Az Erd�lyi-k�z�phegys�g vagy Erd�lyi-szigethegys�g (rom�nul Mun�ii Apuseni, vagyis „Nyugati-hegys�g”) a K�rp�t-medence keleti r�sz�n ter�l el, a Nyugati-K�rp�toknak nevezett hegys�gegy�ttes �szaki csoportjak�nt. Az Erd�lyi-k�z�phegys�g a Keleti- �s a D�li-K�rp�tokkal egy�tt az Erd�lyi-medenc�t veszi k�rbe.

Hat�rai �szakon a Szamosh�t �s a Szil�gys�g dombvid�ke, nyugaton az Alf�ld, d�len �s d�lkeleten a Maros v�lgye, keleten pedig azErd�lyi-medence. Az Erd�lyi-k�z�phegys�g ter�lete 20 000 km², �tm�r�je 140–160 km. H�rom hegycs�csa �ri el az 1800 m magass�got: Nagy-Bihar (1847 m), �reghavas (1825 m), Vlegy�sza (1836 m).

A hegys�get geol�giailag k�t r�szre lehet osztani: a d�li r�sz krist�lyos pal�b�l, m�g az �szaki r�sz m�szk�b�l �ll. A hegys�g d�li fel�ben ter�l el a P�dis-fenns�k.

R�szei

Az Erd�lyi-k�z�phegys�g r�szei:

• Szil�gys�gi-dombvid�k (Dealurile Silvaniei) (ide tartozik a Szil�gys�gi-B�kk hegys�g �s a K�v�r-hegys�g)

A Sebes-K�r�s v�lgy�t�l �szakra k�t alacsony hegys�g:

• R�z-hegys�g (Mun�ii Plopi�ului, Muntele Ses)
• Meszes-hegys�g ( Mun�ii Mese�)

A hegycsoport k�zponti hegyt�mbje:

• Bihar-hegys�g (Mun�ii Bihor)
• Vigy�z�-hegys�g vagy Kalota-havas (Masivul Vl�deasa)
• Gyalui-havasok (Mun�ii Gil�ului)
• �reghavas (Muntele Mare)

A hegycsoport nyugati hegys�gei:

• Kir�ly-erd� (Mun�ii P�durea Craiului)
• B�li-hegys�g (Mun�ii Codru-Moma)
• Zar�ndi-hegys�g (Mun�ii Z�rand)

A hegycsoport d�li hegys�gei:

• Erd�lyi �rchegys�g (Mun�ii Metaliferi)
• Torock�i-hegys�g (Mun�ii Trasc�u)

Foly�k

Az Erd�lyi-k�z�phegys�gb�l t�bb fontos foly� ered:

• Kraszna
• Beretty�
• Sebes-K�r�s
• Fekete-K�r�s
• Feh�r-K�r�s
• Kis-Szamos
• Aranyos
• forr�s: wikip�dia