"A dlkeleti irnybl lefoly Poklos pataknak Marosba szakadsnl egy lomberdk ltal koszorzott hegyfok szgellik ki. – Ez Nagyerd nevt a tetejt koronz s oldalait bort tbb szz hold kiterjeds azon csereerdrl veszi, mely itt ezen erdszegny vidken a Nagyerd elnevezst jogosan kirdemli. Ezen hegysgnek vg elfokt Somostetnek nevezik; ott vannak Vsrhelynek szp nyaralkkal, borhzakkal s csinos gloriettekkel tarkzott szli (mely szlk Trbely nevet viselnek). Maga a vros e hegyfoknak trbe enysz legals lpcszetn s annak a Maros ltal krlkanyargott szak-nyugati aljn igen regnyesen s festileg fekszik, s fknt az alulrl jv eltt egy tekintlyes nagy vrosnak tnik fel; mint mellkelt – ezen oldalrl felvett – czmkpnk is lttatja. Ha Vsrhely a tvolbl klttt vrakozsnak nem is felel meg, azrt az mgis a Szkelyfld legnagyobb, legszebb vrosa, melynek kzel 12.000 lelkes s szorgalmas magyar lakosa van (1858-ki hivatalos sszers szerint 11.710), mi az 1837-ki npszmllskor tallt 7348 llekhez viszonytva igen kedvez npszaporodst mutat. Ezen lakossg kivtel nlkl szkely, mert gy a kevs szm keleti vallsak, a luthernusok, zsidk s leteleplt idegenek teljesen el vannak magyarosodva. E npsg igen nagy rtelmisgi jrulkot d; mit a kir. tbla, a reform. fiskolja s a kath. gymnsium itt lte hovatovbb rvendetesen gyarapt, e mellett polgrsgnak igen nagy rsze ipart, kereskedst z, de azzal kapcsolatosan – mint minden szkely vros lakossga – a fld s- szlmvelst is nagy elszeretettel gyakorolja."

Forrs: wikipdia
|