Általános adatok

• Lakosság: 21 496 664 fő (2009)
• Népsűrűség: 90 fő/km²
• 0-14 éves korig terjedő lakosság: 15,6%
• 15-64 éves korig terjedő lakosság: 69,7%
• 65-X éves korig terjedő lakosság: 14,7%
• Népességnövekedés: -0,136%
• Születéskor várható élettartam: férfiak 68,95 év, nők 76,16 év
• Írástudatlanság: 1,3%
• Munkanélküliség: 4-5%
• Városi lakosság aránya: 55,4%

Demográfia

Romániában, sok európai országhoz hasonlóan, csökken a
népesség. A rendszerváltozás után felgyorsult a népességcsökkenés
és az elöregedés,mivel a halálozások száma évről évre meghaladja
a születésekét. Ennek és a kivándorlásnak a következménye,hogy az
ország lakossága 1,5 millió fővel csökkent az elmúlt másfél
évtizedben.

A népesség csökkenést az 1990-es évektől fokozta a migráció is. Az
elvándorlás oka kezdetben a munkanélküliség, a jobb életfeltételek
megteremtéséhez szükséges anyagi források biztosítása és az
otthon maradtak anyagi támogatása. A román nemzetiségűek
elsődleges migrációs célországai Olaszország és Spanyolország, -
főként a nyelvi hasonlóság miatt - de mára az EU összes országában
nagy számban találhatunk románokat.

A 2002-es népszámlálás után:

Bukarest (1 921 751) Jászvásár (321 580) Kolozsvár (318 027) 
Temesvár (317 651) Konstanca (310 526) Craiova (302 622) Galac 
(298 584) Brassó (283 901) Ploieşti (232 452) Brăila(216 929) 
Nagyvárad (206 527) Bákó (175 921) Arad (172 824) Piteşti (168 756) 
Nagyszeben (155 045) Marosvásárhely (149 577) Nagybánya (137 
976) Buzău (133 116) Szatmárnémeti(115 630) Botoşani (115 344) 
Râmnicu Vâlcea (107 656) Szucsáva (106 138) Karácsonkő (105 
499) Szörényvár (104 035) Foksány (103 219)
 

Etnikai megoszlás

Románia nemzetiségi összetétele a 2002-es népszámlálás szerint:

• Román 89%
• Magyar 6,7%
• Romák 2,5%
• Ukrán 0,3%
• Német 0,3%
• Orosz 0,2%

A magyarok alkotják a legnagyobb nemzeti kisebbséget. (A népszámlálás szerint 2002-ben 1 434 377 fő.) Székelyföldön egy tömbben közel 700 ezer magyar él. Az 1990-es évekig a németek voltak a másik nagy kisebbségi csoport (szászok és svábok), azonban döntő többségük a kommunizmus bukását követően Németországba települt. A magyarok és a németek főleg Erdélyben élnek. A romákaránya a népszámlálásban szereplőnél lényegesen magasabb (becslések szerint több mint 3-10%), mert a népszámlálások során többféle okból sokan úgy döntenek, hogy románnak vagy magyarnak (főleg Székelyföldön) jelentik be magukat. Említendő etnikai csoport a több mint tízezres lélekszámú lengyelkisebbség Suceava megyében, és a szintén tízezresre becsült albánok.^[2] Korábban jelentős számú zsidó és örmény lakosság is élt az országban. Lásd még: Székelyek, Csángók

Nyelvi megoszlás

Románia hivatalos nyelve a román. A román nyelv az újlatin nyelvek közé tartozik. A románok az egyetlen önálló állammal rendelkező nép Kelet-Európában, akik latin eredetű nyelven beszélnek. (Albániában, Macedóniában, Szerbiában, Bulgáriában és Görögországban élnek még kisebb elszigetelt vlach népcsoportok.)

A magyarok és a németek anyanyelve a magyar, illetve a német nyelv. A 2001-es Helyi közigazgatási törvény bevezetése óta mindkét nyelv hivatalosan használható mindazokon a településeken, ahol a beszélőik létszáma meghaladja a 20%-ot. Ugyanez érvényes a többi kisebbség nyelvére is. (Jelenleg összesen 1062 olyan település van Romániában, ahol a törvény szerint a magyar is hivatalosan használható nyelv.)

A romáknak nyelvük szerint több csoportjuk van. Egy részük anyanyelve a roma nyelv, számos nyelvjárással, mások román, illetve Erdélyben néhol magyar anyanyelvűek.

Vallási megoszlás

A népszámlálási adatok szerint a román állampolgárok többsége (87%) a Román Ortodox Egyház tagja, amely a keleti ortodox kereszténység egyik képviselője. A katolikus (római katolikus és görög katolikus) vallás követői (5,4%) túlnyomórészt Erdélyben, kisebb részben Moldvában laknak, közülük a római katolikusok szinte kivétel nélkül magyarok, míg a görög katolikusok között románok és magyarok is vannak. Utóbbiak száma 1948 után csappant meg, amikor a kommunista hatalom 1948-ban betiltotta a görög katolikus vallást, vagyonának nagy részét padig a Román Ortodox Egyháznak adta, az igazságtalanul eltulajdonított vagyon nagy részét a román hatalom a mai napig nem szolgáltatta vissza jogos tulajdonosának. Aprotestánsok (3,7%) közé elsősorban a magyarlakta területeken élő reformátusok és unitáriusok, valamint az evangélikusok tartoznak, ez utóbbiak száma azonban a németek elvándorlásával jelentősen csökkent. Dobrudzsában (a Fekete-tenger partján fekvő országrészben) muzulmán kisebbség él, amelynek vallása a török uralom időszakára nyúlik vissza. A második világháború előtt jelentős számú zsidó élt az országban, kb. 800 ezer fő, azonban ma már csak ennek a töredéke, kb. 6000 fő. Fő központjaik: Bukarest, Nagyvárad és Kolozsvár.

forrás: wikipédia