A B�k�s-szoros - Nagyhagym�s Nemzeti Park (rom�nul Parcul Național Cheile Bicazului-H�șmaș) egy rom�niai nemzeti park aKeleti-K�rp�tokban.

Nagyobb r�sze Hargita, kisebb r�sze Neam� megy�ben tal�lhat�, Sz�kelyf�ld egyetlen nemzeti parkja. Ter�lete 657,5 km². A legn�pszer�bb l�tnival�k a B�k�s-szoros �s a Gyilkos-t�, mindkett� megk�zel�thet� a DN12C f��ton Gyergy�szentmikl�s vagy B�k�sfel�l.

A nemzeti parkot 1990-ben l�tes�tett�k. V�detts�g�t tekintve ter�let�t k�t r�szre lehet felosztani: a park 78%-a fokozottan v�dett ter�let, m�g 22%-a v�dett ter�let.F�ldrajzilag �t ter�letre oszlik:

�L�VIL�G

A Hagym�s-hegys�g k�l�nb�z� geol�giai, geomorfol�giai, talajtani, valamint klimatikus t�nyez�i lehet�v� tett�k egy igen v�ltozatos n�v�ny- �s �llatvil�g kialakul�s�t a ter�leten.

A v�dett park ter�let�n v�gzett kutat�sok eredm�nyei alapj�n a parkban 1147 fels�bbrend� n�v�nyfaj tal�lhat� meg, melyb�l 29 hibrid �s 99 alfaj. A nemzeti park ter�let�nek legnagyobb r�sz�t lucfeny�erd�k bor�tj�k, ennek ellen�re a k�rny�ken megtal�lhat�ak az elegyes �llom�ny� erd�k, szubalpesi legel�k �s kasz�l�k, valamint fajgazdag, ritka �s bennsz�l�tt n�v�nyfajokkal bor�tott m�szk�szikl�k. A park endemikus n�v�nnyel is rendelkezik, a b�k�si cs�df�vel (Astragalus pseudopurpureus), mely csak itt tal�lhat� meg a vil�gon. Tov�bb� sz�mos ritka �s v�dett n�v�nyfaj is megtal�lhat� itt, �gymint a neh�zszag� bor�ka (Juniperus sabina), a Zawadzki-m�csvir�g(Silene zawadzkii), az erdei berkipimp� (Waldsteinia geoides Willd.), a henye boroszl�n (Daphne cneorum), a k�z�ns�ges tiszafa(Taxus baccata), a boldogasszony papucsa (Cypripedium calceolus), a havasi gyop�r (Leontopodium alpinum) vagy a vit�zv�r (Nigritella rubra).

�llatvil�ga is igen gazdag fajokban. A lepk�k k�z�l �l itt Apoll�-lepke (Parnassius apollo) �s C-bet�s lepke (Polygonia c-album); a h�ll�k�s k�t�lt�ek k�z�l megtal�lhat� a s�rgahas� unka (Bombina variegata), a tavi b�ka (Rana ridibunda), az alpesi g�te (Triturus alpestris), a k�rp�ti g�te (Triturus montandoni), a tarajos g�te (Triturus cristatus), a foltos szalamandra (Salamandra salamandra), a barna varangy(Bufo bufo), a gyepi b�ka (Rana temporaria), az elevensz�l� gy�k (Lacerta vivipara), a keresztes vipera (Vipera berus) �s a r�zsikl� (Coronella austriaca). A madarak k�z�l k�pviselteti mag�t a hajnalmad�r (Tichodroma muraria), a h�romujj� h�csik (Picoides tridactylus), a bajszos s�rm�ny (Emberiza cia), a holl� (Corvus corax), a siketfajd (Tetrao urogallus), az ur�li bagoly (Strix uralensis), a szirti sas (Aquila chrysaetos) �s a nagytermet� eml�s�k k�z�l itt is l�that� a g�mszarvas (Cervus elaphus), a zerge (Rupicapra rupicapra), a barna medve(Ursus arctos) �s a farkas (Canis lupus), de tal�lhat� itt eur�zsiai hi�z (Lynx lynx) is.

forr�s: wikip�dia