Hunyadi M�ty�s

M�ig egyik legismertebb uralkod�nk, kinek alakja k�r� a magyar n�phagyom�ny eg�sz legendaf�z�rt font. Az orsz�g�t �lruh�ban bej�r� igazs�gos M�ty�s 565 �vvel ezel�tt sz�letett.

M�ty�s sz�l�h�za

Hunyadi J�nos Szil�gyi Erzs�bet m�sodik fiak�nt sz�letett Kolozsv�rott 1440. febru�r 23-�n. Sz�l�h�za ma is �ll, az Kolozsv�r legr�gibb lak�h�za. K�s�bb M�ty�s minden ad� al�l felmentette az �p�letet, �s mivel ez a kiv�lts�g rendk�v�l �rt�kess� tette, m�ig biztos�totta ar�nylag v�ltozatlan fennmarad�s�t.

M�g gyermek volt, amikor alaposan kiigazodott a t�rsadalmi �s a politikai �let ter�let�n, nemhi�ba tartott�k az orsz�g legm�veltebb ember�nek. A latin mellett j�l besz�lt magyarul, cseh�l �s latinul is. Gyakran t�nt fel tolm�csk�nt apja mellett a fontos politikai t�rgyal�sokon. 

M�g csak tizenegy esztend�s volt, amikor szem�lyesen �t�tte lovagg� N�ndorfeh�rv�rott Erd�ly vajd�j�nak kardj�val.

T�z �vvel id�sebb b�tyj�nak kiv�gz�s�t rabk�nt �lte �t, majd V. L�szl� kir�ly B�csbe, azut�n pedig Pr�g�ba vitette. Mivel 1457 �sz�n V. L�szl� pestisben meghalt, j�v� �v janu�r 24-�n a kor�bban apj�t t�mogat� k�znemesi r�tegek seg�ts�g�vel M�ty�st kir�lly� v�lasztott�k, de nagyb�tyja, Szil�gyi Mih�ly szem�ly�ben korm�nyz�t �ll�tottak mell�. A fiatal kir�lynak neh�z elv�r�soknak kellett megfelelnie. A f�urak azt szerett�k volna, ha engedelmes �s j�mbor lesz, a k�znemesek t�mogat�s�t v�rt�k a nagyurakkal szemben, a v�rosok a k�ls� gar�zd�lkod�k megf�kez�s�t, a p�nzroml�s megakad�lyoz�s�t, a p�pa pedig "Isten ember�t" k�v�nta l�tni benne, aki majd ki�rtja az eretnekek �s a mohamed�nok marad�k�t.

M�ty�s azonban gyorsan a sark�ra �llt, �s megmutatta, hogy ezeket a korl�tokat nem hajland� elismerni, �s csorb�tatlan kir�lyi hatalomra t�rekszik. Meglep� er�lyess�ggel fogott hozz� az er�s k�zponti hatalom megszervez�s�hez. Garait lev�ltotta, Szil�gyit lemondatta �s elfogatta, az ellens�gesked� f�urakat pedig legy�zte. 1464-ben pedig megkoron�ztatta mag�t a III. Frigyest�l nagy nehezen visszaszerzett Szent Koron�val. 

Uralkod�sa alatt igyekezett meger�s�teni a k�zponti hatalmat, a maga sz�m�ra biztos�totta a v�mszed�s jog�t, �jj�szervezte az ad�rendszert, P�nz�gyi reformot hajtott v�gre, s az �gy megn�vekedett j�vedelmekb�l j�l szervezett zsoldos sereget �ll�tott fel. T�rsadalmi reformjaival a k�znemess�g politikai befoly�s�t n�velte. A n�dor hat�sk�r�t kiterjesztette, �j k�zponti hivatalokat �ll�tott fel.

A t�r�k elleni k�zdelmet "csal�di �r�ks�gnek" tekintette, �s m�r a bels� rend megszil�rdul�sa el�tt a t�r�k ellen fordult. Ehhez Nyugat-Eur�p�t�l nem kapott kell� seg�ts�get, ez�rt megszerezte a cseh kir�lyi c�met, megh�d�totta Morvaorsz�got, Szil�zi�t. B�cs, B�cs�jhely, St�jerorsz�g �s Karintia ellen is hadba indult, de sikerei csak �tmenetiek voltak. 
H�res volt m�v�szet- �s tudom�nyszeretet�r�l. H�res tud�sokat �s renesz�nsz alkot�kat h�vott udvar�ba. V�rakat, kast�lyokat �p�ttetett, hatalmas k�dexekb�l �ll� k�nyvt�ra (Bibliotheca Corviniana) m�ig h�res maradt. 

1476-ban feles�g�l vette Beatrixot, a n�polyi kir�ly le�ny�t, gyermek�k azonban nem sz�letett. Ez�rt �lete utols� �veiben megpr�b�lta h�zass�gon k�v�l sz�letett fia, Corvin J�nos sz�m�ra biztos�tani a tr�nt. Nem volt m�g �tven �ves, amikor egy nagyszab�s� t�r�k elleni h�bor� el�k�sz�t�s�ben v�ratlanul meghalt B�csben, 1490. �prilis 6-�n. Sz�kesfeh�rv�rott temett�k el.

forr�s:sulinet