Ezen a vid�ken m�r az �skorban is volt emberi telep�l�s, ami a Maros k�zels�g�nek, illetve a dombokon kiterjed� hatalmas cserfa- �sb�kkerd�knek k�sz�nhet�. Az els� telep�l�s, amelyet t�nylegesen a mai Marosv�s�rhely el�dj�nek tekinthet�nk, a 11. sz�zadbanalakult ki. Az 1323-b�l sz�rmaz� els� �r�sos eml�t�se Novum Forum Siculorumnak nevezi a v�rost. A 15. sz�zad els� fel�ben Marosv�s�rhely m�g mez�v�ros volt �s Marossz�knek volt al�rendelve. Viszont id�vel mind �n�ll�bb lett, �s egyre t�bb kiv�lts�got kapott az uralkod�kt�l. Az els� bir�i kiv�lts�got M�ty�s kir�ly aj�nd�kozta a v�rosnak 1470-ben, majd ezt 1482-ben egy v�s�ros kiv�lts�g is k�vette. B�thory Istv�n fejedelemt�l Izabella kir�lyn�ig m�g sz�mos kiv�lts�got kapott, m�g v�g�l megkapta a szabad mez�v�rosi rangot. 1601-ben a 15 �ves h�bor� nyom�n a cs�sz�ri zsoldosok Basta Gy�rgy vezet�s�vel fel�gett�k v�rost. A v�ros fel�get�se ut�n megn�tt az ig�ny egy falakkal k�r�lvett v�r �p�t�s�re, ez�rt ennek az �p�t�s�nek neki is kezdtek, ekkor kapta meg Marosv�s�rhely a szabad kir�lyi v�ros rangot. A v�rosi �let csak a 18. sz�zad sor�n kezdett kibontakozni, de igazi lend�letet a 19. sz�zad v�g�n, illetve a 20. sz�zad elej�n Bern�dy Gy�rgy polg�rmesteri mand�tuma alatt vett.

(forr�s: wikip�dia)