Fekv�se

A Fogarasi-havasok a Csindrel-hegys�g �s a Barcas�gi-hegyek k�z�tt, az egykori Szeben �s Fogaras v�rmegy�k ter�let�n, a volt rom�n hat�ron emelkedik. Keleten a Barca patak v�lgye, nyugaton az Olt foly� hat�rolja. Kelet-nyugati ir�ny� f�gerince hatalmas falk�nt emelkedik ki a k�rnyez� medenc�kb�l, gerincmagass�ga mindenhol meghaladja a 2000 m�tert.

Le�r�sa

A hegys�g, melynek �lesen hat�rolt f�gerince m�lyre bev�g�dott, hatalmas b�styak�nt egyenesen nyugatr�l keletre h�z�dik, aV�r�storonyi-szorosn�l (amely a Szebeni-hegys�gt�l v�lasztja el) kezd�dik �s hirtelen emelkedik 2000 m-n�l nagyobb magass�gra. Kelet fel� a Capu Tamasului horpad�sa (1556 m) v�lasztja el Kir�lyk�t�l.

A felette zord �s meredek, de �sszef�gg� l�ncot k�pez� f�gerincb�l ritka szab�lyoss�ggal �gaznak ki �szak fel� egym�ssal p�rhuzamos, keskeny s felette meredek, de r�vid oldal�gak, melyeket kisebb-nagyobb patakok (Kerci patak, Ucsa, Br�zai patak, Sebes) v�lasztanak el egym�st�l. Csak a hegys�g keleti r�sz�ben fakad� Barca, mely egy�ttal a Kir�lyk� csoportja fel� k�pezi a hat�rt, veszi keletnek �tj�t a barcas�gi lap�ly fel�, m�g a t�bbi foly�vizek mind egyenesen �szaknak, az Olt fel� sietnek.

A Fogarasi-havasok csoportja csaknem k�zvetlen�l a s�ks�gb�l emelkedik ki, csod�latos k�pet mutat, mely csak a Magas-T�trapanor�m�j�val hasonl�that� �ssze. 1800 m-ig ny�lik fel rajta a fenyves erd�, azon t�l sz�rk�sfeh�res sziklaormok �s cs�csok k�vetkeznek, melyeket az �v nagy r�sz�ben h� bor�t. A mell�k�gak alj�t lomberd�k takarj�k. V�lgyei tele vannak term�szeti sz�ps�gekkel, melyek a turist�k kedvelt kir�ndul�helyei.

A Fogarasi-havasok d�li oldal�gai j�val hosszabbak mint az �szakiak s lassabban, de egy�ttal kev�sb� szab�lyosan ereszkednek a s�ks�g fel�. A Dimbovica itt a f�v�lgy, mely a hegys�g vizeinek nagy r�sz�t mag�ba gy�jti.

Hegyek

A Nagy-Vist �s a Moldoveanu-cs�cs

A Fogarasi-havasok hegyei magass�gi sorrendben (nem teljes lista): Moldoveanu-cs�cs (2544 m), Negoj-cs�cs (2535 m), Nagy-Vist(2527 m), Leszpez-cs�cs (2522 m), Buteanu-cs�cs (2507 m), Dara-cs�cs (2500 m), Zerge-cs�cs (2494 m), Podragu-cs�cs (2482 m),Nagy-�rp�s (2468 m), Kis-�rp�s (2460 m), Vaiuga-cs�cs (2443 m), Csortea-cs�cs (2427 m), Iezerul Caprei (2417 m), Paltin-cs�cs (2399 m), Lajta-cs�cs (2397 m), Netedu-cs�cs (2351 m), Serbota-cs�cs (2331 m).

�ghajlata

�ghajlata 1200 m-ig enyhe, kev�ss� csapad�kos, az �vi k�z�ph�m�rs�klet 4-7 C, az �tlagos csapad�k mennyis�ge 700–1000 mm. 1300 m ut�n az �ghajlat h�v�sebb, nedvesebb, az �vi k�z�ph�m�rs�klet 2-4 C al� s�llyed, a csapad�kmennyis�g 1000–1200 mm-re n�vekszik.

2000 m felett az �ghajlat zordabb, a k�z�ph�m�rs�klet alacsonyabb 0 C-n�l, a csapad�k pedig t�bbnyire h� alakj�ban hullik. Az �szaki oldalak nedvesek, h�v�sek, bor�sak, a d�li oldal �ghajlata kiegyens�lyozottabb, der�ltebb.

K�zetei

A Fogarasi-havasok t�rk�pe (1959) (rom�nul)

Geol�giai szempontb�l a hegys�g legink�bb krist�lyos pal�b�l �ll, melyekb�l szigetekk�nt krist�lyos m�szt�megek emelkednek ki. Helyenk�nt gr�nit �s porf�r l�p fel, a csill�mpala klorit- �s agyagpal�ra v�ltozik. A krist�lyos pal�kra �szak fel� harmad- �s negyedkori k�pletek rak�dtak le. �sv�nyokban a hegys�g nem gazdag.

N�v�nyvil�ga

A hegys�get alul mintegy sz�les �vk�nt b�kk�s�k szeg�lyezik, melyek felfel� haladva egyre ink�bb keverednek fenyvesekkel. 1300 m felett a n�v�nyzet megv�ltozik, itt m�r a fenyvesek az uralkod�k. 2000 m felett az zord �ghajlat akad�lyozza a gazdag n�v�nyvil�g kifejl�d�s�t. Ez�rt az erd�k felett k�zvetlen�l f�k�nt t�rpefeny�kb�l �s bor�k�sokb�l �ll� n�v�nyzet helyezkedik el, ritk�bbancirbolyafeny�k is l�that�k a j�gkorszaki n�v�nyzet maradv�nyaik�nt. A magashegys�gi z�na fels� r�szein havasi legel�k ter�lnek el. Jellemz� vir�gai az alpesi harangvir�g, az enci�n �s a kamilla. A d�li oldalon a m�szk�ves ter�leteken ny�lik a havasi gyop�r.

�llatvil�ga

Az �llatvil�g szint�n a magass�g v�ltoz�sa szerint tagoz�dik. Alul az erd�lak� eml�s�llatok k�z�l a barna medve, a szarvas, az �z, a vaddiszn�, a m�kus, a vadmacska, a meny�t �s aborz a jellemz�. Feljebb a zerge az uralkod� �llatfaj. A mad�rvil�got alul a rig�f�l�k, a v�r�sbegy, a cinkef�l�k, a holl� �s az eger�sz�lyv k�pviseli. Feljebb a gerinceken �s a havasi legel�k�n a k�sz�li sas fordul el� nagy sz�mban. A k�gy�k el�fordul�sa ritka, k�z�l�k legink�bb a keresztes vipera fordul el� 2000 m magass�gig. A halak k�z�l a pisztr�ng szinte minden v�zfoly�sban �s t�ban megtal�lhat�.

forr�s: wikip�dia