1527. m�jus 6-�n V. K�roly hadserege elfoglalta �s kifosztotta R�m�t (Sacco di Roma), ami a VII. Kelemen �ltal l�trehozott cognaci liga veres�g�t �s a Habsburgok viszonylagos preszt�zsn�veked�s�t jelentette. A lig�nak nem siker�lt a N�met-R�mai Birodalmat elszigetelni �s t�bbfrontos h�bor�ra k�sztetni. M�g k�t �vig fenn�llt ugyan a sz�vets�g, de �rdemi beavatkoz�sra t�bb� nem volt k�pes. Szapolyai 1527. j�lius 2-�n csatlakozott a m�r nyilv�nval�an megvert cognaci lig�hoz, �s ezzel term�szetesen k�nytelen egyfajta t�r�k orient�ci�t is felvenni, k�zben letenni Habsburgokkal kapcsolatos b�rmely terv�r�l.

1527. j�lius�ban – nyilv�nval�an J�nos kir�ly k�lpolitikai akci�ja nyom�n – n�met birodalmi sereg hadj�rata indult Magyarorsz�gon. Bud�t augusztusban elfoglalta V. K�roly. Ek�zben „Szapolyai J�nos magatehetetlen b�nults�g�ban tr�nolt a budai v�rban (…) Buda v�r�ban �s v�ros�ban hallgatag elm�vel csod�lkoztak J�nos kir�lyon, hogy t�le semmi megmozdul�st nem l�t a n�pt�meg (…) A sz�kv�ros�t �s orsz�g�t nem v�delmez� kir�ly”^[8] augusztus 15-�n t�nyleges ostrom n�lk�l menek�lt el Bud�r�l, eg�szen Tokajig h�tr�lt. Itt veres�get szenvedett 4300 gyalogos (3000 landsknecht �s 1300 k�nny�gyalogos) �s 1000 lovas n�mett�l szeptember 27-�n. Debrecenbe, majd Erd�lybe menek�lt, k�s�bb Lengyelorsz�gba, miut�n a brass�i n�pgy�l�s �s a marosv�s�rhelyi gy�l�s is Ferdin�nd mellett voksolt.

Az olm�tzi szerz�d�s �s a magyarorsz�gi n�met hadj�rat alatt tan�s�tott viselked�se miatt Szapolyai J�nos tekint�lye �sszeomlott, m�g Per�nyi P�ter korona�r, a Szapolyai �ltal kinevezett erd�lyi vajda (1526–29) is elhagyta, aki mag�val vitte Ferdin�ndhoz a Koron�t. 1527. okt�ber�ben m�r Ferdin�nd tartott Bud�n orsz�ggy�l�st, ahol kimondt�k Szapolyai alkalmatlans�g�t, rendeleteit elt�r�lt�k, majd november 3-�n, mivel a Habsburg m�r teljes m�rt�kben eleget tett minden felt�telnek, amely sz�m�ra a kir�lys�ghoz kellett, megkoron�zt�k. Ett�l fogva az orsz�gnak egy legitim (Ferdin�nd) �s egy illegitim (J�nos) kir�lya volt.

Bethlen Elek �s Apafi Mikl�s szint�n t�voztak Szapolyai t�bor�b�l. A h�vek nem az �ltal�ban emlegetett ok miatt hagyt�k el Szapolyait – miszerint Ferdin�nd nagyobb lehet�s�gekkel b�rt a t�r�kellenes k�zdelmekhez –, hanem az�rt, mert bel�tt�k J�nos kir�ly politikusi alkalmatlans�g�t, illetve elismert�k a Habsburgot jogos uralkod�nak. M�r csak az�rt is, mert a t�r�k�k kivonultak az orsz�gb�l, a Szer�ms�gen k�v�l m�s magyar ter�letet nem birtokoltak, �s nem is t�ntek komoly ellenf�lnek. Ez id�ben nem a t�r�k veszedelem volt a f��ri p�rtok legf�bb gondja, hanem a tr�n k�r�li visz�lyok �s a polg�rh�bor�. Szapolyai kez�n gyakorlatilag csak Fogaras v�ra maradt, melyet a k�vetkez� tavaszig Tomori Mikl�s v�dett.

„Az adott politikai helyzetben, amikor egyik k�n�lkoz� p�rt sem �g�rhetett orvosl�st az orsz�g s�lyos betegs�g�re, a megb�zhatatlans�g, a k�tkulacsoss�g aligha mondhat� meglep�nek. J�l t�kr�zi a kil�t�stalans�g �rz�s�nek �ltal�nosul�s�t a k�t t�bor ideol�gi�j�nak kialakulatlans�ga…” Az orsz�g legs�lyosabb betegs�ge azonban ezid�t�jt nem a t�r�k volt, a gy�gy�t�s m�dja pedig az lett volna, ha egyetlen legitim uralkod�ja van az orsz�gnak. A k�t uralkod� �s a t�r�k vesz�ly nem maga a betegs�g, hanem annak csak a t�nete: a k�r a f�nemess�g �s a k�z�pnemess�g teljes egyet nem �rt�se. A „kialakulatlans�g” mag�t Szapolyait is jellemzi, aki ekkor, I. Ferenc tan�cs�ra kezdett Szulejm�nnal t�rgyalni.

A francia uralkod�nak nem voltak agg�lyai e k�rd�sben, hiszen egyr�szt kor�bban is kv�zi-sz�vets�gesi viszonyban volt Szulejm�nnal, m�sr�szt pedig Franciaorsz�got Magyarorsz�g �s a N�met-r�mai Birodalom is elv�lasztotta az Oszm�n Birodalomt�l. Szulejm�n term�szetesen kapott az alkalmon, hogy saj�t hat�rvid�k�n tov�bb sz�thatja a polg�rh�bor�s helyzetet �s t�mogathat egy ellenkir�lyt, ez�rt 1528. janu�r 27-�n ny�lbe �t�tt�k az isztambuli szerz�d�st, mely tartalma szerint v�d- �s dacsz�vets�g. Szapolyai 1528-as hadj�ratai a polg�rh�bor� eszkal�ci�j�t jelentik: tavasszal veres�g (m�rcius 8. Szina), �sszel s�rospataki gy�zelem. A k�t id�pont k�z�tt Szapolyai t�mogatotts�ga alapvet�en megv�ltozott, melyet alkalmasint Katzianer zsoldosvez�r csapatainak erd�lyi d�l�sa okozott. Az erd�lyi sz�szok �s magyarok k�l�n is egym�snak estek, p�rt�ll�st�l f�ggetlen�l, etnikai alapon. „A gy�l�lk�d�s k�lcs�n�s volt, a sz�szok »magyar farkasokat«, a magyarok »germ�n besti�kat« emlegettek.

Forr�s: wikip�dia