I. Csíksomlyó – Mária-kegyhely
Csíksomlyó ősi Mária-kegyhely. Búcsújáról már a XV. század elejétől említés történik. A pünkösdi zarándoklat 1567 óta, vagyis a nagyerdei (tolvajosi) győztes csata után tartják, annak emlékére, hogy a csíki és gyergyói katolikusság elhárította szülőföldjétől az erőszakos hittérítés veszélyét.
A fenti történelmi örökség folytán Csíksomlyón minden évben két búcsút tartanak a tavaszi, pünkösdszombati és az őszi Mária neve búcsút. A pünkösdi zarándoklat, a fent említett ok miatt, elsősorban a katolikus székelység életének nagy eseménye. Ez azonban nem zárja ki az egész erdélyi katolikus magyarság, de más felekezeti testvéreink részvételét sem, amennyiben a hely szellemének tiszteletben tartása mellet, igaz hittel és jó szándékkal érkeznek ide, hogy az itt töltött órák, napok élménye hozzájáruljon lelki tisztulásukhoz, megújulásukhoz.

II. Zarándoklat
A zarándoklatnak az utóbbi időben több formája alakult ki. Régi hagyomány szerint, közelebbi, de sok esetben távolabbi egyházközségek keresztaljai is gyalog teszik meg az utat Csíksomlyóra. A távolabbi vidékek búcsúsai ugyancsak szervezetten, társasgépkocsival vagy vonattal érkeznek Csíkszeredába és csupán a Szék útján fejlődnek fel keresztaljába. Sokak szervezetlenül jönnek, egyéni kezdeményezés alapján. A külföldi zarándokok társas kirándulás keretében érkeznek. Azok a külföldi csoportok, akik valamely testvérvárosi vagy községi kapcsolatuk folytán jönnek a búcsúra, jól teszik, ha a nevezett testvéregyházközség keresztaljához csatlakoznak.
A kegyhelyig megtett útnak egy közös jellegzetessége van: a búcsújárókat egyöntetű lelkesedés és áhítat hatja át, amelyet a Szűzanyához való érkezés, a vele való találkozás öröme táplál. Ezért illő, hogy az egész úton a keresztaljak vagy hasonló csoportok viselkedése – ahogy általában szokásban van – összhangban legyen a zarándoklat értelmével, végső céljával.

III. Otthoni előkészületek
A búcsús csoportok csak alapos előkészület után indulhatnak útnak. Lelkipásztoruk vezetésével ki kell jelölniük a zászlóvivő férfiakat és nőket, a csengettyűs fiatalokat, az előimádkozó és énekvezető híveket. Helyesen teszik, ha a menetoszlop elején a keresztalja helységjelző tábláját viszik. A tábla vivőit is ki kell választani.
Ha az egyházközség területén fúvószenekar létezik, ajánlatos felkérni, hogy kísérje el a keresztalját a búcsúra. Műsorukat a különböző szent énekek dallamaiból kell összeállítani. Világi nótákat nem illik játszani. 
Régi hagyományt őrizve, a szomszédos községek keresztaljai bevárják egymást, és a szokásos üdvözlet után együtt haladnak a kitűzött cél felé. A távolabbról indult keresztaljákat, amelyek a helységen átvonulnak, szép hagyomány ivóvízzel, esetleg kaláccsal megkínálni.

IV. Felvonulás
A kegytemplom elé érve, illetve a Kissomlyó nyergébe való felvonulás az érkezés sorrendjében történik. Kivételt képez a gyergyóalfalvi keresztalja, amelynek történelmi öröksége van a búcsú kezdetében. Ez a kegytemplom előtt marad, és bevárja a kordon indulását, amelyben a szent jelvények és a főpapság vonul. Előttük felsorakozva vezeti a menetet föl a hegyre, a hagyományos úton.
A kegytemplomhoz érkező keresztaljákat harangszó köszönti, hangosbemondó tájékoztatja a továbbiakról és karszalagos rendezők irányítják az előzetesen kijelölt útvonal felé. A kötetlenül érkező búcsúsok az általuk jónak vélt irányban vonulnak fel a hegyre, vigyázva arra, hogy ne zavarják és ne akadályozzák a keresztalják útvonalát. Mindenkinek be kell tartania a rendezők utasításait.
Megjegyzés: A búcsú napján reggel 6 órától gyónási és áldozási lehetőség van a sekrestyében vagy a kolostor négyszögű udvarában. Akik korábban érkeznek, igyekezzenek kihasználni ezt a lehetőséget.
A kegytemplomban külön őrség áll az oltár feljárójánál. A fölmenés a kegyszoborhoz jobbról balra történik. Ez az őrség vigyáz arra, hogy a Szűzanya kegyszobrához való fölmenetel csendben és rendben, nagyobb tolongás nélkül történjen. A kegytemplomba való be- és kivonulást úgy szervezik meg, hogy a templomhajó közepén vonuljanak előre az újonnan jött búcsúsok és a padok két oldalán menjenek ki a templomból, helyet adva az újabb csoportoknak.

