Kzuti kzlekeds
A szemly- s teherforgalom legnagyobb rsze kzton trtnik, ennek ellenre kevs a burkolt t, s a futak kzl is sok rossz minsg.Autplyk mg egyltaln nincsenek, de a mr pl szak-Erdlyi autplya, valamint a tervezett Marosvsrhely-Jszvsr autplya t fog haladni Szkelyfldn is (a Nyrdt-Nyrdszereda-Szovta-Ditr-Gyergytlgyes nyomvonalon). Eurpai utak: E60, E81 (csak Aranyosszken),E574, E578.
Vasti kzlekeds
A vasti kzlekeds az utbbi kt vtizedben jelentsen visszaszorult a kzti kzlekedshez kpest. Ennek oka, hogy vasutak mkdtetse gyakran vesztesges, kevs a vastvonal s sok vros kztt nincs kzvetlen vasti sszekttets (pldul Szkelyudvarhely s Cskszereda kztt a tvolsg kzton 48 km, mg vaston 250 km). Ugyanakkor a keskeny nyomtv vonalakon ltalban megsznt a kzlekeds (ilyen volt a Nyrdvlgyben halad, Marosvsrhelyt Szovtval sszekt vast). Szkelyfldi vrosokon thalad nemzetkzi jratok: Ady Endre(Budapest-Marosvsrhely), Corona , Hargita (Budapest-Brass). InterCity vonatok Marosvsrhely s Bukarest kztt kzlekednek.
Az els Szkelyfldet elr vastvonalat(Szkelykocsrd-Marosvsrhely) 1871-ben nyitottk meg. Ez az Osztrk–Magyar Monarchia ms rszeihez kpest viszonylag ksn trtnt, viszont az akkori Romniban is csak 1869-ben plt meg az els vastvonal. Az n. szkely krvast(Brass-Sepsiszentgyrgy-Cskszereda-Gyergyszentmikls-Dda-Marosvsrhely) 1909-re kszlt el teljesen. Az 1940-es Magyarorszghoz val visszcsatols folytn j vastvonal plt 1942-ben Szeretfalva–Dda-vastvonal nven, a szkely krvast szak-erdlyi hlzatba kapcsolsa rdekben.
Vzi kzlekeds
Szkelyfldn nincsenek hajzhat folyk vagy nagyobb tavak, ezrt vzi szllts gyakorlatilag nem ltezik.
Lgi kzlekeds
Szkelyfldn egy nemzetkzi repltr van, a Marosvsrhelyi nemzetkzi repltr (Transilvania Trgu Mure Airport), amely Maros s Hargita megye utasforgalmnak a lebonyoltsa rdekben plt 1961-ben. Jelenleg egy j nemzetkzi repltr ptst tervezik a Brass melletti Vidombkon, amely gazdasgi elnykkel jrna Kovszna s Hargita megye szmra is.
forrs : wikipdia
|