1526-ban l�trej�tt, �s 1529-ig l�tezett a cognaci liga, amely a Habsburgok ellens�geinek sz�vets�ge, mindenekel�tt a P�pai �llam, a Francia Kir�lys�g �s Velence r�szv�tel�vel. A liga a Habsburg-ir�ny�t�s� orsz�gok elszigetel�s�t t�zte ki c�lul maga el�, amely c�lnak r�szek�nt szoros kapcsolatban �lltak a t�r�k szult�nnal is.

1526. augusztus 29-�n lezajlott a moh�csi csata, a szerdai �tk�zet ut�n cs�t�rt�k�n �rkezett a h�r Bud�ra. A kir�lyn� �s k�s�rete, Burgio p�pai k�vet �s a n�metajk�ak azonnal a menek�l�st v�lasztott�k, m�g a magyarok t�bbs�ge Szapolyaiban b�zva helyben maradt. A menek�l�si hull�m annak h�r�re eszkal�l�dott, hogy Szapolyai napok m�lva m�g mindig Szegedn�l vesztegelt. V�g�l �sszesen 50 katona maradt Buda v�delm�re! Szeptember 11-�n a t�r�k�k birtokba vett�k Bud�t, mindenf�le harc n�lk�l. Szeptember 22-ig �tkeltek a Dun�n Pest v�ros�ba, �gy minden t�r�k katona elhagyta a budai v�rat – szint�n kardcsap�s n�lk�l, v�g�l okt�ber 13-�n az orsz�gb�l is elt�voztak.

A moh�csi csata igazi meg�t�l�s�hez egyfajta m�rleg seg�t hozz�: 1 kir�ly, 28 b�r� �s 2 f�pap (az ut�bbi k�t m�lt�s�g alkotja a kir�lyi tan�csot!), megy�s isp�nok nagy r�sze. Ezzel az �llamvezet�s legfels�- �s k�z�pszintje szinte kihalt. Ez azonnali k�zigazgat�si �s �llamvezet�si v�ls�got okozott. Nemcsak a magyarorsz�gi Jagell�-h�z halt ki, hanem az uralkod�hoz h� fels� nemess�g is, akik �rv�nyt szerezhettek volna a Habsburg-orient�ci�nak, a dinasztikus szerz�d�sek �letbe l�ptet�s�nek. A Ferdin�nd-p�rt kihal�sos alapon kisebbs�gbe ker�lt.

(forr�s: wikip�dia)