V. Kordon
A kordon megszervezése és felvonulása: mind a régebbi, mind a felújított búcsújárások rendjében megkülönböztetett szerepe volt és van a kordonnak, annak a mozgó kötélkeretnek, amelyet a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium és a Segítő Mária Gimnázium, népviseletbe öltözött diákjai visznek, tanáraik felügyelete mellett. A kordon hivatott arra, hogy biztonságos védelmet nyújtson a tradicionális egyházi jelvények (kisbazilika jelvénye, a labarum) hordozóinak és a papságnak.
A kordon összeállítása a következőképpen történik: elöl népviseletbe öltözött fiú viszi a kisbazilika-jelvényt. Mögötte két pár székely ruhás fiú és lány halad, utánuk a Labarum, melyet e fent említett gimnáziumok 1–1 végzős növendéke visz. Ezeket tanáraik jelölik ki érdemük szerint. A Labarum után néhány ministráns gyermek, majd a papság következik. Az elmúlt évek tapasztalata alapján, de a rendtartás szempontjából is, fontos, hogy a kordonon belül csak liturgikus ruhába (legalább karingbe) öltözött papság vonuljon föl. A világi méltóságok, akik úgy akarnak részt venni a búcsús szentmisén, hogy a helyszínre a körmenettel vonulnak ki, nyomban a kordon után sorakozhatnak fel. Mellettük karszalagos kísérők haladnak.
A kordon előtt a következő sorrendben foglalnak helyet a résztvevők: legelöl a gyergyóalfalvi egyházközség keresztalja vagy annak képviselete. Utána a csíksomlyói passiójátékok testülete, saját zászlójukkal, majd a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium és a Segítő Mária Gimnázium vegyes kórusa (100–120 fő), a különböző szerzetesnők csoportjai és a jelen lévő lovagrendek, megfelelő sorrendben való felállításban. Végül következik a kordon és bezárja a menetet a világi méltóságok csoportja.
A kordon a kegytemplom előtti térről délelőtt 10.45 órakor indul a Kissomlyó-hegyére, harangszó kíséretében. A Salvator-kápolnánál a diákok vegyes kara elénekli az Egészen szép vagy Mária éneket, amelyet főpapi áldás követ. Ezek után továbbvonul a menet a Hármashalom-oltárhoz, a remetelak mögötti lemenőúton. Itt még egyszer eléneklik a diákok a fent említett Mária-éneket.

