A kegyhely

A legdr�g�bb kincs: a kegyszobor, Sz�z M�ria kegyszobra Cs�ksomly� leg�rt�kesebb m�kincse. Azt mondj�k r�la, hogy a vil�gon a legnagyobb kegyszobor. Magass�ga a koron�val egy�tt 2,27 m�ter. H�rsf�b�l van faragva, gipsszel �s fest�kkel bevonva. Az id�k folyam�n volt �jrafestve, amelyet mutat a lekopott helyeken a fest�kr�teg. Sz�zadunkban m�r tiltva volt, ma is tilos b�rmilyen m�dos�t�s vagy fest�s a kegyszobron. Keletkez�s�r�l nincs t�rt�nelmi igazol� irat. Megsemmis�lt a tat�rpuszt�t�sok alkalm�val. Szak�rt�i vizsg�lat alapj�n pr�b�lnak a tud�sok v�lem�nyt alkotni eredet�r�l. St�lus�b�l �t�lve, k�z�p-eur�pai renesz�nsz alkot�s. Keletkez�s�t az 1510–1520-as �vekre teszik. Ebben a korban �lt �s m�k�d�tt, s�t farag�szati iskol�t tartott fenn Nagyszebenben �s Brass�ban Veit Stoss alkot�m�v�sz. �gy �t�lik, lehet, hogy az � vagy n�vend�keinek a m�ve. De van egy k�zelebbi felt�telez�s is: megt�rt�nhet, hogy a kegyszobor farag�ja egy cs�ksomly�i ferences tan�t� vagy n�vend�k. Cs�ksomly�n a bar�toknak volt farag�- �s fest�m�helye abban az id�ben. K�s�bb is fenn�llt ez az int�zm�ny, amelyet akkori kifejez�ssel k�p�r�iskol�nak neveztek. Ezen elm�letnek tart�i arra hivatkoznak, hogy a Madonn�nak sz�kely le�ny arca van. Fiatal l�ny-arc. K�ztudott dolog, hogy a n�metorsz�gi templomok M�ria-szobrai k�z�pkor� n�t �br�zolnak. Azt is sejtetik a kutat�k, hogy semmif�le n�v vagy megjegyz�s nincs a kegyszobron. Egy ferences testv�rt�l kitellett, hogy al�zatoss�gb�l nev�t elhallgatta. 

Mit �br�zol a kegyszobor?
A „Napba �lt�z�tt Asszonyt". (Sz. J�nos ap. Jelen�sek, 1, 1.) 
M�r a III. sz�zadban tagadni kezdt�k az eretnekek Sz�z M�ria istenanyas�g�t. A k�z�pkorban megism�tl�d�tt ez az eretnek tan�t�s. K�l�n�sk�ppen a bogumilok �s a huszit�k k�r�ben. (B�lint S�ndor: Sacra Hungaria, Szeged, 1943.) A katolikus alkot�m�v�szek ebben a korban mintegy hitvall�snak sz�nt�k a Sz�z M�ria ilyen form�n val� �br�zol�s�t: a Nap sugaraiba �lt�z�tt Istenany�t, karj�n a gyermek J�zussal, l�ba alatt a Hold, fej�n 12 csillagb�l koszor�. A Madonna l�ba alatt l�v� hold k�p�be egy torz emberarc van mint�zva. Azt mondj�k, hogy ez �riusnak, a Sz�z M�ria istenanyas�ga tagad�j�nak a k�pe. M�g kir�lyn�k�nt is �br�zolja alkot�ja: fej�n kir�lyn�i koron�val, jobb kez�ben jogarral. A kegyszobor, M�ria �s J�zus fej�n l�v� koron�kr�l megjegyezz�k, hogy ezen eredeti koron�kon k�v�l a XVIII. sz�zad v�g�n, Batthy�ny Ign�c erd�lyi megy�sp�sp�k ez�st koron�kat k�sz�ttetett, �s att�l fogva legal�bb 150 �ven �t ezen ez�st koron�k d�sz�tett�k a M�ria �s J�zus fej�t. Most a kolostor kincst�r�ban �rzik az �rt�kes erekly�ket. Megjegyezz�k, hogy Batthy�ny Ign�c p�sp�k�t az ind�totta a fenti j�t�tem�nyre, hogy k�r�s�re, a Sz�zanya k�zbenj�r�s�ra meggy�gyult f�j�s l�ba. A fogadalmi eml�kek t�bl�j�n a nagy ez�st l�bforma a nagy p�sp�k adom�nya, gy�gyul�s�nak eml�k�re. Ugyancsak Batthy�ny p�sp�k az, aki a somly�i bar�tok k�r�s�re alapos vizsg�latot rendelt el a Sz�z Anya kegyhely�n t�rt�nt csod�kr�l, csod�s gy�gyul�sokr�l (1798-ban) �s Csud�kkal jelesked� seg�t� M�ria c�met adta a kegyszobornak. (P. Boros Fortun�t