II. Rkczi Gyrgy (felsvadszi) (Srospatak, 1621. janur 30. – Nagyvrad, 1660. jnius 7.) erdlyi fejedelem 1648 s 1660 kztt, megszaktsokkal. I. Rkczi Gyrgy s Lorntffy Zsuzsanna fia.
Az 1655-ben Lengyelorszg s Svdorszg kzt jabb hbor trt ki. A svdek ellen viszont egy hatalmas koalci jtt ltre, s hogy X. Kroly Gusztv svd kirly el ne vesztse a hbort Rkczi segtsgt krte 1656 vgn a prostki veresg utn, felajnlva neki Dl- s Kzp-Lengyelorszg egy rszt, ahol j kirlysgot alapthat. Egy vvel ezeltt a lengyelek is Rkczihoz fordultak, s k is felajnlottk a koront, ha Erdly Svdorszg ellen lp hadba. Az elbizakodott fejedelem, aki tlbecslte orszga erejt azonnal megindtotta a hadjratot. A vllalkozshoz Zrnyi Mikls is nagy remnyeket fztt, mivel Rkczi (akihez a kt romn vajdasg is h volt) akkor az egyeslt erdlyi-magyar-lengyel-svd-romn sereggel a trkk ellen fordul s akkor taln a Balknt is sikerl visszafoglalni.
Apanagyfalvi I. Apafi Mihly (Ebesfalva, 1632. november 3. – Fogaras, 1690. prilis 15.) erdlyi fejedelem.
Apanagyfalvi II. Apafi Mihly(Gyulafehrvr, 1676. oktber 13. – Bcs, 1713. februr 1.) erdlyi fejedelem.
A Rkczi-szabadsgharc leverse utn Erdly urai az I. vilghbor vgig a Habsburgok lettek, mint magyar kirlyok. Hatalmukat megszilrdtand nmetajkakat teleptettek aBnsgba s Szatmr vidkre, gy a Kirlyfldet s Szszrgent, valamint Bukovint is beleszmtva lnyegben „bekertettk” Erdlyt. A terlet belsejben lak magyar etnikai tmbt a Krptokon tlrl betelepl kb. 400 ezer romn (nvelve a mr ott l romnok szmt) tovbb aprzta. (Lsd mg a Beteleplsek s beteleptsek Magyarorszgra c. szcikket is.)hp
Az utols erdlyi s egyben magyarorszgi tatrjrs 1717-ben volt.
(forrs: wikipdia)
|