s v�gett k�t feszes sp�rg�val sp�kelt csell�n adta a m�ly hangokat. A lend�let sz�m�tott. A pr�m�sok von�j�n pedig sz�pen gyûltek a t�zesek. A roma-s�tor a maga 3x40 wattos vil�g�t�s�val �s hozz�vetõlegesen ugyanekkora hangerej�vel k�l�n�s hangulatot teremtett. A csak n�h�ny percre bet�rõ sz�nes szokny�sok t�nca, a s�lt h�s �s a cigarettaf�st elegye hamis�tatlan balk�ni hangulatot id�zett. Itt m�g mûvir�gra is tellett az asztalokon, ami a v�s�r v�g�re r�ad�sul nagyr�szt meg is maradt.Nem messze ettõl, a nyitott sz�npadon Kolozs, Szil�gy �s Bihar megy�bõl �rkeztek rom�n t�ncegy�ttesek, �nekesek. A vicceket nem mindenki �rtette, de a sz�p l�nyok kecses mozg�sa mindenkit k�rp�tolt. A v�s�r k�l�nb�zõ pontjain spont�n �sszeverõdõ alkalmi zen�szekid�n(re) eltûntek. A hegedûket �rus�t�k is n�m�n k�n�lt�k port�k�ikat. Aki pedig a nyak�hoz emelte a hangszert, elv�rta a bank�fûz�st a von�ba�j t�zes�rt b�rkinek a n�t�j�t elj�tszott�k, ak�rmilyen nyelven is illett az �nek hozz�. Fot�z�s�rt �t lejt k�rtek. Ha m�gis lencsev�gre akartam kapni n�melyiket, mosolyogva tess�keltek od�bb: „Ingyen nincs baz�r!” A furulya�rusok szint�n kiszorultak a v�s�rr�l. Vagy kihaltak, vagy tel�tett lett a piac. Megcsappantak a suba�rusok is. Hi�nycikknek sz�m�tott az �nt�tt gumicipõ, a k�nai v�zes�ses t�jk�pek, az õzik�s-oroszl�nos faliszõnyegek. J�zusb�l, utols� vacsor�s d�szlepedõkbõl, m�ri�s-kisdedes giccsekbõl az�rt m�g voltak tartal�kok. Az antik parasztb�torok, fal�d�k pedig val�sz�nûleg a k�m�letlen export miatt fogytak el Erd�lybõl.Helyette a cipõkereskedõk elk�pesztõ t�mege tette kiss� sz�rk�v� a v�s�rt. A v�gel�thatalanmennyis�gû l�bbelik�rt vegyes volt az �rdeklõd�s. A bakancs j� �ron tal�lt gazd�ra, a kopottabb utcai cipõk az elad�k nyak�n maradtak. Vas�rnap d�lut�n m�r negyed �ron lehetett haszn�lt l�bbeliket venni, de �gy is kev�s volt a hozz� val� l�b. Ceausescu-k�nyvekre nem akadt vevõ, a Hitler-portr� az utols� nap nagy nehezen elkelt. Szt�lin jelen sem volt, K�d�r csup�n egy Moldova k�nyv c�m�ben szerepelt. A Lenin-fej pedig kikopott a k�n�latb�l.  Igazi ritkas�gnak sz�m�tott az a k�v�scs�sze k�szlet, melyen a Politia Rutiera felirat, �s egy Dacia rendõraut� d�szelgett. �ra potom 20 lej volt – kifog�stalan �llapotban. Mellette egy tizen�ves kisl�ny �rulta saj�t k�sz�t�sû festm�nyeit. �lõ �llatot nem �rultak a v�s�ron, hacsak nem sz�m�tom azt a p�r aranyhalat, melyet akv�riummal egy�tt k�n�ltak elad�sra. K�l�n standon NATO �s EU, rom�n, �s ki tudja mi�rt, olasz z�szl�csk�kat lehetett kapni t�bb m�retben. Egy jelentõs ter�leten t�bb tucat h�ber felirat�, zsinag�g�b�l „elhozott” d�szt�rgyakat, csill�rokat, k�ntor sapk�kat �rult sz�z-h�romsz�z eur�s darab�ron egy sz�les cig�nyasszony. Elgondolkodtat�, honnan ker�ltek ide e kegyt�rgyak, fõleg ha hozz� vessz�k a v�radi zsinag�ga nemr�gen t�rt�nt m�dszeres kifoszt�s�t.Muri l�gben-f�ld�n. A sz�rakozni v�gy�k a k�rhint�n sz�d�thett�k magukat. A f�rfiak egym�s k�zti dominancia-harc�t a bokszg�peken rendezt�k. A nõk ilyenkor tisztes t�volb�l szeml�lt�k az izmoz�st, kellõ hajt�erõt adva a versengõknek. Egy �t�s egy lej. „L�bbal r�gni tilos” – figyelmeztetett a felirat. Aki a nyolcsz�z�tven pontot el�rte, megdics�rt�k. Aki gyeng�bben �t�tt a labd�ba, fõhajtva kullogott el. A k�z�ns�g csendje fokozta a sz�gyent.  