OFM: Cs�ksomly�, a Kegyhely c�m� k�nyve, 64. oldal.) M�g igen sok csod�s esem�ny �s imameghallgat�s van le�rva az eml�tett k�nyvben, amit nem k�v�nunk mind felsorolni. N�h�ny jellemz� csod�t, imameghallgat�st vagy �ppen legend�s esem�nyt m�gis megeml�t�nk. Valamikor a XVI–XVII. sz�zadban a Sz�zanya fej�n l�v� koron�t k�tfel�l k�t angyal tartotta kez�ben, a fejt�l kb. 20–25 cm magasan. Amikor az angyalok r�engedt�k a kegyszobor fej�re a koron�t, valami katasztr�fa fenyegette a kolostor lak�it vagy a n�pet. Ez be is k�vetkezett. – Amikor a h�vek �gy l�tt�k, hogy szomor� Madonna arca, ugyancsak valami v�szt vagy h�bor�t jelzett. Az 1626-os �vekben egy jezsuita misszion�rius Somly�ra j�tt, �s itt besz�lt�k a n�pek, mi t�rt�nt a k�zelm�ltban: Szentmise k�zben feh�r k�dgomolyag j�tt ki a sekresty�b�l, k�r�z�tt a kegyszobor f�l�tt �s n�h�ny k�r ut�n a templomban l�v� h�vek f�l� sz�llt �s ott eloszlott. Term�szetesen, a h�vek nagyon megr�m�ltek. Az nincs f�ljegyezve, hogy mit jelentett ez a l�tv�ny. – 1746. december 26-�n �s 1747. janu�r 8-�n – mindk�t esetben ugyanaz a jelenet t�rt�nt. A szentmise alatt a Sz�zanya karj�n l�v� kis J�zus kez�ben fell�ngolt a toll-d�szvir�g. Sok�ig l�ngolt �s azut�n kialudt. A h�vek azt hitt�k, hogy a gyerty�t�l meggy�lt a kegyszobor. A jelenet ut�n megvizsg�lt�k, de a kis J�zus kez�ben l�v� toll-d�szvir�gon vagy a kez�n a perzsel�snek m�g nyomait sem tal�lt�k. Ezt az esem�nyt hivatalos kivizsg�l�s k�vette az egyh�z r�sz�r�l, a pl�b�nos, a gondnok �s t�bb szemtan� bizony�t�s�val. (Losteiner: Chronologia 556. p.) Az 1661-es tat�r–t�r�k puszt�t�s alkalm�val a kegyszobrot nem siker�lt elrejteni, amit bizony�t a k�vetkez� legend�s t�rt�net: a tat�r puszt�t�k behatolva a kolostor falai m�g�, felgy�jtott�k a templomot �s a vele egy f�d�l alatt l�v� kolostort. A kolostor udvar�ba menek�lt n�pet halomra gyilkolt�k. Csak az er�seket k�m�lt�k meg, akiket rabs�gba hurcoltak. A templomban elrejt�z�tt n�p a kegyszoborhoz menek�lt, �s k�ny�rg�tt a szent Sz�zh�z, hogy v�dje meg �ket. A tat�r vez�r l�tta, hogyan b�jnak a kegyszoborhoz az emberek, gondolta, hogy ez a szobor valami nagy kincs lehet. Elhat�rozta elsz�ll�t�s�t. De amikor szek�rre tetette, n�gy, hat, de nyolc �k�r sem tudta megmozd�tani a szekeret. Akkor ledobatta a szobrot �s kardj�val hozz�v�gott. (A kegyszobor nyak�n �s homlok�n most is l�that� a v�g�s �s karcol�s helye.) A tat�r vez�rnek karja megb�nult, �s erre megr�m�lve, elmenek�lt. Teh�t a kegyszobor a felgy�jtott templomban volt. T�znek vagy f�stnek nyoma sincs rajta. H�t ez nem nagy csoda? Rendk�v�l sok csoda �s imameghallgat�s t�rt�nt sz�zadokon �t, a kegyszobor el�tt bizalommal elmondott k�r�s hat�s�ra. Beteg, rem�nyvesztett, s�lyos probl�m�kkal k�szk�d� emberek nyertek vigasztal�st �s gy�gyul�st testi-lelki sebeikb�l. Ennek eml�k�t hirdeti a fogadalmi t�rgyak t�bl�ja a nagy olt�r f�l�tt. Lent pedig, 1945-tõl napjainkig, a m�rv�nyt�bl�k t�mkelege. Mind megannyi bizony�t�ka, hogy mindenki, aki hittel �s bizalommal k�ri a Boldogs�gos Sz�z M�ria seg�ts�g�t, meghallgat�sra tal�l. Ebben van a kegyhely csod�latos var�zsa. 

