 Erdly cmere az ltalnos magyarzat szerint a hrom kivltsgos erdlyi nemzet: a magyar, a szkely s a szszjelkpeit egyesti. Valsznleg Bthory Zsigmond uralkodsa alatt, 1590-ben alakult ki.
A magyar nemzetet a fekete turulmadr, a szkelyeket a nap s a hold, mg a szsz szkeket (Khalom, Medgyes, Nagysink, Sebes, Szeben, Szszvros, Szerdahely) a ht vrs bstya jelezi. E cmerelemeket Erdly nll llamisga idejn az egyes fejedelmek sajt csaldi cmereikkel tvzve hasznltk. A cmerbrk helye sokig nem llandsult, hanem a pajzson bell vndorolt.
Hivatalosan Mria Terzia adomnyozta a nagyfejedelemsg rangjra  emelt Erdlynek 1765-ben. A cmermezt vrs plyaosztja kt rszre. Fent kk alapon arannyal fegyverzett, vrs nyelv, vgott fekete slyom (turul) talthat, jobbrl aranynaparctl (ma mr csak egyszer nap), balrl ezst fogy holdtl ksrve. Alul arany alapon ht vrs bstya fekete kapukkal s 2-2 ablakkal elltva tallhat kt sorban (4+3) elhelyezve.
Az Erdly cmerpajzst kettoszt vrs sv elszr I. Apafi Mihly 1666. vi tallrjn jelenik meg, azeltt sehol sem fordult el.
Az 1765-s Mria Terzia fle cmeren a pajzsot fejedelmi korona fedi. Kt oldaln allegorikus nalakok ksrik, jobbrl az igazsgossg, balrl a bsg, a jutalom szimblumai. Ezek – miutn Erdly 1848-ban egyeslt az anyaorszggal – mr nincsenek hasznlatban.
A cmer fellelhet beptve a magyar kzpcmeren (1867 utn), tovbb Romnia mai cmern is.
forrs: wikipdia
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
emelt Erdlynek 
