�r�sos h�mz�ssel el�sz�r a konfirm�l�sra k�sz�lt n�i v�llf�s ingeket d�sz�tett�k, a rajtuk tal�lhat� r�gi mint�k tan�s�ga szerint. Az �r�sos hagyom�nyos sz�nei – a funkci�nak �s haszn�l�j�nak kora szerint - a piros, fekete, valamint s�t�tk�k. Egy munkadarabot egy sz�nnel varrtak ki.A m�sodik vil�gh�bor�t k�vet�en a v�llf�s ingek haszn�lata �s emiatt a k�sz�t�se is szinte megsz�nt. Az �r�sos h�mz�s fokozatosan �tker�lt a p�rn�kra, leped�kre, ter�t�kre, kend�kre, de d�sz�tettek �r�sossal falv�d�t, �gyter�t�t �s szinte mindent. Az elnevez�s onnan ered, hogy az �r�asszonyok el�rajzolt�k, �rt�k a h�mezni val� mint�t a v�szonra. A 6-9 mm sz�less�g� zsin�rokb�l �ll� kalotaszegi nagy�r�sos (a keskenyebb kis�r�sos napjainkra m�r elt�nt), sz�neiben, mot�vumaiban hasonl�s�got mutat a mez�s�gi, a torock�i �s az udvarhelyi h�mz�sekkel, m�gis k�l�nb�zik t�l�k, szak�rt�k szerint �zsi�ban tal�lhat�ak hasonl� technik�val k�sz�lt h�mz�sek.Az �r�sos varrottas legjellemz�bb alapanyaga a kenderv�szon vagy pamutos v�szon(kreppszer� �s tart�s fodorv�szon) volt, mely elk�sz�t�si m�dj�r�l kapta a nev�t. A kenderfonalb�l k�sz�lt v�sznat m�jusban vert�k a a patakban, amit�l azon apr� r�ncok, fodrok k�pz�dtek. Ma m�r term�szetesen fodorv�sznat nem k�sz�tenek, �gy a varrottasok durv�bb kenderv�szonra, vagy egy�b a forgalomban kaphat� v�szonra k�sz�lnek. A r�gen haszn�lt, n�v�nyi fest�kkel sz�nezett h�zic�rn�t (len, kender) vagy sz�rfonalat (kecske vagy juhgyapj�) is r�gen felv�ltotta m�r a bolti pamut vagy m�sz�l c�rna.Az �r�shoz haszn�lt koroml�be m�rtott mad�rtoll helyett is tint�val t�lt�tt tollal dolgoznak. Az ism�tl�d� mot�vumokhoz pap�r vagy m�anyag sablont k�sz�tenek, hogy azok egyform�k legyenek. A legbonyolultabb mot�vumok is alapelemekb�l tev�dnek �ssze (zsin�r-„siny�r”, ty�kszem, kerek csipke, major�nna, stb.). A mot�vumok k�z�tt tal�lunk n�v�ny-mot�vumokat (r�zsa, tulip�n, p�fr�ny, makk, �letfa, gy�ngyvir�g, stb.), t�rgymot�vumokat (kos�r, cser�p, csillag, c�mer, kocka, stb.), valamint �llatmot�vumokat (mad�r, k�gy�, pillang�, stb.). A szakirodalom fel�p�t�s�k szerint csoportos�tja a k�l�nb�z� mot�vumokb�l �ll� mint�kat.

„Az �r�sos munk�t a l�nc�lt�s-csal�dba tartoz� kis- vagy nagy�r�sos h�mz��lt�ssel varrj�k ki. Ezek a l�nc�lt�sn�l sz�lesebbek, lapos zsin�rhoz hasonl�tanak (ez�rt zsin�r-varr�snak is nevezik), min�lfogva nagyobb ter�letet fednek be.”  A kalotaszegi nemesi k�ri�k reform�tus hit� �rn�i sok ter�t�vel gazdag�tott�k a k�rny�kbeli templomokat. Ezen ter�t�k alapanyaga selyem, h�mz�fonala ez�st �s arany, mot�vumkincse sz�lesebb sk�l�j� mint a n�pi h�mz�sek�. A h�mz�s elnevez�se: �ri h�mz�s.forr�s: wikip�dia