A kegyszobor �rint�se, simogat�sa
Megeml�kez�nk m�g n�mely n�pi hagyom�nyr�l, szok�sr�l, amelyek a b�cs�j�r� helyeken, a kegyszoborral vagy a t�rt�nelemmel kapcsolatban maradtak fenn a gyakorlatban. �ltal�nos n�pi hit �s hagyom�ny, hogy a kegyszobor meg�rint�se, simogat�sa kegyelemmel j�r �s hat�sos eszk�z, hogy a Sz�zanya meghallgassa a h�v� k�r�s�t. Ez a vil�g minden b�cs�j�r� hely�n gyakorlatban van. Pl. Lourdes-ban, ahol a barlangn�l l�v� M�ria-szobrot nem �rik el a zar�ndokok, annyira magasba van helyezve, az alatta l�v� szikl�t simogatj�k. 
B�lint S�ndor, a n�pi szok�sok, hagyom�nyok kutat�ja �s ismer�je a k�vetkez�, az egyh�z �ltal is elfogadott magyar�zat�t adja ennek a gyakorlatnak. (Sacra Hungaria, 102–103. o.) „A dolgok, kultikus szertart�s �ltal m�r a pog�ny n�pekn�l is m�gikus sz�nezetet nyertek (tabu, totem stb.), a katolikus gyakorlatban pedig szent�lm�nny� v�lnak, amelyeknek az egyh�zi felfog�s, meg a bel�le fakad� j�mbor n�phit �rtelm�ben egyar�nt k�l�nleges foganatoss�guk, kegyelemk�zl� erej�k van. A k�l�nb�z� t�rgyak, a szentel�s �s �ld�s �ltal karizmatikus jelleget nyernek. Az egyh�z teh�t a r�giek szimbolikus term�szetszeml�let�t elismerte, megszentelte, m�v�szet�ben �s liturgiarendszer�ben f�lhaszn�lta. �gy keletkeztek az egyh�zban a szent�lm�nyek (v�zszentel�s, gyertyaszentel�s, t�rgyak meg�ld�sa...). A szent�lm�nyek �t- meg �tsz�vik n�p�nk szem�lyes �let�t, mindennapi munk�j�t. Eg�szs�get �s oltalmat k�z�lnek a benn�k b�z�kkal." Ez�rt van az, hogy a b�cs�j�r� helyeken megszenteltetik a pappal kegyt�rgyaikat (r�zsaf�z�rt, imak�nyvet, vall�sos �rmeiket), elviszik a kegyszoborhoz �s hozz��rintik. �gy �rzik �s �gy tudj�k, hogy a szentelm�nyb�l �s kegyszoborhoz �rintett t�rgyakb�l misztikus kegyelem �rad r�juk �s mindazokra, akiknek otthon �tadj�k. Nagyon sokszor magukkal viszik a b�cs�ra otthon maradt betegeik ruh�it, t�rgyait, hozz��rintik a kegyszoborhoz, �s a Sz�zany�nak aj�nlj�k �ket. A h�v� kereszt�ny tudat�ban van annak az igazs�gnak, hogy Sz�z M�ria, J�zus Anyja k�zben tud j�rni Szent Fi�n�l az �gben, teljes�teni tudja k�r�seiket. Az imameghallgat�snak egyetlen titka az er�s hitben �s fenntart�s n�lk�li bizalomban rejlik. Az emberben l�v� misztikum, amellyel k�ri �s fogadja az Istent�l j�v� jelz�seket, kegyelmeket, olyan t�nyez�, amelyet a mai fejlett tudom�ny �s technika sem tud megmagyar�zni vagy t�llicit�lni. Nagy titok az ember, m�g nagyobb titok az ember szellemi vil�ga. Milyen nagy jelent�s�get tulajdon�tanak a kegyszoborhoz �rintett szentk�p erej�nek �lljon itt a k�vetkez� feljegyzett t�rt�net: 1749 j�nius�ban Szentiv�nyi Mih�ly feles�ge, Boros Zsuzsanna L�v�te mellett, a kiruji f�rd�ben tart�zkodott unok�val. N�h�ny nap m�lva a harmadik unoka, Tam�s, aki kb. 7 �ves lehetett, mindenki