VI. Elhelyezkedés a Nyeregben
A Hármas halom-emelvény előtti térségen, az oda érkező keresztalják a tájegységeket jelző táblák körüli, kordonnal bekerített területen helyezkednek el. Irányításukat a karszalagos rendezők végzik. Minden keresztalja-vezető vigyázzon arra, hogy csoportjának tagjai a nekik kijelölt helyükön maradjanak és főleg a kordonok közötti szabad utat ne torlaszolják el. Azok a keresztalják, melyek ragaszkodnak azon ősi szokáshoz, hogy a Salvator-kápolnához fölmenjenek, ezt megtehetik, de úgy, hogy a Szenvedő-kápolna felől érkezzenek és a remetelak mögött ereszkedjenek le a térségre. Onnan a karszalagos rendezők irányítják tovább. Már a keresztalják megérkezésétől lehet szentgyónást végezni. Ezt a tájegységek területei között kijelölt helyen kell keresni. A gyóntató pap hollétét fehér zászló jelzi. Az oltáremelvény a főpapságnak, az együtt miséző papságnak, a kegytemplom kórusának és a ministránsoknak van fenntartva. A zarándokoknak tartózkodniuk kell attól, hogy erre a térségre bármilyen ürüggyel is behatoljanak.
A búcsú szervezői az oltártól hangosbeszélőn keresztül mindenről tájékoztatják a zarándokokat. A közérdekű tudnivalókon és a beérkező csoportok köszöntésén kívül, közös imák és szent énekek hangzanak el, amelybe a jelenlévők is bekapcsolódnak. A szervezők – munkájuk sokrétűségére való tekintettel – elvárják, hogy munkájuk közben ne zavarják. A szentmise előtt és alatt tilos bármilyen magánjellegű hirdetést közölni. Az előkészületi idő és a szentmise alatt semmiféle zenekar vagy énekkar nem szerepelhet, hacsak a szervezőbizottságtól erre engedélyt nem kért és kapott.
A beérkezett keresztalják és csoportok mindvégig a helyükön maradnak és imádságos lélekkel várják a szentmise kezdetét. A vezetők, egyháztanácsosok feladata, hogy felügyeljenek zarándokcsoportjuk viselkedősére: figyelmeztessék a hely szellemére, az esemény fenségességére és követeljék meg, hogy mindenki tartsa be az együttlét alapszabályait. A csíksomlyói búcsú minden résztvevőjét egyenlő, ugyanolyan jogok és kötelességek illetik meg. Közös erőfeszítéssel elejét kell vennünk annak, hogy egész csoportok csatangoljanak az erdőben, ott szórakozzanak, tüzet gyújtsanak, és ezáltal a búcsús közönséget zavarják. Szemetet szétdobálni ugyancsak illetlenség a szent helyen. Váratlan zivatar, zápor vagy jéghullás esetén arra kell vigyázni, hogy pánik ne törjön ki, s mindenki önmaga védelmén kívül, segítsen a mozgássérülteken vagy az idős híveken. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy ennyi ember nem tud egyszerre az eső elől menedéket találni.

VII. Szentmise
A búcsú és a szentmise lefolyását, látványát megörökíteni óhajtó filmezők, fényképészek a számukra kijelölt keretek között mozoghatnak. Előzetes engedélyt kell kérniük, hogy az oltár közelébe juthassanak filmezni. Semmiképpen sem engedhető meg, hogy az eseményeket zavarják, mindvégig központi helyeken forgolódjanak. Filmezni az oltár közvetlen közelében vagy annak előterére fölmenni tilos. Munkájuk közben legyenek tekintettel arra, hogy a zarándokok a szent cselekményeket látni, figyelemmel kísérni akarják. Ez minden filmezésnél és közvetítésnél fontosabb.
A karszalagos rendezőknek, de az egész közösségnek is szívügye kell legyen, hogy a szentmise közben oda nem tartozó emberek az oltárt ne tudják megközelíteni, zavart keltő viselkedéssel botrányt okozni.
Mindazok, akik a búcsú lefolyása alatt pénzt szeretnének a perselybe dobni, megtalálhatók a Máriapersely felírásos faládák a tájegységet jelző táblák közelében. Ezek mint adományok a kegyhely fenntartására és a búcsú rendezésére lesznek fordítva.
A szentmisén részt vevő búcsús hívek a legnagyobb áhítattal, átéléssel kapcsolódjanak bele a közös istentiszteletbe. Imádkozzanak és énekeljenek egy szívvel-lélekkel. Így lesz kedves és elfogadott Isten előtt legszentebb áldozatuk. Ahhoz, hogy pontosan tudják követni a liturgia menetét, használják a miserendet tartalmazó kis füzetet, amelyet a ferences atyák állítottak össze és a rendezők melletti fiataloktól lehet beszerezni.
Az ünnepi szentmise kezdete déli 12.30-kor lesz. Ne hagyja el senki a térséget a szentmise befejezése előtt. Szükség esetén hívják fel a rendbontók figyelmét az illő viselkedési normákra! Szentáldozáshoz szentmise közben lehet járulni. A szentáldozást a kordonok mentén szolgálja ki a papság. Az áldoztatók helyét sárga zászlók jelzik. Igen fontos, hogy aki áldozott, azonnal adja át a helyét a következő áldozónak, ő pedig a legrövidebb úton vonuljon vissza a helyére. Gyakoroljanak az Oltáriszentséghez járulók nagyfokú türelmet egymással szemben. Lassanként mindenkire sor kerül. Aki nem jut hozzá, hogy ott a helyszínen áldozzék, lent a kegytemplomnál a kolostor négyszögű udvarában lehet szentáldozáshoz járulni. Ott folyamatosan áldoztatnak. 

