ROKONS�G

A rom�n nyelv legk�zelebbi rokonai, az �jlatin nyelvek keleti csoportj�nak tov�bbi tagjai (az arom�n, a meglenorom�n �s az isztrorom�n) a Dun�t�ld�lre honosak. Besz�l�iket a k�z�s vlach elnevez�ssel szokt�k emlegetni.

• Az arom�n (vagy macedorom�n) nyelvet Maced�ni�ban, Alb�ni�ban, G�r�gorsz�gban, Bulg�ri�ban �s Szerbi�ban besz�li kb. 300 000 f�re becs�lt n�pess�g.
• A meglenorom�n nyelvet besz�l�k sz�ma nagyon kicsi (12 000-20 000 k�r�li). �k G�r�gorsz�gban, Szalonikit�l �szakra, Moglenatartom�nyban �lnek.
• Az isztrorom�n nyelvet besz�l�k m�g kevesebben vannak (300 �s 3000 k�z�tt), �s Horv�torsz�gban, az Isztriai-f�lszigeten �lnek.

A ROM�N NYELV ELTERJED�SE

A rom�n hivatalos nyelv Rom�ni�ban (kb. 20 milli� besz�l�), Moldova K�zt�rsas�gban (2,5 milli� besz�l�), ide�rtve Transznisztri�t (az �gynevezett Dnyeszter Menti K�zt�rsas�got) is, valamint a szerbiai Vajdas�gban. Moldov�ban �s Transznisztri�ban hivatalosan mold�v nyelvnek nevezik. Az Eur�pai Uni� egyik hivatalos nyelve is a rom�n, valamint az �jlatin nyelveket besz�l� orsz�gok szervezet�nek, a Latin Uni�nak is.

Nagyobb sz�m� rom�najk� nemzetis�gek �lnek Ukrajn�ban (kb. 410 000), Oroszorsz�gban (178 000), Szerbi�ban (88 000),Bulg�ri�ban (11 000) �s Magyarorsz�gon (8000).

Igen jelent�s a rom�nul besz�l�k sz�ma az emigr�ci�ban, f�leg az ut�bbi �vekben, b�r err�l nincsenek pontos adatok: kb. 530 000 Spanyolorsz�gban, 370 000 az Amerikai Egyes�lt �llamokban,280 000 Olaszorsz�gban, 73 000N�metorsz�gban, 60 000 Franciaorsz�gban, 51 000 Kanad�ban. B�r nem lehet �ket emigr�nsoknak tekinteni, ide kell sz�m�tani 250 000 rom�nul besz�l� izraeli �llampolg�rt is.

Kb. n�gy milli� szem�ly besz�li a rom�nt mint m�sodik nyelvet. Rom�ni�ban a lakoss�g 4%-a, a Moldovai K�zt�rsas�gban ugyancsak 4%-a. Idegen nyelvk�nt besz�lik valamilyen szinten Magyarorsz�gon (a lakoss�g 3%-a), Bulg�ri�ban �s Cipruson (a lakoss�g 1%-a).

A rom�n nyelvet tan�tj�k nemzetis�gi nyelvk�nt a Rom�ni�val szomsz�dos orsz�gokban �s idegen nyelvk�nt 38 orsz�gban.

A rom�n nyelv jelenl�te az Interneten ar�nylag el�g csek�ly (0,33%-os volt 2005-ben).

Ter�leti v�ltozatai

Azon nyelv�szek szerint, akik a keleti �jlatin nyelvv�ltozatokat nem kezelik k�l�n nyelvekk�nt, a rom�n nyelvnek n�gy f�dialektusa (rom�nul dialecte) van:

• a d�korom�n (a Dun�t�l �szakra), az egyed�li amelynek sztenderd nyelvv�ltozata van
• az arom�n
• a meglenorom�n
• az isztrorom�n

E szempontb�l a d�korom�n dialektus t�bb kisebb nyelvj�r�sra (rom�nul subdialecte vagy graiuri) oszlik.

Azok a nyelv�szek, akik ezzel szemben a keleti �jlatin nyelvv�ltozatokat n�gy k�l�nb�z� nyelvnek tekintik, a rom�n nyelv csak a fenti �rtelmez�s szerinti d�korom�n, amely t�bb nyelvj�r�scsoportra (rom�nul grupuri de graiuri) oszlik. Ezek sz�ma vitatott, kett� �s hat k�z�tt van:

• a munt�niai
• az olt�niai (egyesek szerint a munt�niaihoz tartozik)
• a b�ns�gi
• a k�r�svid�ki vagy erd�lyi
• a m�ramarosi (egyesek szerint az el�z�h�z tartozik)
• a moldvai)

A mold�v nyelvnek nevezett entit�s nem t�vesztend� �ssze a moldvai nyelvj�r�ssal. A moldovai besz�lt nyelv ehhez tartozik, de az ottani sztenderd nyelvv�ltozat a rom�n sztenderd nyelvvel csaknem azonos, m�g az is, amit Transznisztri�ban a (cirill) �b�c�vel �rnak.

