A z�szl� h�rom egyenl� sz�less�g� f�gg�leges s�vb�l �ll. A s�vok sz�ne rendre k�k, s�rga �s piros. A ma is hivatalban l�v� lobog�t a rom�n parlament 1989. december 27-�n fogadta el.

T�rt�nete

A rom�n nemzeti sz�nek t�rt�nete a hagyom�ny szerint eg�szen a 6. sz�zadig ny�lik vissza. Az akkoriban a Keletr�mai Birodalom uralma alatt fekv� ter�let sz�m�ra I. Justinianuscs�sz�r egyik m�v�ben utal a d�kok �ltal haszn�lt h�rom sz�nre. Ezeket a sz�neket haszn�lt�k fel a rom�n lobog� megalkot�sakor is. A mai Rom�nia ter�let�n k�s�bb, a 10. sz�zadban is megjelent a k�k-s�rga-piros sz�n� c�mer, de a t�rt�nelem viharos sz�zadaiban �jra feled�sbe mer�lt. K�s�bb az Oszm�n Birodalom uralma terjedt ki a rom�nok lakta vid�kekre. Ez�rt leghamarabb a t�r�k uralom elleni sz�vetkez�s �s a f�ggetlens�g kiv�v�s�nak idej�n jelent meg ism�t a trikol�r.

M�r egy 1821-es megmozdul�son is megjelent a z�szl�, amelyet akkor Tudor Vladimirescu k�sz�tett el. 1834-ben az orsz�g korm�nyz�ja, Dimitrie Ghica el�rte, hogy a szult�n elismerje a k�k-s�rga-piros (ekkor m�g v�zszintes s�vokkal megalkotott) lobog�t Rom�nia hivatalos jelk�p�nek. Az uralkod� ebbe beleegyezett, mert akkoriban ez a trikol�r m�g nem tel�t�d�tt nemzeti tartalommal. Az 1848-as f�ggetlens�gi harcok nyom�n a megalakult rom�n korm�ny 1848. j�lius 13-�n a f�gg�leges s�voz�s� lobog�t fogadta el. Ugyanekkor m�g haszn�latban volt a v�zszintes cs�koz�s� nemzeti lobog� is, �s a n�pek tavasza �v�ben az egyik rom�n nemzeti gy�l�sen a s�rga sz�nt feh�rrel helyettes�tett�k, hogy rokonszenv�ket fejezz�k ki aFranciaorsz�gban �s Magyarorsz�gon foly� forradalmak ir�nt.

1859-ben, amikor Alexandru Ioan Cuza egy szem�lyben l�phetett a rom�n ter�letek �s Moldova tr�nj�ra, a z�szl�t �jra v�zszintes s�vokkal l�tt�k el. 1867-ben a megalakul� Rom�n Kir�lys�g is �j z�szl�t vezetett be. A k�k-s�rga-piros sz�neket �jra f�gg�leges rendbe szedte �s a s�rga s�vban a kir�lyi c�mer kapott helyet. 1948-ig ez volt Rom�nia nemzeti lobog�ja, �m ekkor a szovjet befoly�s al� ker�lt orsz�gnak le kellett v�ltania az uralkod�i c�mert, �s hely�re egy kommunista jelk�peket tartalmaz� c�mert kellett helyeznie. A mai z�szl� csak avasf�gg�ny leoml�sa ut�n v�lhatott ism�t nemzeti jelk�pp�.