VIII. Levonulás
Az ünnepi szentmise befejeztével megkezdődik a levonulás a Kissomlyó térségéről. Az összes zarándoknak tudnia kell, ez is szerves részét képezi a pünkösdszombati búcsújárásnak. Szükséges, hogy lemondva minden sietésről és egyéni kezdeményezésről, be kell tartani az előre meghatározott sorrendet: a levonulás élén a gyergyóalfalvi keresztalja indul, majd a gimnáziumi diákok, végül az egyházi rendek és lovagrendek képviselői olyan sorrendben, ahogyan a felvonuláskor történt. A kordon zárja a menetet, melyet a világi méltóságok csoportja követ. Ezen élcsapat elhaladása után a térség nyugati oldalán elhelyezett keresztalják egymás után sorakoznak fel, kb. így: Gyergyó vidéke, Felcsík, Alcsík, Kászon, Udvarhelyszék, Háromszék, a külföldről jött zarándokok, a gyimesi községek keresztaljai, és így tovább. Azok a lelkipásztorok, akik egyházközségeik híveivel érkeztek a búcsúra, kívánatos, hogy levonuláskor is tartsanak velük. A kordon érkezését a kegytemplom elé, harangszó jelzi. Azok a keresztalják, amelyek azonnal indulnak haza, a kegytemplom előtt vesznek búcsút a Szűzanyától és a kegyhelytől. Azon búcsúsok számára, akik itt maradnak Somlyón éjszakai virrasztásra vagy éppen most érkeztek, szentmisén részt lehet venni délután 5 órakor a kegytemplomban. A templomtéren hangszórókon keresztül is bekapcsolódhatnak a szentmisébe. Az éjszakai virrasztók számára a kegytemplom nyitva marad.

IX. A búcsú fontossága
A csíksomlyói, pünkösdszombati és -vasárnapi búcsú fontossága: az írott és elektronikus média képviselői nagy számban vannak jelen. Esetenként egyenes adásban is közvetítik az eseményeket. Lényeges, hogy az egész ünneplés zökkenőmentes, méltóságteljes legyen. Televízióban és rádióadásokban a hallgatók százezrei figyelik a búcsú menetét. Vigyázzunk tehát, hogy jó benyomást keltsünk a nézőkben, hallgatókban.
A kereskedelmi egységek mindvégig, csak a számukra engedélyezett és meghatározott területen árusíthatnak. Tilos a kegytemplom környékén, a hegyre vezető utak mentén vagy fent a búcsúsok számára fenntartott területen sátrakat állítani, bármiféle kereskedelmet folytatni. 
Szombat délután a Csíksomlyón maradó zarándokok kapcsolódjanak bele a kegytemplom vagy a Szent Péter- plébániatemplom programjába (csángómise) vagy a virrasztásba. Egy pillanatig sem szabad elfelejteni, hogy az ünnep folytatódik, hiszen másnap pünkösdvasárnapja, a Szentlélek eljövetelének ünnepe.
Búcsús programok Csíksomlyón
Pünkösd szombatján: 6, 7, 8 és 9 órakor szentmisék a kegytemplomban, áldozások a négyszögletű udvarban, a templom- ban nincs ekkor áldoztatás. A kordon indulása 10.45-kor a kegytemplom előtti térről; Ünnepi szentmise: 12.30-kor a Hármashalomnál,; 17.00-kor szentmise a kegytemplomban; 17.00-kor csángó-mise a plébániatemplomban; 19.00-kor csíksomlyói passiójáték kezdése a kegytemplom előtt, folytatódik a hegyen. Éjszaka: virrasztás a kegytemplomban; virrasztás ifjúságnak a plébániatemplomban
Pünkösd vasárnapján: 6, 7 és 8 órakor szentmisék a kegytemplomban, áldozások csak a négyszögletű udvarban, a templomban nincs ekkor áldoztatás; 9.00-kor gyermek- és ifjúsági mise a plébániatemplomban; 10.30-kor ünnepi szentmise a kegytemplomban, 
Hétfőn: 10.30-kor ünnepi szentmise

orrás:http://www.utazas-erdelybe.hu