Egy kilencsz�ztizenn�gy pontos leg�ny uralta a terepet. Õ ingyen �t�tt n�ha, ha megk�zel�tett�k. A szerencsej�t�kot kedvelõk is k�nnyed�n megszabadulhattak p�nz�ktõl.A parasztrulett eg�sz h�l�zata mûk�d�tt a piacon. Itt is egy lej volt egy p�rget�s. A nyer�si es�ly nem volt fontos. Az �rt�kek p�r centire voltak a j�t�kosokt�l. A szerencs�sebbek haszn�lt majmot, recsegõ r�di�t, r�g�t nyerhettek, de a pechesek is vigasztal�dhattak egy s�ppal, lufival. �res k�zzel senki nem t�vozott. �jdons�gnak sz�m�tott a piacon a konzervdoboz-dob�l� verseny. Egy rongylabd�val t�z �res b�dogdobozt kellett le�tni h�rom dob�ssal. A m�sodik dob�s ut�n val�s�gos szurkol�t�bor gyûlt �ssze szor�tani a m�g es�lyes j�t�kosnak. A szervezõk bonyolult sz�m�t�sai igazol�dni l�tszottak. K�l�n�s ar�nyt hat�roztak meg az �tlag ember �gyess�ge �s a dobozok-j�t�kos t�vols�ga k�z�tt. Sejteni lehet, kinek a jav�ra. A lelkes hajig�l�k viszont fergeteges hangulatban mutathatt�k meg tud�sukat, de n�h�ny doboz mindig maradt a deszk�n.Ismerõs koldusok. A v�ltoz�s szeleivel legink�bb a koldusok dacoltak. Elnyûtt von�saikat l�tva d�bbentem r�: egy�tt �regsz�nk. A t�bb �vtizede ismerõs arcok az egykori v�s�rokat id�zt�k, megfakult kalapjuk r�gen tizen�t, huszon�t banisokt�l cs�r�gtek. A cserepes bõrû cig�nyl�ny h�sz �ve ugyanott, a h�d sz�l�n pr�b�lja k�ny�r�letre b�rni az embereket. „Szerencs�j�re” az�ta sem gy�gyult meg. �gy legal�bb meg�l. A kolozsv�ri �s v�radi l�tv�ny-k�regetõk z�me jelen volt. A csapda�rusok �vsz�zados mesters�g�kkel a vadfog�k helyett apatk�nycsapd�kkal pr�b�lnak �letben maradni. J�l j�vedelmez a r�zkolomp �s a kucsma�zlet is. A „pl�sz�sok” is a r�giek, b�r diz�jnt v�ltottak. A retro-pl�sz�k a hetvenes �vek divatj�t id�zt�k. A n�met rekl�mkatal�gusok lapjaival �kes�tett szatyrok kora, �gy tûnik, v�gleg a m�lt�lett. .Nem panaszkodtak a fafarag�k sem, b�r vel�k a rom�nul nem tud�k rosszul j�rtak, mivel alkudni mutogat�ssal alig lehetett. Aki viszont �rtette nyelv�ket, negyed��rt megsz�molhatta a helyben faragott �rut. Jelen voltak a szitak�sz�tõk is, de m�r nem akkora erõvel, mint �vekkel ezelõtt. A kilencvenes �vek elej�n tapasztalhat� nagy kereslet j�csk�n megcsappant a n�pi ingek, zek�k, szokny�k, katrinc�k ir�nt is. A jellegzetes k�r�sfõi varrottasok e kalotaszegsz�v�ben l�ktetõ v�s�ron gyakorlatilag jelen sem voltak. Helyett�k a „hasznavehetõbb” baseball �tõk, m�teres grafitceruz�k �s mexik�i szalmakalapok �rv�nyes�ltek.

