1862 szeptember�ben jelent meg az els�, modern �rtelemben vett nagyv�radi �js�g, a Bihar. A lap 1863. okt�ber 30-�n megsz�nt, majd 1867–1884 k�z�tt �jra megjelent. A lap tulajdonosa H�gel Ott�, szerkeszt�je Gy�rffy Gyula volt. A hivat�sos nagyv�radi �js�g�r�s kezdete az 1868-ban indult Nagyv�radi Lapokhoz f�z�dik. H�gel Ott� adta ki, Sipos �d�m szerkeszt�s�ben. 1870-ben megsz�nt. M�g ebben a �vben, j�lius 3-�n megjelent a Nagyv�rad c�m� napilap els� sz�ma. H�gel Ott� ebben is k�zrem�k�d�tt, f�szerkeszt�k�nt. A lap szerkeszt�s�t 1891-ben Iv�nyi �d�n (1854–1893) �js�g�r� vette �t.

1871 j�niusa �s decembere k�z�tt jelent meg a Biharmegyei K�zl�ny. 1874. j�nius 17-�n megjelent a Szabads�g c�m� napilap. Tulajdonosa �s kiad�ja Laszky �rmin, els� szerkeszt�je Dus L�szl� volt. 1895 szeptembere �s 1896 m�jusa k�z�tt Nagyv�radon tart�zkodott �s enn�l a lapn�l �js�g�r�skodott Kr�dy Gyula, 1900. janu�r 1-j�n pedig Ady Endre �rkezett Debrecenb�l �s � is a lapn�l dolgozott, 1903 okt�ber�ig.

1880-ban napvil�got l�tott a Biharmegyei Lapok, de csak n�h�ny lapsz�mig jutott el. 1892-ben jelent meg Nagyv�radon a Kataszteri K�zl�ny, az els� magyar f�ldm�r�si foly�irat. 1895-ben pedig a Tisz�nt�l c�m� napilap, ami 1898-ban k�thetente, majd hetente megjelen� lapb�l napilapp� v�lt, �s a korszak legjobb katolikus sajt�j�nak sz�nvonal�ra emelkedett.

1898 �sz�n Feh�r Dezs� lemondott a Nagyv�rad f�szerkeszt�s�g�r�l, �s p�r nap m�lva, 1898. okt�ber elsej�n �j lapot adott ki, a Nagyv�radi Napl�t. A lap liberalizmus fel� mutat� hangj�t Lovassy Andor szerkeszt� teszi k�vetkezetess�. V�rad tekint�lyes sz�m� zsid�s�ga – a gazdas�gi er�t k�pvisel� v�llalkoz�i r�teg - hamar mag��nak tekintette az �j kiadv�nyt, elfogadta �s ig�nyelte is a szerkeszt�s�g enyh�n radik�lis t�nus�t, az egyh�zellenes poz�ci�t se kifog�solta, lelkiismeretes olvas�ja, el�fizet�je lett a Nagyv�radi Napl�nak. 1901. december 10-t�l Ady Endre ide j�tt �t a Szabads�gt�l seg�dszerkeszt�nek. A lap utols� sz�ma 1934. janu�r 4-�n jelent meg. Sosem k�t�tt kompromisszumot a rom�n hatalommal, m�gis 15 esztendeig �llta a Trianon ut�ni megv�ltozott helyzetben a sarat s szolg�lta olvas�it.

Egy�b eml�t�sre m�lt� lapok �s els� megjelen�si �v�k: Sz�nh�zi �js�g (1900), Nagyv�radi Magyar Sz�npad (1901, r�vid ideig �lt), Nagyv�radi Sz�npad (1902), Nagyv�radi Friss �js�g(1902).

Eml�t�sre m�lt� egykori nagyv�radi publicist�k: R�dl �d�n, Rito�k Zsigmond, M�rkus L�szl�, Hlatky Endre, Feh�r Dezs�, Heged�s N�ndor, V�rady Zsigmond. A nagyv�radi redakci�k egyszersmind az �j magyar irodalomnak is m�helyei voltak, kor�bban Iv�nyi �d�n �s Thury Zolt�n, k�s�bb Ady Endre, Bal�zs B�la, B�r� Lajos, Dutka �kos, Em�d Tam�s, Juh�sz Gyula, Nagy Endre, Somly� Zolt�n neve min�s�tette a v�ros irodalmi �let�t.

forr�s: wikip�dia