A nemzetis�gi �s felekezeti megoszl�s adataib�l egy�rtelm�en l�tszik, hogy a jelenkori Erd�ly egy soksz�n�, multikultur�lis r�gi�ja Eur�p�nak. Ez nem is csoda, hiszen itt tal�lkoznak a k�z�p-eur�pai �s a balk�ni hat�sok, vall�silag pedig a katolikus, protest�ns �s ortodox kereszt�nys�g v�laszt�vonal�ban fekszik.

• Kultur�lis �s tudom�nyos int�zm�nyek

A 19. sz�zadban l�trej�tt Erd�lyi M�zeum-Egyes�let (r�viden EME) erd�lyi tudom�nyos akad�miak�nt m�k�d�tt. 1874-ben adta ki az els� saj�t tudom�nyos foly�irat�t Erd�lyi M�zeumn�ven, aminek szerkeszt�je volt Brassai S�muel is. 1885-ben alakult az EMKE (Erd�lyi Magyar K�zm�vel�d�si Egyes�let), amely a n�pnevel�s mellett, az erd�lyi sz�rv�nymagyar vid�kek probl�m�ival is igyekezett foglalkozni.

A sz�szok �n�ll� kultur�lis int�zm�nyekkel rendelkeztek. Ezek egy r�sze, �gy a Brukenthal k�nyvt�r is, Szebenben m�k�d�tt.

• �p�t�szet 

A jelenkori Erd�ly v�rosaiban a dualizmus idej�n sz�mos leny�g�z� �p�letet emeltek. Minden jelent�sebb erd�lyi v�rosban v�rosh�za, v�rmegyeh�za, vas�t�llom�s, b�r�s�gi �p�let, gimn�zium �p�lt, amelyek jellegzetes arculatot adtak a sz�zadfordul� v�rosainak. A m�v�szeti �let k�zpontjaiban, Kolozsv�ron �s Nagyv�radon sz�nh�z, Marosv�s�rhelyen Kult�rpalota�p�lt.

• K�pz�m�v�szet

A v�rosok k�zterein - a magyar �llam t�mogat�s�b�l - a 19-20. sz�zad fordul�j�n sz�mos magyar vonatkoztat�s� szobor �p�lt. Ezek t�bbs�g�t elpuszt�tott�k, led�nt�tt�k az 1918-ban bevonul� rom�n seregek. Csak n�h�ny k�zt�ri szobor v�szelte �t csod�val hat�ros m�don a puszt�t�st, k�z�tt�k Fadrusz J�nos k�t h�res alkot�sa, a kolozsv�ri M�ty�s kir�ly-eml�km��s a zilahi Wessel�nyi-szobor.

• Irodalom

Magyar irodalom

A magyar irodalom sz�mos nagy alakja sz�letett vagy tev�kenykedett a t�gabb �rtelemben vett Erd�ly ter�let�n, p�ld�ul Arany J�nos, K�lcsey Ferenc, Kem�ny Zsigmond, Ady Endrevagy Gyulai P�l. A 19. sz�zadban a magyar k�nyvkiad�s egyharmada itt jelent meg. A r�gi� v�rosaiban sz�mos nyomda m�k�d�tt.

A t�rt�nelmi Erd�ly kultur�lis-irodalmi f�v�rosa Kolozsv�r volt. 1880-ban itt jelent meg az Ellenz�k politikai napilap, ami t�bb mint f�l �vsz�zadon megszak�t�s n�lk�l volt publik�lva. 1888-ban Kolozsv�ron j�tt l�tre az Erd�lyi Irodalmi T�rsas�g, melynek saj�t foly�irata volt, Erd�lyi Lapok n�ven. Szerkeszt�je, munkat�rsa volt, t�bbek k�z�tt: K�v�ry L�szl�, Brassai S�muel,Benedek Elek, B�nffy Mikl�s. Ezzel egyid�ben Marosv�s�rhelyen Tolnai Lajos megszervezte a Kem�ny Zsigmond T�rsas�got.

A Partium ter�let�n Nagyv�rad a kiemelked�, amely a 20. sz�zad elej�n m�r nemcsak vir�gz� kereskedelm�r�l volt h�res, hanem m�v�szetp�rtol� lakoss�g�r�l is. Ady Endre itt �js�g�r�skodott, versesk�tetei jelentek meg itt. Szint�n Nagyv�radon jelent meg a Holnap c�m� irodalmi antol�gia is.

Rom�n irodalom

A rom�n irodalom legjelent�sebb erd�lyi k�pvisel�i: Andrei Mure�anu, Liviu Rebreanu, Ioan Slavici, Lucian Blaga, Octavian Goga, George Co�buc, Ion Ag�rbiceanu.

(forr�s: wikip�dia)