Le�r�sa

III. Endre kir�ly 1291-ben tordai keresked�k r�sz�re ki�ll�tott kiadott kiv�lts�glevele eml�ti el�sz�r Thorda hasad�kja n�ven, k�s�bb Torda Hasad�ka �s Torda-hasad�k neveket haszn�lt�k 1767-t�l, majd 1804-t�l a Tordai hasad�k n�v terjedt el �s haszn�latos ma is annak ellen�re, hogy t�rt�netileg �s logikai szempontb�l helyesebb a Tordahasad�k alak.

A kb. 2 km hossz� szakad�kon az Aranyosba �ml� Hesd�t-patak folyik �t. A hasad�k k�t oldal�n Peterdi-gerinc �s a K�vesb�rc-Szindim�szk�gerinc h�z�dik, ezen sziklafalak 250-300 m�ter magasak. A falakban 32 felt�rt barlang van, ezek k�z�l a legnagyobb a Porlik-barlang (75 m�ter hossz�, 19 m�ter sz�les �s 11 m�ter magas).

Geol�giai fel�p�t�se, keletkez�se

A hasad�k a Torock�i-takar�ban a mezozoikumban keletkezett vulk�ni �s �led�kes eredet� k�zeteken. A m�lyben lev� ofiolit k�zetekre egy tengerel�nt�s sor�n jurakori m�szk� rak�dott. A k�zetek kev�sb� r�tegzettek, �szak-nyugati ir�ny�ak, a k�zponti r�szek ink�bb t�mb�s szerkezet�ek. A hasad�k mened�kh�z fel�li oldal�n a m�szk�n�l r�gebbi tri�szkor� porfirittufa fordul el�, m�g a Peterd fel�li oldalon fiatalabbkr�takor� meszes m�rga �s homokk� tal�lhat�. A tri�sz �s kr�ta kori k�pz�dm�nyeken t�l fiatalabb, harmadkori r�tegek figyelhet�ek meg.

A jurakori m�szk�ben a karsztosod�s hat�s�ra el�bb kisebb barlangok fejl�dtek, majd ezek kiterjed�s�vel, �sszekapcsol�d�s�val kiterjedt barlangrendszer j�tt l�tre. Ezeknek a r�szei lehettek a hasad�k mai barlangjai is. A bels� �regek n�veked�s�k sor�n beszakadtak, m�ly dolin�katl�trehozva ez�ltal, melyeknek �sszeolvad�sa r�v�n l�trej�tt a ma ismert hasad�k �se, melyet ezut�n f�leg a Hesd�t-patak er�zi�s munk�ja alak�tott, m�ly�tett.

N�v�nyvil�ga

Ny�r�dy Erazmus Gyula felm�r�se alapj�n a Rom�ni�ban el�fordul� 3500 n�v�nyfajb�l itt 997 tal�lhat� meg. A cs�csok �rny�k�ban, a sz�lv�dett szorosokban �s a sziklahajlatok k�z�tt megmaradtak a k�l�nleges�gnek sz�m�t� harmadkori, j�gkorszaki, fekete-tengeri, pann�niai, sztyeppei, valamint alpesi n�v�nyfajok is. Naps�t�tte oldal�n sz�razs�got kedvel� sztyeppei n�v�nyek az erd�lyi hangyabog�ncs (Jurinea mollis ssp. transsilvanica), csinos �rval�nyhaj (Stipa pulcherrima) �s hegyi �rval�nyhaj (Stipa joannis) fordulnak el�. Az �rny�kosabb oldalon a m�rs�kelt nedvess�get �s �rny�kot kedvel� n�v�nyek az uralkod�ak. Legjellegzetesebb a merev ny�lfarkf� (Sesleria rigida), mely t�m�tt gyep�vel eg�sz oldalakat lep el. Ebben a f�sz�nyegben tal�lhat� a t�level� szegf� (Dianthus spiculifolius) �s a b�n�ti �rd�gszem (sikkanty�) (Scabiosa banatica). A hasad�k nevezetes f�ve a minden�tt megjelen� d�szes zabf� (Avenastrum decorum). Tov�bbi �kess�g a gy�szol� imola (Centaurea atropurpurea), a m�reg�l� sisakvir�g (Aconitum anthora), az illatos kankalin (Primula columnae), a magyar- (Iris hungarica), t�rpe- (Iris humilis) �shomoki n�szirom (Iris arenaria), Jo� iboly�ja (Viola jo�i), a havasi gyepekre jellemz� csillog� bogl�rka (Ranunculus hornschuchii), a havasi �szir�zsa (gerepcsin) (Aster alpinus), az illatos nefelejcs (Myosotis suaveolens), a henye boroszl�n (Daphne cneorum), az �ri�s szegf� (Dianthus giganteus), a osztr�k s�rk�nyf� (sallangos pof�ka) (Dracocephalum austriacum). Ritka sziklai n�v�nyek a Rochel k�t�r�f� (Saxifraga rocheliana), a b�n�ti l�dh�r (Minuartia banatica), ad�lvid�ki g�rv�lyf� (Scrophularia lasiocaulis), Hoppe gyermekl�ncf� (Taraxacum hoppeanum), a sziklai bork�r� (b�d�s virn�nc) (Thalictrum foetidum), az erd�lyi berkenye (Sorbus dacica), a csik�fark (Ephedra distachia), a tiszafa (Taxus baccata), stb. A ritka n�v�nyek legk�l�nlegesebbikei a magyarf�ldi hus�ng (Ferula sadleriana) amely Eur�p�ban csak a K�rp�t-medence hat term�hely�n �s a tordai hagyma (turkeszt�ni hagyma) (Allium obliquum) amelynek legk�zelebbi lel�helyei az Ur�l-hegys�g d�li r�sz�n �s K�z�p-�zsi�ban vannak. Felfedez�se (1857) Wolff G�bor tordai gy�gyszer�sz nev�hez f�z�dik. A hasad�k bensz�l�tt n�v�ny k�l�nlegess�gei t�bbek kozott a hasad�ki sisakvir�g (Aconitum fissuare), hasad�ki bog�ncs (Carduus fissuare), az �pszirm� t�level� szegf� (Dianthus integripelatus), a tordai h�lgym�l (Hieracium tordanum).

forr�s: wikip�dia