Az utols� pillanatok. Feketet�n a v�s�ri hangulat k�l�n�s fordulatot vesz az utols� nap d�lut�nj�n. Elõker�lnek a sz�ll�t�sra k�sz dobozok, l�d�k, az �rusok sz�molgatj�k a bev�telt, summ�zz�k az �zleti sikert. Ilyenkor az utols� erõvel �rdemes �jra v�gigl�togatni mindazon helyeket, �rukat, melyekre m�r alkudtunk, de m�gse siker�lt az egyezs�g. A t�ny�r�rus h�rom nap alatt sem volt hajland� k�tezer forint alatt adni port�k�j�t. Csomagol�s k�zben sem hatotta meg a k�n�lt ezer forintosom. A kollekci�ja szinte hi�nytalan maradt. �tszaladva egy r�gi t�kr�t �rus�t�hoz, m�r kecsegtetõbb volt az aj�nlatom. Egy m�g elk�pzelhetõ �r k�zl�se �s annak t�tova elutas�t�sa ut�n hat�rozott l�ptekkel t�voztam. Szerencs�m volt. Ut�nam sz�lt: vigye!

Balr�l h�rom ez�stkan�lra alkudtam. Kimondtam a v�gsõ �sszeget. Az elad� asszony�hoz fordult: „adjuk oda ennyi�rt!”. Az asszony gondolkodott egy cseppet, majd sz�-se-lehet-r�lafejcs�v�l�ssal pr�b�lt t�bb p�nzt k�rni. Els�t�ltam. Nem sz�lt ut�nam. Lassan mindegyik elad� k�zvetlen elad�si strat�gi�t alkalmazott. Egy agressz�v marketinges „Hai la blugi, hai hai!” sz�lamokkal igyekezett beterelni egy ruh�s sorba. A zoknikat vesztegetõ cig�nyasszonyok (ki tudja mi�rt, ez nõi munka) k�ny�rgõ tekintettel k�n�lt�k port�k�jukat. Hi�ba. Van zoknim. A cipõs�k feladt�k. Pakolnak. Az egyre nagyobb aut�forgalom mindenki t�relm�t kikezdte. A t�leked�s, tolakod�s k�zepette a koldusok is v�gsõ rohamba lend�lnek. A kij�rat elõtt a kucsma�rusok elk�pesztõ �rengedm�nnyel lengetik az ember arc�ba a fejreval�t. Pakol a kolompos, a cukorvatt�s m�r tisztogatja a g�p�t, bontj�k a bõrkab�tos pultot, cs�rren a k�rhinta l�nca is. A Nap lebukott a hegy m�g�. A term�szet ism�t birtokba veszi a t�jat. Varjak veszekednek a k�bor kuty�kkal a szemeten, guber�l�k kutatnak eladatlan vagy elhagyott holmiut�n. Csak a K�r�s csobog�sa visszhangzik a v�lgyben – �vezredek �ta.

forr�shttp://www.poli.hu