Az Erdélyi-középhegység vagy Erdélyi-szigethegység (románul Munţii Apuseni, vagyis „Nyugati-hegység”) a Kárpát-medence keleti részén terül el, a Nyugati-Kárpátoknak nevezett hegységegyüttes északi csoportjaként. Az Erdélyi-középhegység a Keleti- és a Déli-Kárpátokkal együtt az Erdélyi-medencét veszi körbe.

Határai északon a Szamoshát és a Szilágyság dombvidéke, nyugaton az Alföld, délen és délkeleten a Maros völgye, keleten pedig azErdélyi-medence. Az Erdélyi-középhegység területe 20 000 km², átmérője 140–160 km. Három hegycsúcsa éri el az 1800 m magasságot: Nagy-Bihar (1847 m), Öreghavas (1825 m), Vlegyásza (1836 m).

A hegységet geológiailag két részre lehet osztani: a déli rész kristályos palából, míg az északi rész mészkőből áll. A hegység déli felében terül el a Pádis-fennsík.

Részei

Az Erdélyi-középhegység részei:

• Szilágysági-dombvidék (Dealurile Silvaniei) (ide tartozik a Szilágysági-Bükk hegység és a Kővár-hegység)

A Sebes-Körös völgyétől északra két alacsony hegység:

• Réz-hegység (Munţii Plopişului, Muntele Ses)
• Meszes-hegység ( Munţii Meseş)

A hegycsoport központi hegytömbje:

• Bihar-hegység (Munţii Bihor)
• Vigyázó-hegység vagy Kalota-havas (Masivul Vlădeasa)
• Gyalui-havasok (Munţii Gilăului)
• Öreghavas (Muntele Mare)

A hegycsoport nyugati hegységei:

• Király-erdő (Munţii Pădurea Craiului)
• Béli-hegység (Munţii Codru-Moma)
• Zarándi-hegység (Munţii Zărand)

A hegycsoport déli hegységei:

• Erdélyi Érchegység (Munţii Metaliferi)
• Torockói-hegység (Munţii Trascău)

Folyók

Az Erdélyi-középhegységből több fontos folyó ered:

• Kraszna
• Berettyó
• Sebes-Körös
• Fekete-Körös
• Fehér-Körös
• Kis-Szamos
• Aranyos
• forrás: wikipédia