• Sz�kely n�p eredete

A sz�kely n�p eredete sok vit�t kavar mind a tud�sok, mind pedig maguk a sz�kelyek k�z�tt. A legismertebb monda szerint a sz�kelyek annak a 3000 hunnak a lesz�rmazottai, akik Attila hal�la ut�n Csaba kir�lyfivezet�s�vel, egy veres�get k�vet�en, Csigle-mezej�re vonultak vissza. Anonymus Gesta Hungaroruma szerint a sz�kelyek a magyarok bej�vetelekor m�r jelen voltak a K�rp�t-medenc�ben, �s a mai Csongr�d megyeter�let�n ugyan�gy beh�doltak a magyaroknak, mint egyes bolg�r vagy maced�n t�rzsek. �rp�d-h�zi kir�lyaink idej�ben �r�dott �sszes magyar kr�nika le�rja, hogy a sz�kelyek az �rp�d fejedelem vezette magyarok el�tt m�r Pann�ni�ban �ltek. (Tov�bbi elm�letek a Sz�kelyf�ld t�rt�nelme sz�cikkben olvashat�k.)

A leg�ltal�nosabban elfogadott elm�let szerint a sz�kelyek a honfoglal� magyarokkal egy�tt �rkeztek a K�rp�t-medenc�be. A 12-13. sz�zadban, a mai Bihar megye ter�let�r�l (Sz�kelyh�d, Telegd, Sz�kelytelek), illetveSz�szsebes k�rny�k�r�l telep�ltek a mai Sz�kelyf�ld ter�let�re.

• Kiv�lts�gok elveszt�se

Kiv�lts�gaikat, vagyis a magyar k�znemess�ghez hasonl� st�tusukat a 16. sz�zadig tudt�k �rintetlen�l meg�rizni. Az ekkor l�trej�v� Erd�lyi Fejedelems�g uralkod�i egyre ink�bb pr�b�lt�k megnyirb�lni ezeket. Els�k�nt II. J�nos magyar kir�llyal, a k�s�bbi J�nos Zsigmond fejedelemmel ker�ltek �sszet�z�sbe, emiatt t�rt ki az 1562-es sz�kely felkel�s. A felkel�s k�vetkezm�nyek�nt az uralkod� addig p�ld�tlan m�don k�t v�rat (cs�fnev�k�n Sz�kelyt�madt �s Sz�kelyb�nja) emelt Sz�kelyf�ld ter�let�n, ezzel pr�b�lv�n f�ken tartani a sz�kelyeket. II. J�nos magyar kir�ly az ellene l�zad� sz�kelyeket 1562 ut�n jobb�gysorba tasz�totta. Az erd�lyi fejedelmek k�z�l m�g a B�thoryak pr�b�lkoztak az �si jogok csorb�t�s�val. Ennek k�vetkezm�nye volt, hogy Vit�z Mih�ly havasalf�ldi rom�n vajda 1599-es t�mad�sakor a sz�kelys�g a rom�n vajda mell� �llt. B�thory Zsigmond erd�lyi fejedelem 1601. december v�g�n visszaadta az �sszes sz�kely kor�bbi szabads�gjogait, melyet k�vet�en az erd�lyi fejedelmek a szabads�gjogokat nem pr�b�lt�k megvonni.

Az Erd�lyi Fejedelems�g egyetlen sz�kely fejedelme az udvarhelyi sz�let�s� Sz�kely M�zes volt, aki 1603-ban Erd�lyt felszabad�totta a Habsburg uralom al�l, de 1603. j�lius 17-�n az Erd�ly Moh�cs�nak is nevezett v�res csat�ban �let�t vesztette. Hal�l�t k�vet�en a sz�kelyek nagy sz�mban csatlakoztak Bocskai Istv�nhoz, akinek siker�lt Erd�ly f�ggetlens�g�t vissza�ll�tania.

Id�vel egyre t�bb sz�kely k�t�tte le mag�t jobb�gysorba, tal�n a kedvez�bb �letm�d miatt, de f�leg az�rt mert a t�bbi erd�lyi lakost�l elt�r�en a sz�kelyek tov�bbra is k�telesek voltak fejenk�nt katon�nak menni, ha az orsz�got k�ls� ellens�g t�madta. Bethlen G�bor m�r olyan t�rv�nyt hozott, amely komoly felt�telekhez k�t�tte a jobb�gysorba val� �tl�p�st, ennek k�sz�nhet�, hogy a sz�kelyek t�lnyom� t�bbs�ge tov�bbra is szabad sz�kely maradt �s nem ker�lt jobb�gysorba. 1691-ben a Diploma Leopoldinum m�g elismerte a sz�kelyek ad�mentess�g�t, s�t ebben az oklev�lben azt is le�rj�k, hogy a sz�kelyek a f�ldkereks�g legharciasabb n�pe. Az utols� erd�lyi fejedelem, II. R�k�czi Ferenc vezette szabads�gharc 1711-es elbuk�s�val a sz�kelyek hamarosan megtapasztalhatt�k a Habsburgok elnyom�, magyarellenes politik�j�t. Az 1754-1769 k�z�tti sorozatos ad�reformok, de f�leg a Habsburgok elnyom� politik�ja k�vetkezt�ben ezt is elvesztett�k. Amikor M�ria Ter�zia �jraszervezte a hat�r�rs�get, az er�szakos soroz�s a mad�falvi v�rengz�sbe torkollott (1764): a cs�sz�ri katonas�g lem�sz�rolt t�bb sz�z sz�kelyt, mert azok megtagadt�k a hadseregbe val� bevonul�st. Ezek ut�n t�bben �tmenek�ltek a keleti hat�ron Moldv�ba vagy a Csiki Havasokban elb�jva rom�nokhoz hasonl� viseletbe �lt�ztek, hogy ne kellejen t�bb �vre laktany�ba vonulniuk, de magyar nyelv�ket megtartott�k. Ezek a jelenlegi gy�mesi cs�ng�k. Amikor az monarchia megszerezte Bukovin�t, akkorHadik Andr�s husz�rezredes �sszegy�jt�tte a Moldv�ban sz�tsz�r�dott sz�kelyeket �s letelep�tette �ket Bukovina �t faluj�ban. �gy alakult ki a bukovinai sz�kelys�g. (Egy r�sz�k a 19. sz�zad v�g�n k�lt�z�tt vissza a t�rt�nelmi Magyarorsz�g ter�let�re, marad�kukat 1940-ben telep�tett�k �t a D�lvid�kre, majd onnan a V�lgys�gbe, Tolna-megy�be, a kitelep�tett sv�bokhely�re.)

A hagyom�nyos feloszt�s az 1867-es kiegyez�st k�vet� k�zigazgat�si �tszervez�ssel sz�nt meg, mivel a feudalizmus megsz�nt�vel a sz�kelyek kor�bbi kiv�lts�gai is �rtelm�ket vesztett�k. A magyar orsz�ggy�l�s 1876-ban sz�ntette meg a sz�kelyek saj�tos �nrendelkez�si jogait �s jogi int�zm�nyeit, az addigi auton�mi�jukat teljesen felsz�molta, a moderniz�ci� �s a reformok jegy�ben. Ekkor a ter�letet a k�vetkez� v�rmegy�kre osztott�k: Cs�k v�rmegye, H�romsz�k v�rmegye, Udvarhely v�rmegye, �s r�szben Maros-Torda v�rmegye.

forr�s : wikip�dia