Kolozsv�rott kereszt�l halad az E60-as eur�pai �t (B�cs–Nagyv�rad–Kolozsv�r–Bukarest). Ugyanakkor hi�nyzik az �sszek�ttet�s azeur�pai 4-es folyos�val (Arad–D�va–Gyulafeh�rv�r–Segesv�r–Brass�–Bukarest–Konstanca), illetve az orsz�g �szakkeleti r�sz�n h�z�d� eur�pai 9-es folyos�val. Az �thalad� k�z�ti �ruforgalom terjedelme �s a megfelel� elker�l� k�rgy�r� hi�nya megterhelik a v�ros bels� forgalm�t �s szennyezik a k�rnyezetet.

A vas�ti k�zleked�s tekintet�ben a v�ros k�zvetlen �sszek�ttet�ssel rendelkezik Rom�nia �sszes nagyobb v�ros�val. A Kolozsv�r–Budapest �tvonalon m�r n�gy nemzetk�zi vonat k�zlekedik (Corona, Bihar, Hargita �s Ady Endre). A k�zponti p�lyaudvar mellett a v�rosnak m�g k�t vas�ti p�lyaudvara is van: a kolozsv�ri „kis” �llom�s �s a Cluj-Napoca Est-nek vagyis Kelet-Kolozsv�rnak nevezett szamosfalvi �llom�s.

A v�rosnak nemzetk�zi rep�l�tere van, amely Kolozsv�r keleti fel�n helyezkedik el, 6 kilom�terre a k�zpontt�l. A rep�l�t�r forgalma �vente kb. 800 000 utas, ennek k�tharmada nemzetk�zi j�ratokon utazik.

A v�ros utcah�l�zata 662 km hossz�, ebb�l 443 km van korszer�en felszerelve. A t�megk�zleked�s 342 kilom�ternyi �tvonalon zajlik, aut�buszok, trolibuszok �s villamosok seg�ts�g�vel.

2004-ben megkezd�dtek egy �j aut�p�lya munk�latai a Bukarest–Brass�–Kolozsv�r–Nagyv�rad �tvonalon. 2005-ben az erd�lyi aut�p�lya �p�t�s�t finansz�roz�si okok miatt felf�ggesztett�k, 2006 �prilis�ban viszont az �p�tkez�s �jraindult, miut�n a rom�n korm�ny �s az amerikai Bechtel c�g meg�llapod�sra jutottak.

forr�s wikip�dia