Mai szhasznlattal: rszben a nyersanyagpiac beszklse, rszben a 70-es vekelkerlhetetlen kvetkezmnyeknt globalizldott az erdlyi vendgltsban a konyhai ajnlat, az asztalra kerlhetõ fogsok majdnem mindenike elvesztette sajtosan egyedi zt. gy vlt ltalnoss pl. a levesek kztt a Havaselvn rszben tlnyeglt balkni csorba, ami klnben egy igen zes fogs, ha eredeti recept szerint kszl. Ami jellemzõje, hogy gyakorl honban korpacibervel savanytjk. Erdlyben a lelemnyesebbje, s ezt ma gy tlaljk a legtbb helyen, citromsval savanytja s kihagyja a vegyes zldfûszer (sok kapor, zldpetrezselyem, zellerlevl s a klnleges zt klcsnzõ lestyn, vagy leustyn, Levisticum officinale a romn nevhez kzelebb ll erdlyi kiejts szerint) kzl ppen a di zû leustynt. Van ugyan ennek egy erdlyiestett vltozata is, ami ugyangy hssal s csontlvel, sok idnyzldsggel kszl, de savanyts nlkl, tejfls eresztkkel s helyenknt a magyar konyhban felletesen ismert friss trkonnyal (Artemisia dracunculus) zestve. Erdlyi csorbaknt szerepel, ha ott van, az tlapon. Ugyangy lett ltalnos a romn konyhtl klcsnztt pacalleves, amivel valsznû azrt bartkozott meg az erdlyi ember s klnskppen a szkely - aki alkalmasint "fljavtja" zellerlevllel, tlire eltett piros paradicsompaprika kockkkal a szn miatt -, mert elksztse szinte azonos a trkonyos brnyfejlevesvel, csakhogy ppen trkony nincs benne, helyette bõven van fokhagyma s tlire eltett ecetes, zld erõs paprika.
A kretek ltalban rizs, valamilyen prolt zldsg, br amita elrhetõ ron beszerezhetõ a kiskonyhk szmra is olajstõ, nem hinyzik a hasbburgonya sem, amit Erdlyben szalmakrumplinak neveznek utalva a szalmaszr s a burgonyahasb hasonl mreteire.
A fõ fogsok kztt klnlegessgnek szmt a kukoricadarbl kszlt puliszka, aminek fõzsi, stsi mesterei igazbl a romn psztorok, de ugyangy a gyimesi csngk, akik teljes htkznapi s nnepi trendet tudnak sszelltani belõle tejjel s klnfle tejtermkkel. ttermi tlapon a kmlõ trend ajnlatai kztt tallhat leginkbb tejfls, tehntrs puliszka, vagy juhtrs puliszka nven, vagy simn kretknt, ha az tlapon a ma mr klnlegessgnek szmt, amgy kznsges prkltek, papriksok mell. rdekes zkeverk a puliszka krtssel felszolglt tltike (romnul sarmalute), ami nem egyb, mint a trk konyhtl klcsnztt zld levlbe (brmilyen fogyaszthat zld levlbe) gngylt, rendszerint darlt, fûszerezett, leginkbb birka- vagy brmilyen hs. Halas vidken, s ebbõl kevs van Erdlyben, a puliszkt a Duna-deltbl klcsnztt recept szerint roston slt, fokhagymalvel (romn neve szerint: muzsdej, olajjal, sval, ha van kznl pr csepp fehrborral habosra kevert zzott fokhagyma) locsolt csuka mell. Erdlyben brmilyen hal mell. Marosludas hatrban tolakodan csbt egy halcsrda, ki lehet prblni taviponty vltozatban. A Felsõ-Maros mentn, Csikban a hegyipisztrng a nem is klnsen ritka csemege, a vendglõsk leginkbb a gyilkosti neveldbõl szerzik be. Nem ritka mr az Al-dunai sllõ, vagy a tengeri tokflk sem.
A Szkelyfldn rendszerint tros puliszka nven szerepel az tlapokon, s ezalatt minden esetben juhtrs rtendõ. Ha nem az, akkor nem az igazi. J rkrdezni. Ritka a desszertek kztt a gymlcs, van viszont fagylaltfle, n. gymlcskehely, stemny is korltozott vlasztkban. A gymlcskehely rendszerint konzervgymlcsbõl kszl, blcs dolog elõbb rkrdezni.Fontos pr mondatban az erdlyi konyha - klnben mr elõfordult - tjszavairl is megemlkezni. Az mr nem titok az anyaorszgi magyar szmra, hogy a burgonya az annak tjanknt kolompr, a szkelysgben inkbb pityka a kznapi neve. Az ltalnosan hasznlt diszntoros (kolbsz, mjas- s vreshurka, alkalmasint puliszkval felszolglva) diszn elõtagja tulajdonkppen a j serts erdlyi tjneve, mint ahogy a hurkt Erdlyben egyrtelmûen lesprolja a kznapi nyelv a vres vagy mjas mellõl. A zldsgek kzl a mr emltett petrezselyem, a murok (fehr, illetve srgarpa), a paszuly (bab), a Szkelyfldn ltalnos a romn nyelvbõl klcsnvett, ejts szerinti rd, vagy rdj a paprika nevre, illetve a vinette a padlizsn nevre. Ha tsztaflt mond az erdlyi, azt minden esetben a slt tsztra, stemnyre rti, nem a fõtt tsztra, mit lasknak nevez. A tjnevek azok, mint ltjuk, amelyek hinytalanul megmaradtak a klnben globalizld konyhban.
forrs:http://www.nagyutazas.hu
|