T�megk�zleked�s

Nagyv�radon 1906. �prilis 5-�n indult be a villamosk�zleked�s. Ezid�t�jt jelentek meg az els� villamos mozdonyok is. Nagy Istv�n nagyv�radi tan�r gyermekkora �ta megsz�llottja a Nagyv�radon valaha k�zlekedett ilyen j�rm�veknek. A t�megk�zleked�si h�l�zatot a helyi k�zleked�si v�llalat ir�ny�tja. �t villamos- (piros 1-es �s 3-as, fekete 1-es �s 3-as, illetve 2-es) �s sz�mos aut�buszvonal (10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 16 (Metro), 17, 18, 19, 20, 21, 22) van.

Vas�tt�rt�net

Nagyv�rad bekapcsol�sa a vas�th�l�zatba m�r Sz�chenyi Istv�n javaslat�ban szerepel, �s k�s�bb is t�bb terv sz�letett az Alf�ld �s Erd�ly hat�r�n tal�lhat� v�ros h�l�zatba kapcsol�s�ra, mely fekv�se miatt mindig is fontos k�zleked�si �s kereskedelmi csom�pont volt.

• 1883-ban Nagyv�rad �llom�son a v�g�nyok hossza meghaladta a 17,7 km-t, k�t �tmen� f�v�g�nya, 5 megel�z�-, 14 kezel�-, 17 csonka v�g�nya �s hatv�g�nyos vontat�si telepe volt. A v�g�nyokat 96 kit�r� �s k�t ford�t�korong kapcsolta �ssze. A felv�teli �p�leten k�v�l k�t nagy �rurakt�r, egy gabonasz�n, 18 �ll�sos mozdonysz�n �s t�bb kisebb �p�let seg�tette az �zemvitelt.
• 1858. �prilis 24-�n adt�k �t a Nagyv�rad-P�sp�klad�ny vas�tvonalat, s ezzel a v�ros bekapcsol�dott a vas�ti k�zleked�sbe. A vonalat a Tiszavid�ki Vas�tt�rsas�g �p�tette.
• 1870. szeptember 7-�n avatt�k fel a Nagyv�rad–Kolozsv�r k�z�tti 152 km hossz� vas�ti p�ly�t, mely biztos�totta a r�g�ta v�rt kapcsolatot Erd�ly fel�. Az �p�tkez�st sorozatos p�nz�gyi gondok �s botr�nyok k�s�rt�k, a befejez�s is sokat cs�szott. A vonalat a Magyar Keleti Vas�t �p�ttette, azonban hamarosan a magyar �llam tulajdon�ba ker�lt.
• 1871-ben Nagyv�rad v�lt az Alf�ld–Fiumei Vas�t kiindul� �llom�s�v�. Az Alf�ld–Fiumei Vas�tt�rsas�g (AFVT) 393 km hossz� Nagyv�rad–Esz�k–Vill�ny vonala abb�l a c�lb�l �p�lt, hogy az Alf�ld term�nyeit Budapest �rint�se n�lk�l, k�zvetlen�l lehessen a fiumei kik�t�be sz�ll�tani. Az 1869 �s 1871 k�z�tt hat r�szletben �zembe helyezett vas�tvonal utols� szakaszak�nt 1871. szeptember 14-�n ny�lt meg a Nagyv�rad–Csaba (ma: B�k�scsaba) k�z�tti vonal 87 km hosszban. A vonalat a trianoni hat�r kett�v�gta, �gy egy t�bb mint 50 km-es szakasza esik a mai Rom�nia ter�let�re Nagyv�rad–Nagyszalonta–K�tegy�n k�z�tt.
• 1882. augusztus 28. Megny�lt Magyarorsz�g els� k�z�ti vas�tja Nagyv�radon, melyet 1896. j�nius 27-ig kiz�r�lag tehersz�ll�t�sra haszn�lnak.
• 1885. m�jus 14. Megny�lt a Nagyv�rad–Bel�nyes–Vaskohi H�V V�radvelence–P�sp�kf�rd� k�z�tti vonala. Hossza: 2 km.
• 1886. j�nius 16. Megny�lt a Nagyv�rad–Bel�nyes–Vaskohi H�V Ront�–Dr�gcs�ke k�z�tti vonala. Hossza: 25 km.
• 1887. augusztus 19. Megny�lt a Nagyv�rad–Bel�nyes–Vaskohi H�V Dr�gcs�ke–Bel�nyes k�z�tti vonala. Hossza: 54 km.
• 1887. november 14. Megny�lt a Nagyv�rad–Bel�nyes–Vaskohi H�V Bel�nyes–Vaskoh (hossza: 27 km) �s Szombats�g–Rogoz–Dobrest (hossza: 10 km) k�z�tti vonala.
• 1887-ben a Bihari H�V �p�tette a Nagyv�rad (�ssipuszta)–K�r�sszeg–K�r�snagyhars�ny–K�tpuszta vasutat. Sors�t Trianon pecs�telte meg, nyomvonala – n�hol m�g a rozsd�sod� v�g�nyok is – a hat�r magyar oldal�n megszeml�lhet�. Magyarorsz�gra es� szakasza a K�r�snagyhars�ny–V�szt�–Gyoma-vas�tvonal r�sze.
• 1911. janu�r 28-�n ny�lt meg a Debrecen–Nagyv�radi H�V Debrecen–Nagykereki–Nagyv�rad vonala. A vasutat kett�metszette a trianoni hat�r, �gy a magyar oldalon csakNagykerekiig j�rnak a vonatok, a p�lya folytat�s�t Nagyv�radig f�lszedt�k.

