• II. Rákóczi György 

II. Rákóczi György (felsővadászi) (Sárospatak, 1621. január 30. – Nagyvárad, 1660. június 7.) erdélyi fejedelem 1648 és 1660 között, megszakításokkal. I. Rákóczi György és Lorántffy Zsuzsanna fia.

Az 1655-ben Lengyelország és Svédország közt újabb háború tört ki. A svédek ellen viszont egy hatalmas koalíció jött létre, s hogy X. Károly Gusztáv svéd király el ne veszítse a háborút Rákóczi segítségét kérte 1656 végén a prostki vereség után, felajánlva neki Dél- és Közép-Lengyelország egy részét, ahol új királyságot alapíthat. Egy évvel ezelőtt a lengyelek is Rákóczihoz fordultak, s ők is felajánlották a koronát, ha Erdély Svédország ellen lép hadba. Az elbizakodott fejedelem, aki túlbecsülte országa erejét azonnal megindította a hadjáratot. A vállalkozáshoz Zrínyi Miklós is nagy reményeket fűzött, mivel Rákóczi (akihez a két román vajdaság is hű volt) akkor az egyesült erdélyi-magyar-lengyel-svéd-román sereggel a törökök ellen fordul és akkor talán a Balkánt is sikerül visszafoglalni.

• Az Apafiak kora 

Apanagyfalvi I. Apafi Mihály (Ebesfalva, 1632. november 3. – Fogaras, 1690. április 15.) erdélyi fejedelem.

Apanagyfalvi II. Apafi Mihály(Gyulafehérvár, 1676. október 13. – Bécs, 1713. február 1.) erdélyi fejedelem.

• Rákóczi-szabadságharc 

A Rákóczi-szabadságharc leverése után Erdély urai az I. világháború végéig a Habsburgok lettek, mint magyar királyok. Hatalmukat megszilárdítandó németajkúakat telepítettek aBánságba és Szatmár vidékére, így a Királyföldet és Szászrégent, valamint Bukovinát is beleszámítva lényegében „bekerítették” Erdélyt. A terület belsejében lakó magyar etnikai tömböt a Kárpátokon túlról betelepülő kb. 400 ezer román (növelve a már ott élő románok számát) tovább aprózta. (Lásd még a Betelepülések és betelepítések Magyarországra c. szócikket is.)hp

• Az utolsó erdélyi tatárjárás 

Az utolsó erdélyi és egyben magyarországi tatárjárás 1717-ben volt.

(forrás: wikipédia)