megr�k�ny�d�s�re, hirtelen meghalt. A szerencs�tlen nagyanya tan�cs �s rem�ny n�lk�l �llt a rengeteg erd� k�zep�n. K�rnyezet�t megk�rte, menjenek L�v�t�re, �s a halott gyermek r�sz�re hozzanak kopors�t. Õ pedig bement a halott gyermekhez �s imak�nyv�b�l kivette a boldogs�gos Sz�z cs�ksomly�i k�p�t, r�tette a halott gyermek test�re �s t�rdre borulva, k�rte a Sz�z k�zbenj�r�s�t. H�rom �ra m�lva a k�r�l�ll�k nagy r�m�let�re a halott gyermek fel�bredt. A nagyanya h�rviv� �tj�n �rtes�tette a Szebenben tart�zkod� �desany�t �s k�rte, hogy h�l�b�l, k�sz�ttessen akkora eml�kt�rgyat ez�stb�l, mint amekkora az imak�nyv volt, amelyb�l kivette a k�pet. El is k�sz�ttette, �s �tadta egy ferences aty�nak, aki elhozta Somly�ra. (Losteiner: Chronologia 559 p.) 

K�l�n�s szok�sok
A h�vek a b�cs�j�r� helyr�l szent�lm�nyeket szoktak magukkal vinni: �nmaguknak oltalmaz� eml�keztet�s�l, az otthoniaknak pedig b�cs�fi�ul, kegyelmi aj�nd�kul. A szegedi b�cs�sok indul�skor M�riaradn�n z�ld �gat t�rnek �s visznek kez�kben, ami azt jelk�pezi, hogy lelk�k mintegy kivir�gzott kegyelemben, a b�cs�j�r�s alkalm�val. Ugyanezt elmondhatjuk a cs�ksomly�i b�cs�sokr�l is: a zar�ndokok ny�rfa�gat visznek magukkal. Kez�kben, csomagjukon, tariszny�jukon, �jabban a szem�lyg�pkocsit, s�t az aut�buszt is, amelyen utaznak, z�ld ny�rfa�ggal d�sz�tik f�l. Honnan ez az �si szok�s, hogy �ppen ny�rfagallyakkal d�sz�tenek? Mi ezt a val�sz�n� magyar�zatot adjuk, amire a mai b�cs�s m�r nem is gondol: bizony�ra 1567-ben a hargitai gy�zelem ut�n, a hegyr�l val� levonul�skor �s a Somly�ra val� f�lmenetelkor �ppen z�ld ny�rfa�gakkal d�sz�tett�k gy�zelmi lobog�ikat. Mert m�jus v�g�n a ny�rfa z�ldell a legszebben. Azt�n van egy n�pi hagyom�ny: a b�cs�r�l hazavitt ny�rfa�gat beteszik a „bels� szob�ba", m�g csak el nem hervad. Megsz�ml�lj�k, h�ny levele van, �s a csal�dnak naponta annyi �dv�zl�gyet kell elmondania, ah�ny lev�l van az �gakon. Ezt az im�t Sz�z M�ria tisztelet�re, a csal�d eg�szs�g��rt, boldogs�g��rt kell felaj�nlani. Amikor egy lev�l elhervad az �gr�l, megsz�nik az imak�telezetts�g.
A b�cs�fia rendszerint szentk�p vagy �ppen a kegyk�p m�solata, olvas�, �rem vagy valamely m�t�rgy, mely a b�cs�ra eml�keztet. Ezeket a b�cs�sok megszenteltetik pappal, majd a kegyszoborhoz �rintik. Az a bens�s�ges hiedelem vez�rli �ket, hogy a kegyk�p csodatev� hat�s�b�l, seg�t� erej�b�l valami a b�cs�fi�ba besug�rzik. Ezen kegyt�rgyakat otthon elteszik vagy szeretteiknek adom�nyozz�k. Az a tudat �l lelk�kben, hogy a somly�i seg�t� M�ria vel�k van kegyelm�vel, �ld�s�val. A gyerekeknek sz�nt b�cs�fia k�z�l a m�zeskal�cs a legjellegzetesebb. A m�zeskal�cs valamikor kultikus eledel, vagyis szentelm�ny volt. Megett�k, hogy mintegy megszentel�djenek ezen eledel �ltal.

forr�s:http://www.utazas-erdelybe.hu