II. J�nos �s Ferdin�nd egyezked�se j� ideig a c�mhaszn�lat k�r�l forgott. Erd�lyben a J�nos, Magyarorsz�g �s Erd�ly fejedelme c�met szerett�k volna, m�g Ferdin�nd verzi�ja a J�nos Zsigmond, Erd�ly �s Magyarorsz�g r�szeinek fejedelme volt. A k�l�nbs�gek besz�desek. A j�nosi megfogalmaz�s Magyarorsz�g bevon�s�val a rex electus c�m eg�sz orsz�gra kiterjed� hat�ly�t, valamint Magyarorsz�g egys�g�t k�v�nta kifejezni. A ferdin�ndi m�r a Zsigmond n�v beemel�s�vel is a lengyel dinasztikus vonalat hangs�lyozta, miszerint J�nosnak csak a Jagell�-rokons�ga jelent val�di jogc�met, valamint nem eg�sz Magyarorsz�g, hanem csak a Kir�lyi Magyarorsz�gt�l a t�r�k�k �ltal elv�gott R�szeinek elismer�se. Ennek nem egyoldal� oka volt az osztr�k f�l, hiszen m�g Izabella kezdte meg a t�rgyal�sokat, �s �ppens�ggel a lengyel kir�ly k�vete, Niezowski volt a megb�zottja. E lengyel k�vet tal�n nem l�tta �t a finom k�l�nbs�get, ez�rt a ferdin�ndi �ll�spont kialak�t�s�ban jelent�s szerepe lehetett. Ferdin�nd viszont 1564-ben meghalt.

Ut�dja, Miksa m�g az�vben visszaszor�totta a Kass�ig hatol� II. J�nost, majd elfoglalta Tokajt, ami megnyitotta sz�m�ra az utat Erd�ly fel�. A sv�jci zsoldosvez�r, Schwendi L�z�r1565. tavasz�n m�r Erd�ly hat�r�n �llt. A szatm�ri b�k�ben (1565) II. J�nos ellenszolg�ltat�s n�lk�l mondott le a rex electus c�mr�l, valamint Bihar kiv�tel�vel minden magyarorsz�gi ter�letr�l. Erd�ly birtokl�s�nak fej�ben h�s�gesk�t tett Miks�nak, �s a szerz�d�s �rtelm�ben ut�d n�lk�li hal�la eset�n ter�leteit Miksa �r�k�lte volna.

(wikip�dia:forr�s)