Neve a r�gi magyar v�rad (= kis v�r) f�n�vb�l ered. A nagy el�tag Kisv�rd�t�l k�l�nb�zteti meg. M�r a 11. sz�zadban f�ldv�r �llott itt. Monostor�t I. (Szent) L�szl� kir�ly alap�totta. A mai v�r hely�n �p�lt 1083 �s 1095 k�z�tt, �s L�szl� ide telep�tette a bihari p�sp�ks�get. 1095-ben ide temett�k a kir�lyt, s�rja 1192-t�l zar�ndokhely lett.

1241-ben a tat�rok megostromolt�k, �s nagy harc ut�n �prilis 15-�n elfoglalt�k. A tat�rd�l�st Rogerius spalat�i p�sp�k, v�radi f�esperesCarmen Miserabile (Siralmas �nek) c�m� munk�j�ban �rja le. (Rog�riusz nev�t ma v�rosr�sz viseli.)

1390. m�jus 20-�n a kir�lyi p�r: M�ria �s Zsigmond jelenl�t�ben �ll�tott�k fel Szent L�szl� kir�ly aranyozott lovasszobr�t a sz�kesegyh�z el�. A szobrot a Kolozsv�ri-testv�rek k�sz�tett�k Czudar J�nos v�radi p�sp�k megrendel�s�re. Itt volt kanonok Janus Pannonius, p�sp�k Vit�z J�nos1445 �s 1465 k�z�tt, v�rkapit�ny Rh�dey Ferenc �s fia, aki erd�lyi fejedelem lett. 1474-ben Ali szendr�ib�g serege fosztotta ki a v�rost, de a v�rat bevenni nem tudta. Ezut�n v�r�t meger�s�tett�k.

�j sz�kesegyh�za 1752 �s 1779 k�z�tt �p�lt. A v�r ma is �ll, igen leromlott �llapotban van. A kommunista uralom �vtizedeiben a rom�n hat�s�gok mindent elk�vettek annak �rdek�ben, hogy a magyar m�ltra utal� eml�keket megsemmis�ts�k, meghamis�ts�k, illetve elrejts�k. �gy lett az eny�szet martal�k�v� a v�r is. A pusztul�sra �t�lt v�r el� magas t�mbh�zakat emeltek, hogy az �rdekl�d�k �s k�v�ncsi szemek el�l elrejts�k.1514-ben a parasztsereg hi�ba ostromolta. 1538-ban itt k�t�tt b�k�t I. Ferdin�nd �s Szapolyai J�nos. 1556-ban J�nos Zsigmond vez�re,Varkoch Tam�s ostromolta �s bevette. Az ostrom sor�n a v�ros �s a v�r csaknem teljesen elpusztult. 1598-ban a t�r�k eredm�ny n�lk�l ostromolta. 1613. okt�ber 27-�n a k�zelben �lt�k meg B�thori G�bor erd�lyi fejedelmet. 1660. j�nius 6-�n itt halt meg asz�szfenesi csat�ban hal�los sebet kapott II. R�k�czi Gy�rgy fejedelem. Ez �v j�lius 14-�n Ali pasa vette ostrom al� �s augusztus 28-�n elfoglalta. 1664-ben R�k�czi L�szl� megk�s�relte V�rad felszabad�t�s�t, 1689-ben B�deni Lajos �rgr�f ostromolta eredm�nytelen�l. K�zben 1685. okt�ber 15-�n itt fogatta el a v�radi pasa Th�k�lyt, akinek ezzel marad�k tekint�lye is elveszett, 1686. febru�r 1-j�n m�r hi�ba fogadta nagy pomp�val a pasa. 1692-ben Sigbert Heister t�bornagy szabad�totta fel a v�rost.

A 20. sz�zad elej�n a magyar kultur�lis �let egyik legjelent�sebb k�zpontja volt, Ady Endre k�lt� „Pece-parti P�rizsnak” nevezte.