Segesvr trtnelmi kzpontja 1999 ta a kulturlis Vilgrksg rsze.
Segesvr vrosa Erdlyben, a szszok fldje szaki hatrn fekszik; egyike az Erdly nmet nevt ad ht vrnak. A vrosban napjainkig fennmaradtak a kzpkori nmet ptszet memlkei. Az vente megrendezett Kzpkori Fesztivl a vrosnak ezt a kzpkori hangulatt prblja turisztikai szempontbl kiaknzni.
-
Csizmadia-torony (1681)
-
Diklpcs (1642): 172 fokbl ll fedett lpcs, amely a vr ftertl a vrhegyre vezet.
-
Evanglikus gimnzium (17. szzad eleje); ma Josef Haltrich egykori igazgat nevt viseli
-
Evanglikus vrtemplom nmet nevn Bergkirche. Az ptst 1350-ben kezdtk, majd 1429-1488 kztt tptettk. A Segesvri hegyi templom 1345 s 1525 kztt plt. Az 1991-1999 kztti restaurlsrt s tartszerkezetnek megerstsrt Europa Nostra-djjal tntettk ki.
-
Jrvnykrhz temploma
-
Kolostortemplom: 1484-1515 kztt plt, a 13. szzadi domonkosrendi kolostor helyn. A templomban tallhat egy 1440-ben ksztett bronz keresztelmedence, egy 13. szzadbeli, 35 darabbl ll keleti sznyeggyjtemny, s egy 1680-ban ksztett barokk oltr.
-
Kovcs-torony (1631)
-
Leprsok temploma: A vrosfalon kvl tallhat, a 15. szzadban plt. A leprsok nem mehettek be a templomba, hanem a pap ment ki hozzjuk a templom kls faln tallhat szszkre.
-
Ktlver-torony
-
Mszros-bstya
-
Mszros-torony (12. szzad)
-
ratorony A vr fbejrata, a kzpkori vrosi tancs szkhelye. A tbbi toronytl eltren nem a chek vdtk, hanem a vrosi katonasg. Eredetileg a 14. szzadban plt; az 1677-ben az elz vi tzvsz kvetkeztben jjptettk. A tet sznes cserepei az 1897-es restaurls alkalmval kerltek a helykre. Az rt Johann Kirschel ksztette 1648-ban. A toronyban jelenleg mzeum tallhat.
-
Szab-torony (14. szzad)
-
Szcs-torony
-
Timr-torony
-
Trle-kapu
-
Vr: Els emltse 1280-ban trtnt. A vros kzpontja a vrfalakkal, tornyokkal erdtett Vrhegyen volt. Eredetileg a fal 4 mter magas s 930 mter hossz volt, ezt az vszzadok alatt folyamatosan magastottk, bvtettk. A vr ma is lakott. A 14 tornybl 9 mai is ll, a borblyok, a lakatosok, takcsok s a kdrok tornyai mr nem lteznek.
(forrs wikipdia)
|