A fenti nyelvj�r�sok k�z�tti k�l�nbs�gek viszonylag csek�lyek, besz�l�ik k�z�tt gyakorlatilag nincsenek k�lcs�n�s �rthet�s�gi gondok. Ez�rt a rom�n nyelv, p�ld�ul a n�mettel vagy azolasszal szemben egys�gesnek mondhat�, ugyanolyan m�rt�kben, mint a magyar nyelv.

Magyarorsz�gon van egy, a magyar t�bbs�g �ltal a rom�khoz tartoz�nak tekintett n�pcsoport, a be�sok. Ezek egy rom�n nyelvj�r�sb�l sz�rmaz�, archaikus elemeket �rz�, a roma nyelv �ltal befoly�solt nyelvj�r�st besz�lnek.

HANGTAN

A rom�n nyelv hangtan�t hasonl�s�gok is, k�l�nbs�gek is jellemzik a t�bbi �jlatin nyelvek hangtan�hoz viszony�tva. A mag�nhangz�k sz�ma h�t: a t�bbi �jlatin nyelvben is megl�v� [a], [e], [i], [o], [u] mellett k�t saj�tos hangz�t haszn�l: az [ə]-t (�r�sjele �) �s az [ɨ]-t (�r�sjelei � �s �).

Az [e], [i], [o], [u] mag�nhangz�knak f�lhangz� v�ltozataik is vannak. Ezek sz�mos kett�shangz�t �s t�bb h�rmashangz�t k�peznek mag�nhangz�kkal.

A m�ssalhangz�-�llom�nyt, amely az it�liai �jlatin nyelvekhez �ll a legk�zelebb, 20 fon�ma alkotja: hat z�rhang ([p], [b], [t], [d], [k], [g]), h�rom z�r-r�shang ([ʦ], [ʧ], [ʤ]), k�t orrhang [m], [n], egy perg�hang ([r]), h�t r�shang ([f], [v], [s], [z], [ʃ], [ʒ], [h]) �s egy nyelvoldali-k�zel�t�hang ([l]).

A hangs�ly h�tulr�l sz�molva az �t�dik sz�tagig b�rmelyik sz�tagra eshet.

SZ�KINCS

N�h�ny sz�r�l felt�telezik, hogy a tr�k-d�k szubsztr�tumb�l sz�rmaznak, de ezek ink�bb bizonytalan eredet�nek tekinthet�k. A m�s ismeretlen vagy bizonytalan eredet� szavak ar�nya 2,7%.

A rom�n sz�kincs k�zel 72%-a latin eredet�. Ezekb�l kb. 30% a latinb�l �r�k�lt sz�, a t�bbi pedig f�leg a 19. sz�zadban ker�lt a nyelvbe j�vev�nysz�k�nt a francia nyelvb�l, a latinb�l �s az olaszb�l. A rom�n nyelven bel�l alkotott szavak ar�nya csaknem 4%. Ezeknek t�bbs�ge is latin vagy �jlatin szavakon alapszik. M�s, nem latin nyelvek k�z�l a legnagyobb hat�sa a rom�n nyelvre az �szl�v nyelvnek volt, a k�z�pkorban, de sok szl�v sz�t helyettes�tettek vagy h�tt�rbe szor�tottak k�s�bbi nyugati �jlatin j�vev�nyszavak. A rom�nokkal egy�tt �l� vagy a vel�k szomsz�dos n�pek nyelveib�l is sz�rmaznak j�vev�nyszavak. Hat�suk m�rt�k�nek a sorrendj�ben, ezek a k�vetkez�k: magyar, n�met, �jg�r�g, bolg�r, orosz, szerb, t�r�k,ukr�n, lengyel. Angol eredet� sz� m�g kev�s volt 1988-ban^[34] (0,07%), de 1990 �ta ez a rom�n nyelv legfontosabb j�vev�nysz�-forr�sa. A sok j�vev�nysz� az egyik oka a rom�n nyelvszinonim�kban val� gazdags�g�nak. A rom�n sz�k�szlet �gy is gazdagodott, hogy megl�v� szavaknak jelent�se(i) mell� �j jelent�seket vett �t m�s nyelvekb�l.

A rom�n sz�kincsnek is volt n�mi hat�sa m�s nyelvekre, f�leg a rom�nokkal egy�tt �l� n�pek nyelvj�r�saira, de tal�lhat� n�h�ny rom�n sz� a k�zeli n�pek sztenderd nyelvv�ltozataiban is, a magyarban, a bolg�rban, a szerbben, a csehben, a szlov�kban, a g�r�gben, a t�r�kben, a belaruszban, a lengyelben, a maced�nban.

A nyelven bel�li sz�alkot�s legfontosabb m�dszere a sz�k�pz�s, prefixumokkal, de f�leg k�pz�kkel, amelyek k�szlete nagyon gazdag. Ellenben a sz��sszet�tel sokkal kev�sb� term�keny, mint a magyar nyelvben.

forr�s: wikip�dia