A Tiszavid�ki Vas�t teljes vonalh�l�zat�t, bele�rtve a nagyv�radi �s aradi csatlakoz� �llom�sokat is, 1880. janu�r 1-j�vel az ugyanez �vi XXXVIII. t�rv�nycikk alapj�n �llamos�totta a magyar korm�ny. A Tiszavid�ki Vas�t 1858-ban megny�lt nagyv�radi vonalszakasz�n Biharp�sp�ki, az aradin K�rt�s �llom�son volt a Tiszavid�ki Vas�tnak sz�p felv�teli �llom�s�p�lete. A TVV felv�teli �p�leteinek tervcsal�dj�b�l a legnagyobb (v�rosi) �p�letalakzatot �p�tett�k fel Aradon �s Nagyv�radon. Mindegyik el�tt a TVV f�b�l �csolt, h�rom v�g�nyt fed� facsarnoka is �llt. A 19.–20. sz�zad fordul�j�n, amikor a M�V minden magyar v�rosban �j, a v�rosi k�z�p�letek sor�ba j�l ill�, reprezentat�v, a historizmus st�lusarchitekt�r�j�ban fogant �j �llom�s�p�letet telep�tett, akkor Nagyv�radon viszont helyi �p�t�sz k�zrem�k�d�s�vel a r�gi �llom�s�p�letet �p�tett�k �t. Nagyv�radon az �p�let ugyan�gy a renesz�nsz architekt�r�t t�kr�zi, m�gis elt�r� jelleg�, mint azt a M�V saj�t tervez�s� alkot�sain�l ismerj�k. Az 1980-as �vekben az �llom�s fedett peronj�nak �nt�ttvasb�l kesz�lt eredeti tart�szerkezet�t �s -oszlopait kicser�lt�k jellegtelen hegesztett tart�kra; az ok nyilv�nval� volt: t�ls�gosan zavar� volt l�tni valamennyi elemen a rajtuk „�ktelenked�” Budapest feliratot, ugyanis ott k�sz�ltek ezek a mesterdarabok. Ekkor t�ntett�k el a peron fel�li homlokzaton addig megb�jt, a falba eredetileg bedolgozott �nt�ttvaskorongot, melynek felirata: Nagyv�rad Magyar Cs�sz�ri �s Kir�lyi V�ros.

forr�s: wikip�dia