�ltal�nos adatok

• Lakoss�g: 21 496 664 f� (2009)
• N�ps�r�s�g: 90 f�/km²
• 0-14 �ves korig terjed� lakoss�g: 15,6%
• 15-64 �ves korig terjed� lakoss�g: 69,7%
• 65-X �ves korig terjed� lakoss�g: 14,7%
• N�pess�gn�veked�s: -0,136%
• Sz�let�skor v�rhat� �lettartam: f�rfiak 68,95 �v, n�k 76,16 �v
• �r�studatlans�g: 1,3%
• Munkan�lk�lis�g: 4-5%
• V�rosi lakoss�g ar�nya: 55,4%

Demogr�fia

Rom�ni�ban, sok eur�pai orsz�ghoz hasonl�an, cs�kken a
n�pess�g. A rendszerv�ltoz�s ut�n felgyorsult a n�pess�gcs�kken�s
�s az el�reged�s,mivel a hal�loz�sok sz�ma �vr�l �vre meghaladja
a sz�let�sek�t. Ennek �s a kiv�ndorl�snak a k�vetkezm�nye,hogy az
orsz�g lakoss�ga 1,5 milli� f�vel cs�kkent az elm�lt m�sf�l
�vtizedben.

A n�pess�g cs�kken�st az 1990-es �vekt�l fokozta a migr�ci� is. Az
elv�ndorl�s oka kezdetben a munkan�lk�lis�g, a jobb �letfelt�telek
megteremt�s�hez sz�ks�ges anyagi forr�sok biztos�t�sa �s az
otthon maradtak anyagi t�mogat�sa. A rom�n nemzetis�g�ek
els�dleges migr�ci�s c�lorsz�gai Olaszorsz�g �s Spanyolorsz�g, -
f�k�nt a nyelvi hasonl�s�g miatt - de m�ra az EU �sszes orsz�g�ban
nagy sz�mban tal�lhatunk rom�nokat.

A 2002-es n�psz�ml�l�s ut�n:

Bukarest (1 921 751) J�szv�s�r (321 580) Kolozsv�r (318 027) 
Temesv�r (317 651) Konstanca (310 526) Craiova (302 622) Galac 
(298 584) Brass� (283 901) Ploie�ti (232 452) Br�ila(216 929) 
Nagyv�rad (206 527) B�k� (175 921) Arad (172 824) Pite�ti (168 756) 
Nagyszeben (155 045) Marosv�s�rhely (149 577) Nagyb�nya (137 
976) Buz�u (133 116) Szatm�rn�meti(115 630) Boto�ani (115 344) 
R�mnicu V�lcea (107 656) Szucs�va (106 138) Kar�csonk� (105 
499) Sz�r�nyv�r (104 035) Foks�ny (103 219)
 

Etnikai megoszl�s

Rom�nia nemzetis�gi �sszet�tele a 2002-es n�psz�ml�l�s szerint:

• Rom�n 89%
• Magyar 6,7%
• Rom�k 2,5%
• Ukr�n 0,3%
• N�met 0,3%
• Orosz 0,2%

A magyarok alkotj�k a legnagyobb nemzeti kisebbs�get. (A n�psz�ml�l�s szerint 2002-ben 1 434 377 f�.) Sz�kelyf�ld�n egy t�mbben k�zel 700 ezer magyar �l. Az 1990-es �vekig a n�metek voltak a m�sik nagy kisebbs�gi csoport (sz�szok �s sv�bok), azonban d�nt� t�bbs�g�k a kommunizmus buk�s�t k�vet�en N�metorsz�gba telep�lt. A magyarok �s a n�metek f�leg Erd�lyben �lnek. A rom�kar�nya a n�psz�ml�l�sban szerepl�n�l l�nyegesen magasabb (becsl�sek szerint t�bb mint 3-10%), mert a n�psz�ml�l�sok sor�n t�bbf�le okb�l sokan �gy d�ntenek, hogy rom�nnak vagy magyarnak (f�leg Sz�kelyf�ld�n) jelentik be magukat. Eml�tend� etnikai csoport a t�bb mint t�zezres l�leksz�m� lengyelkisebbs�g Suceava megy�ben, �s a szint�n t�zezresre becs�lt alb�nok.^[2] Kor�bban jelent�s sz�m� zsid� �s �rm�ny lakoss�g is �lt az orsz�gban. L�sd m�g: Sz�kelyek, Cs�ng�k

