A n�v latin mell�kn�vk�nt (Clusiensis) (a.m. k�r�lz�rt?) m�r 1177-ben felbukkant �r�sos form�ban. F�n�vk�nt az els� eml�t�se 1213-b�l maradt fent: de castro Clus. A magyar Kulusuar els� ismert el�fordul�sa 1257-es. A Kolos el�tag az eredeti Clus-b�l fejl�d�tt ki. Nem csak Kolozsv�r nev�ben jelenik meg, hanem el�fordul Vas �s Zala megy�ben is. Egy m�ra m�r t�lhaladott �ll�spont szerint a Clus a latin clausa sz�b�l alakult, teh�t a v�ros neve „dombokkal k�r�lvett z�rt ter�let” lenne. Ezt a n�zetet a hangtani �talakul�sok szab�lyszer�s�gei nem t�masztj�k al�. M�sik v�lem�ny szerint a feln�met klus (= hegyszoros, hegyi patak viz�t felduzzaszt� zsilip, g�t) sz�b�l �tvett szl�v kluzs-b�l val�, melynek ugyanaz a jelent�se. A nyelv�szet mai �ll�spontja szerint a helyn�v szem�lyn�vb�l sz�rmazik, abban azonban nincs egyet�rt�s, hogy az eredet a n�met Nikolaus, a szl�v Miklus vagy az �rp�d-kori magyar Mikluslenne.

R�gi latin neve, a Napoca vitatott felt�telez�sek szerint d�k nemzets�gn�v lehetett. 1974-ben, az egykori Napoca r�mai munic�piumi rangra emel�s�nek 1850. �vfordul�ja tisztelet�re illesztett�k nev�hez a Napoca ut�tagot.

forr�s wikip�dia