1553-ban Castaldo kivonult Erd�lyb�l, hely�re az egri h�s, Dob� Istv�n �rkezett vajdak�nt, mellette Kendi Ferenc lett az alvajda. Ferdin�nd t�rgyal�sokat kezdem�nyezett a Port�val. Erd�lyben Dob� alatt nyilv�n nem a t�r�k-orient�ci� v�lt els�dlegess�, aminek folytonos t�r�k fenyeget�s lett a v�ge. 1555. december�ben v�g�l az orsz�ggy�l�s �jra Ferdin�ndhoz fordult seg�ts�g�rt. Ugyanezen gy�l�s azonban – be sem v�rva Ferdin�nd v�lasz�t – Balassa Menyh�rtet f�kapit�nny� v�lasztotta, �s a teljes erd�lyi hader�t r�b�zta. Ezzel nemcsak Dob� Istv�n vajdas�ga sz�nt meg, hanem ny�lt szak�t�s is volt Ferdin�nddal, melyet a Balassa �ltal �sszeh�vott 1556. janu�ri orsz�ggy�l�s szentes�tett. 1556. j�nius 14-�n Ferdin�nd lemondott Erd�lyr�l, s tette ezt a t�r�k szult�nnak �rott level�ben, mik�zben Kh�dim Ali budai pasa m�r m�jus �ta Szigetv�rt ostromolta.

1556. szeptember�ben II. J�nos �s Izabella visszat�rt Erd�lybe. 1559-ig Izabella korm�nyzott, annak ellen�re, hogy II. J�nos m�r 1554-ben el�rte a „t�rv�nyes kort”, �s legk�s�bb 1558-ban nagykor�s�tani lehetett volna. Folytonos h�bor� d�lt a Fels�-Tiszavid�ken, melyben egyik f�l sem jutott sz�mottev� el�ny�kh�z. Az 1565-�s szatm�ri b�ke z�rja le ezt a polg�rh�bor�t, b�r Szamos�jv�r – Dob� Istv�n parancsnokl�s�val – novemberig, V�rad pedig a k�vetkez� �prilisig kitartott Ferdin�nd mellett.

1562 Erd�ly szempontj�b�l „fekete �v” volt: m�rcius 4-�n B�thori Istv�n veres�get szenvedett Hadad v�ros�n�l Zay �s Balassa seregeit�l, a ny�ron pedig kit�rt a sz�kely l�zad�s. Ez ut�bbit B�thori leverte, majd a t�r�k hadj�rat k�zeledte �r�gy�vel b�k�t k�rt Ferdin�ndt�l. A sz�kely l�zad�s sem a sz�kelyek, sem az uralkod�i tekint�ly szempontj�b�l nem j�rt el�ny�kkel: a sz�kelyek v�glegesen elvesztett�k kollekt�v kiv�lts�gaikat �s sz�keiket betagozt�k a v�rmegy�kbe, II. J�nos pedig a k�ls� �s bels� sikertelens�g miatt ekkort�l – megfelel� k�rp�tl�s fej�ben – hajland� lett volna lemondani a rex electus c�mr�l.

(Forr�s: Wikip�dia)