Nyelvi megoszl�s

Rom�nia hivatalos nyelve a rom�n. A rom�n nyelv az �jlatin nyelvek k�z� tartozik. A rom�nok az egyetlen �n�ll� �llammal rendelkez� n�p Kelet-Eur�p�ban, akik latin eredet� nyelven besz�lnek. (Alb�ni�ban, Maced�ni�ban, Szerbi�ban, Bulg�ri�ban �s G�r�gorsz�gban �lnek m�g kisebb elszigetelt vlach n�pcsoportok.)

A magyarok �s a n�metek anyanyelve a magyar, illetve a n�met nyelv. A 2001-es Helyi k�zigazgat�si t�rv�ny bevezet�se �ta mindk�t nyelv hivatalosan haszn�lhat� mindazokon a telep�l�seken, ahol a besz�l�ik l�tsz�ma meghaladja a 20%-ot. Ugyanez �rv�nyes a t�bbi kisebbs�g nyelv�re is. (Jelenleg �sszesen 1062 olyan telep�l�s van Rom�ni�ban, ahol a t�rv�ny szerint a magyar is hivatalosan haszn�lhat� nyelv.)

A rom�knak nyelv�k szerint t�bb csoportjuk van. Egy r�sz�k anyanyelve a roma nyelv, sz�mos nyelvj�r�ssal, m�sok rom�n, illetve Erd�lyben n�hol magyar anyanyelv�ek.

Vall�si megoszl�s

A n�psz�ml�l�si adatok szerint a rom�n �llampolg�rok t�bbs�ge (87%) a Rom�n Ortodox Egyh�z tagja, amely a keleti ortodox kereszt�nys�g egyik k�pvisel�je. A katolikus (r�mai katolikus �s g�r�g katolikus) vall�s k�vet�i (5,4%) t�lnyom�r�szt Erd�lyben, kisebb r�szben Moldv�ban laknak, k�z�l�k a r�mai katolikusok szinte kiv�tel n�lk�l magyarok, m�g a g�r�g katolikusok k�z�tt rom�nok �s magyarok is vannak. Ut�bbiak sz�ma 1948 ut�n csappant meg, amikor a kommunista hatalom 1948-ban betiltotta a g�r�g katolikus vall�st, vagyon�nak nagy r�sz�t padig a Rom�n Ortodox Egyh�znak adta, az igazs�gtalanul eltulajdon�tott vagyon nagy r�sz�t a rom�n hatalom a mai napig nem szolg�ltatta vissza jogos tulajdonos�nak. Aprotest�nsok (3,7%) k�z� els�sorban a magyarlakta ter�leteken �l� reform�tusok �s unit�riusok, valamint az evang�likusok tartoznak, ez ut�bbiak sz�ma azonban a n�metek elv�ndorl�s�val jelent�sen cs�kkent. Dobrudzs�ban (a Fekete-tenger partj�n fekv� orsz�gr�szben) muzulm�n kisebbs�g �l, amelynek vall�sa a t�r�k uralom id�szak�ra ny�lik vissza. A m�sodik vil�gh�bor� el�tt jelent�s sz�m� zsid� �lt az orsz�gban, kb. 800 ezer f�, azonban ma m�r csak ennek a t�red�ke, kb. 6000 f�. F� k�zpontjaik: Bukarest, Nagyv�rad �s Kolozsv�r.

forr�s: wikip�dia