Az Osztr�k–Magyar Monarchia 1918 okt�ber�re katonailag �sszeomlott, �s Magyarorsz�g is kiki�ltotta a f�ggetlens�g�t az �szir�zs�s forradalom nyom�n. Ezzel egy id�ben a Rom�n Kir�lys�g csapatai �jra hadat �zenve megkezdt�k Erd�ly, majd Partium �s a Tisz�nt�lmegsz�ll�s�t. 1918. december 1-j�n tartott gyulafeh�rv�ri rom�n nagygy�l�s kimondta Erd�ly egyes�l�s�t Rom�ni�val, amit 1920-ban azantant hatalmak a trianoni b�keszerz�d�ssel j�v�hagytak. A K�rolyi-rezsim ezzel szemben a magyar sereget sz�lnek eresztette, �gy aSz�kely Hadoszt�lyon k�v�l senki sem vette fel a harcot a megsz�ll� er�kkel - eg�szen a Magyar Tan�csk�zt�rsas�g 1919 m�rciusi megalakul�s�ig.

1918 ut�n, egy �llamilag ir�ny�tott folyamat r�szek�nt a K�rp�tokon t�lr�l �rkez� rom�nok telepedtek le nagy sz�mban. Ennek egyik oka, hogy sok (f�leg �rtelmis�gi, hivatalnoki) �ll�s �resedett meg a magyarok anyaorsz�gba val� �ttelep�l�s�vel, �s a rom�n �llam sem sz�vesen foglalkoztatott az �j k�zigazgat�sban magyarokat. M�sr�szt a t�rs�g gazdas�gilag jobb helyzetben volt, mint Rom�nia t�bbi r�sze, �gy magasabb �letsz�nvonallal kecsegtetett az �ttelep�l�s.

Az 1940-es m�sodik b�csi d�nt�s visszaadott Magyarorsz�gnak 43 492 km²-t, Erd�ly �szaki �s keleti r�sz�t, benne a 90%-ban magyarok �ltal lakottSz�kelyf�lddel, de kb. 1 060 000 rom�nnal is. Az 1941-es n�psz�ml�l�s a ter�leten magyar t�bbs�get mutatott ki. A holokauszt sor�n sok, mag�t magyar anyanyelv�nek vall� �szak-erd�lyi zsid�t hurcoltak el lak�hely�r�l – az 1941-es n�psz�ml�l�s adatai alapj�n. A II. vil�gh�bor�t lez�r� 1947-es p�rizsi b�keszerz�d�s a b�csi d�nt�seket �rv�nytelen�tette, a ter�letet �jra Rom�ni�nak �t�lte, annak k�sz�nhet�en, hogy Rom�nia 1944-ben h�tbat�madta kor�bbi sz�vets�geseit, a tengelyhatalmakat.

Az 1945 ut�n hatalomra ker�lt �j vezet�s kezdetben a kommunista eszme internacionalista jellege alapj�n �s a szovjet nemzetis�gi politika mint�j�ra kezelte a magyar kisebbs�g helyzet�t. Nagy ar�nyban vettek r�szt magyarok a kommunista p�rtban is, ahol a kor�bbi mell�z�tts�g ut�n elismert�k �ket. A t�bbs�g�ben magyarok �ltal lakott Sz�kelyf�ld�n 1952-ben l�trej�tt a Magyar Auton�m Tartom�ny, melyt�l azonban 1960-ban elcsatolt�k H�romsz�ket, m�shol pedig rom�n t�bbs�g� ter�leteket is hozz�csatoltak �s nev�t Maros Magyar Auton�m Tartom�nyra v�ltoztatt�k. Ez az alakulat is csak nyolc �vig �llt fenn, 1968-ban megsz�ntett�k. Ceau�escu a sovinizmus feler�s�t�se r�v�n pr�b�lta meg az egyre jobban elnyomorod� orsz�gban hatalm�t fenntartani. Az 1980-as �vek v�g�n meghirdette a falurombol�st, de ezt m�r nem siker�lt v�ghezvinnie.

Az 1989. december v�gi forradalom (a Ceau�escu-diktat�ra megd�nt�se) ut�n Rom�ni�ban is megsz�lalhattak addig kegyetlen�l elnyomott v�lem�nyek, hangok. A rom�n gazdas�g neh�zs�gei is szerepet j�tszanak abban, hogy a viszonylag fejlettebb Erd�ly egyre t�bb lak�ja, �gy rom�n, mint magyar, nagyobb �n�ll�s�got szeretne a tartom�nynak. A Sabin Gherman erd�lyi rom�n �js�g�r� nev�vel f�mjelzett proTransilvania alap�tv�ny tev�kenys�ge is ebbe a keretbe illeszkedik bele, de a K�rp�tokon t�li rom�ns�g k�r�ben nincs jelent�s t�mogatotts�ga. A Pro Eur�pa Liga szint�n t�mogatja Erd�ly soksz�n�s�g�nek, saj�tos kult�r�j�nak meg�rz�s�t. A rom�n soviniszta er�k ellenzik Erd�ly vagy a Sz�kelyf�ldmindenfajta auton�mi�j�t. A Vatra Romaneasca nev� sz�ls�s�ges, soviniszta rom�n szervezet, amelyben sok volt kommunista p�rttisztvisel� �s Securitate-tiszt tev�kenykedik, 1990. m�rciusban kirobbantotta az �n. „fekete m�rcius” esem�nyeit, melyek sor�n hal�los �ldozatokkal is j�r� etnikai zavarg�sokra is sor ker�lt.

(forr�s: Wikip�dia)