D�va v�ra hajdani er�d�tm�ny az Als�-Marosment�n, a D�va v�ros f�l� emelked� hegyen, egy 250 m�ter magas szikl�n.

D�va v�ra kicsiny, jelent�ktelen er�ss�g volt az Erd�ly sz�v�be vezet� �ton, a Maros bal partj�n. Hadi �rt�ke igaz�n csak a 17. sz�zadban volt, mikor V�rad elfoglal�sa ut�n egyed�l ez a v�r �llhatott ellen egy esetleges tov�bbi t�r�k inv�zi�nak – a helyzet azonban gyorsan v�ltozott, �s szerepe egyre cs�kkent, b�r teljesen csak a 18-19. sz�zad fordul�j�n vesz�tette el jelent�s�g�t. Ma romos �llapotban van.

A v�r sz�mos birtokosa k�z�l a legjelent�sebbek Hunyadi J�nos, Szapolyai J�nos, Bocskai Istv�n �s Bethlen G�bor.

T�rt�nete

A V�rhegyen m�r az �korban, d�kok �s a r�maiak idej�ben is emelkedett er�d�tm�ny. A v�rat atat�rj�r�s ut�n IV. B�la �p�ttette �jj�, s 1264-t�l eml�tik a korabeli oklevelek. 1264. augusztus elej�n itt gy�zte le V. Istv�n h�ve, Cs�k P�ter a kir�lyhoz h�tlenn� v�lt K�n L�szl� erd�lyi vajda sereg�t.

1302-t�l a d�vai v�r volt az erd�lyi alvajd�k sz�khelye. 1580 k�r�l a katonai jelent�s�g� v�rat ism�t meger�s�tett�k. 1550 november�ben itt aratott gy�zelmet Enyingi T�r�k J�nos, hunyadi f�isp�n K�szim t�r�k pasa el�hadain. A 16. sz�zadban ebben a v�rban raboskodott Dob� Istv�n, az egri h�s, akiIzabella kir�lyn� parancs�ra ker�lt fogs�gba. A d�vai v�r b�rt�n�ben szenvedte el rabsors�t D�vid Ferenc, Erd�ly els� unit�rius p�sp�ke, aki itt halt meg 1579. november 15-�n. 1603. szeptember 9-�nitt akarta kiv�geztetni Basta osztr�k t�bornok az Erd�lyi Fejedelems�g f�urait. 1657-ben a t�r�k nagyvez�r foglalta el a v�rat.

A R�k�czi-szabads�gharcban, 1704-ben kuruc k�zre jutott, de Cs�ky Andr�s h�rom heti ostrommal 1706-ban visszafoglalta. 1705 novembere �s 1706. febru�r 22. k�z�tt ki�llt ki egy kuruc ostromot.

1717–1719 k�z�tt Erd�ly katonai parancsnoka a v�rat jelent�sen meger�s�tette, a v�rrendszer s�r�l�seit kijav�ttatta, s�t, egy k�ls� v�dm��vet is �p�ttetett. 1752-ben tov�bb er�s�tett�k, fel�j�tott�k, noha a v�r katonai �rt�ke ekkor m�r igen csek�ly volt, hiszen a Maros v�lgy�ben nem volt h�bor�nak sem eml�ke, sem kil�t�s r�. 1773-ban II. J�zsef tr�n�r�k�s l�togat�s�b�l tudjuk, hogy a v�r�rs�g egy f�l sz�zad katon�t �s n�h�ny t�z�rt sz�ml�lt. Utols� katonai szerepl�se a szabads�gharc el�tt 1784-ben volt, amikor a M�cf�ldr�l indultrom�n jobb�gyfelkel�s el�l ide menek�lt Hunyad v�rmegye nemess�g�nek jelent�s r�sze. Itt v�gezt�k ki a felkel�s elfogott r�sztvev�it is.

Ett�l kezdve a v�r olyannyira nem l�tott el semmilyen katonai funkci�t, hogy el�rverezt�k, �s �j tulajdonosa Pog�ny Franciska minden mozd�that�t elhordatott a v�rb�l, ami �gy gyorsan pusztul�snak indult. A Habsburgok minden bizonnyal szerettek erd�lyi �tjaik sor�n a Maros ment�n utazni, mert az 1817-ben erre utaz� I. Ferenc cs�sz�rnak megtetszett a v�r �s k�rny�ke, majd elrendelte a restaur�l�st, ami 12 �vig tartott.

Napjainkban

A v�rosi hat�s�gok k�t �vtizedente imitt-amott n�mely falmaradv�nyt meg-meger�s�tettek hellyel-k�zzel a helybeli k�m�vesek odaad� hozz�j�rul�s�val, �m a d�vai v�r, Erd�ly egyik legmegragad�bb er�d�tm�nyrendszer�nek korh� �s szak�rt�i restaur�ci�ja imm�r ide s tova sz�z�tven �vet v�ratott mag�ra.

2008-ban a Hunyad Megyei Tan�cs finansz�roz�s�val nagyszab�s� helyre�ll�t�si munk�latok kezd�dtek. A romos �llapot� v�rat a t�rs�g egyik kultur�lis k�zpontj�v� alak�tj�k.

forr�s: wikip�dia